Halas és Vidéke, 1902 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1902-10-11 / 41. szám
III. évfolyam. Halas, 1902. október 8, 41. szám. iE/LEGhTIEILEElSr ЪДНЬТЗЭЕЬТ S!S-E3IE3ID^k.ISr. ELŐFIZETÉSI ^.Ег^.ЕС: Helyben egész évre 4 kor. Félévre 2 kor. Vidéken » » 6 » » 3 » Felelős szerkesztő: DR. HODOSSY GÉZA. Kiadó : KÉMERI SÁNDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal Halas, Fő-utcza 1752. XZird.©tési árak : petit soronként 8 fillér. Többszöri hirdetéseknél megegyezés szerint. •pSp- TSTyilttér: soronként 26 fillér. A szüret. Szép idők valának hajdan a szüreti idők édes hazánkban. Legények, fehércselédek jókedvvel sürgölödtek-forgo- lódtak és alkonyaikor tánczra perdült az ifjúság, de a vénje se nézte tétlenül, hanem hangos szóval, itt-ott maga is tánczra kerekedvén, belevegyült a zajos mulatságba. Jó idők jártak még akkor s az emberi kedély nem volt még annyira kifáradva, hogy egy-két napra ne szabadulhatott volna minden gondtól-bánattól. Illetékes helyen szó volt már arról, hogy ezeket a szép időket, melyek lassanként egészen veszendőbe mennek, ismét fel kellene eleveníteni. Közeledik a szüret ideje és alkalomszerű arra is gondolni, hogy az izzadtságos munkát váltsa föl jókedvű mulatság. Csak arra kell vigyáznunk, hogy a szüretet a maga idején tartsuk meg s indokolatlan elhamarkodással ne rontsuk a bor minőségét. A napokban a szőlősgazdák országos naggyülést tartottak s ekkor is szóba került, hogy a szüretelési időt törvényhatósági szabályrendeletekkel meg kell határozni, nehogy az időelótti szüreteléssel rontsák a magyar bor hitelét. A gazdának pénzre van szüksége, hogy vele tartozásait leróhassa, ám ez nem szolgálhat okul a korai szüretelésre, mert hisz tavasszal is van pénzre szüksége, miért nem kaszálja le tehát rozsvetését Szent-György napkor, hogy jó áron eladhassa ? Ugyanígy van a korai és kései szürettel is. A veszprémi püspök 1862. évben a londoni világkiállításra somlai bort küldött, amely ott nagyon megtetszett az angoloknak s rögtön meg is vették jó drágán minden eladó somlai borát, de megvették egyszersmind minden mustját is; csak azt kötötte ki magának a kereskedő, aki megvette, hogy ö maga szüretelhesse le, még pedig november hónapban ; akóját a mustnak megfizette száz forintnál magasabban. Beszélték akkorijában, hogy a püspök minden szomszédjának termését megvette a tökén és fizetett érte, amit csak kértek, a szőlőt pedig hagyta állani novemberig. Eshelyesen cselekedett. Ha leszüretelt volna október elején, mint az Somlyón szokás, lett volna — példaképpen mondjuk csak — három akó mustja, de igy, hogy novemberben szüretelt, lett csupán egy ; a három akó mustot az akkori időkben eladta volna, hogy igen-igen magasan számítsunk, húsz forintjával, tehát kapott volna hatvan forintot ; azonban lett csak egy akó mustja, de ezért kapott százhúsz forintot. Százféleképpen is be volt az már rég idő óta bizonyítva, hogy a kése szüret, habár sokkal kevesebb bort ad is, megkétszerezi, sőt háromszorozza is annak árát, ami mindig nyereséggel jár, nem egy nagyobb birtokos ment előre jó példával és hagyta szüretjét három-négy héttel későbbre, s azután fölmutatta sokkal jobb borát, el is adta háromszoros áron. Miért erősebb, zamatosabb a halasvidéki bor, mint más homoki bor ? Halason a hatóság »ereszti« meg a szüretet és határozza el kezdő napját épen a gazdaközönség és bortermésünk jó hire érdekében. Ezért is jobb az. De azért nem épen szükséges, hogy mindenki az első napon szüreteljen, különösen az idén, amikor az érés is megkésett. Szabad azt későbbre is hagyni, ha azt az időjárási viszonyok engedik, hogy — még jobb legyen. Közgyűlés. Múlt héten csütörtökön tartott közgyü lés tárgyai, melyeket múlt számunkban közöltünk, „érdekes“ nek mutatkoztak bár, a közgyűlés mégsem volt valami népes. Tárgysorozat előtt jelenti elnök polgár- mester, hogy Kossuth Lajos emlékére tartott díszközgyűlés jegyzőkönyve az óriási anyaghalmaz miatt el nem készülhetett, a lehető rövid időn belül azt elkészítik Jelenti, hogy az ünnnepély egyes részleteiről felvett fényképek nagyobb alakban is kifognak adatni és elárusittatni. A jelen közgyűlés jegyzőkönyvének hitele sitésére Halász D. Ferencz, Gál Gábor, Szálai Sándor és Kuti Szabó Imre képviselőket kéri fel. A tárgysorozat első száma : a régi kaszinó helyiség bérbeadása tárgyában előadó főjegyző ismerteti az előzményeket. A közgyűlés — ámbár Dr Herman Ferencz kijelentette, hogy a házból kiköltözik és a bérletre nem reflektál, nem is felebbez, ha a bérlet másnak is adatnék, — Dr Babó Mihály fe'szóllalása és annak hangoztatása után, hogy a felebbezésre mást is lehet „fogadni“ — a névszerinti szavazás elrendeltetvén, a közgyűlés 46 szavazattal 4 ellenében a tanács javaslatát fogadta el és bérlőül dr. Hodossy Gó zát fogadta el, a felebbezésre pedig kimondotta, hogy annak birtokon kívül van helye. Az állatvásár áthelyezése tárgyában a kir állatorvos javaslatát a közgyü- ló elfogadta, igy lapunknak a nyár folyamán hangoztatott véleményét osztotta. E szerint a mostani gabonapiaczot a baromfi piacz foglalja el a gabonapiacz megy a sertés piaczra, a sertés, szarvas- marha, széna, szalma, tüzelő anyag piacz megy a vásártérre. Zseni István ajánlotta azt is, hogy az uj állatvásártérre egy na gyobb mérlegházat kell építeni, hogy az minden igényeknek megfelelhessen, a mostani mérlegház maradhat helyén, ahol ilyen kisebb mérlegre szükség van- Az 1900 évi számadásokról felvett vizsgálati jegyzőkönyv felolvastatván, Szathmáry Sándor, dr. Zilah Benő és dr. Hermán Ferencz szóllottak a tárgyhoz, kik is szomorú dolognak tartják, hogy a számadások egy és kétharmad évre kerültek a bizottság vizsgálata alá, holott a törvény szerint a következő: (1901.) év őszéig ennek meg kellett volna történnie; nem fogadják el az elöljáróság és dr. Babó Mihály védekezését, hogy nem volt munkaerő, hogy a számvevő el volt foglalva más teendőkkel és hogy a rovatok eltértek a költségvetés rovataitól, igy tetemes munkát vett igénybe, mert a számvevő első kötelessége a hivatali kötelesség, tényleg működött a régi számvevő, aki fizetését megkapta, sőt helyetteséül más is ki volt rendelve. Szathmáry Sándor szerint a számvizsgálatot a közgyűlésnek elejétől végig kell teljesíteni a saját megnyugtatása végett is Községi vagyonleltárt mint a bizottság helyettes elnöke nem látott, később mutatott föl neki a főjegyző valami leltárt, amiben selyem paplanról volt ugyan szó, de adósságról nem. A számadási kimutatás is hiányos, törlések láthatók abban, útadó számadás, anyag és termény számadás nem volt; árvaszéki számadások beterjesztve nincsenek. A közgyűlés többsége tudomásul veszi
