Halas és Vidéke, 1902 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1902-07-12 / 28. szám
III. évfolyam. ****** S§. szám. Halas, 1902, Julius 9. S és VIDÉKÉ. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASAGI HETILAP. ЪДЕЗ-ТЕЬ/ЕЗЬТ auEIUSTID-EET SZEIESIэЛ»&г. ELŐFIZETÉSI : Felelős szerkesztő : DR. HODOSSY GÉZA. Helyben egész érre 4 kor. Félévre 2 kor. Kiadó : KÉMERI SÁNDOR Vidékén » » 6 » » 3 » Szerkesztőség és kiadóhivatal Halas, Fő-utcza 1752. EEird-otési ás als : petit soronként 8 fillér. Többszöri hirdetéseknél megegyezés szerint. Згы yilttór : soronként 25 fillér. ’~Шф Országos mezőgazdasági kiállítás. Szeptember hónapban Pozsonyban megnyílik a mezőgazdasági kiállítás, melyre nagyban készülődnek. Az az alapos remény kecsegtet, hogy a kiállítás minden tekintetben sikerülni fog. A kiállítók száma egyre impo- zánsabb mértékben növekszik s a kiállítandó tárgyak a magyar mezőgazdaság és ipar dicsőségére fognak válni. Ezen az országos jellegű szakkiállításon azonban, melynek czélja nem lehet más, mint hazaiv.eredetü tárgyak bemutatása, a rendező bizottság intézkedése következtében nem kizárólag magyar tárgyak fognak a látogató elé tárulni, hanem lesz ott a többi közt egy ötven éves angol gép is és talán — ha a rendezőség a megkezdett utón tovább halad — még más külföldi tárgy is. Hogy mire való ez országos kiállításon a külföldről eredő tárgyak bemutatása, azt nem értjük. Hiszen csak azért rendezik a kiállítást, hogy mezőgazdaságunk és vele kapcsolatos iparunk haladását dokumentáljuk. Nem akarunk, nem akarhatunk többet, mint bebizonyítani, hogy ezeken a tereken néhány évtized óta derekas munkát végeztünk, bámulatos módon fejlődtünk és immár ott tartunk, hogy munkánk eredményét büszkeséggel mutogathatjuk. Am korántsem lehet az országos kiállítás czélja a külfölddel való összehasonlítás, mert a külföd évszázadok óta rendszeresen foglalkozik mezőgazdasággal és iparral, holott a mi mezőgazdaságunk rendezettségeitek első előhírnökei csak a múlt század dereka, vagyis a föld és a munka fölszabadulása után jelentkeztek, iparunk pedig éppenséggel olyan fiatal, hogy minden önálló ténykedése a kezdet nehézségeinek leküzdését jelenti. Mégis bátran el lehet mondani, hogy a külföld ?nelié állítástól nincs mit tartanunk sem a mezőgazdaság, sem a vele kapcsolatos ipar terén, miről legfényesebb tanúbizonyságot az 1900-iki párisi világkiállítás szolgáltatott, hol igen gyakran hallottam reánk nézve dicséretes megjegyzéseket — természetesen külföldiektől — sőt nem tartozott a ritkaságok közé, hogy hazai tárgyaink megleptek az idegent es bámulatra ragadták. De nem mindig lehetett, a dicséretnek tiszta szívből örülni, mert bizony akárhányszor előfordult, hogy — bármennyire is el voltunk különítve a kiállításon Ausztriától — a dicséretet annak osztogattak annyira bevette magát a külföldön az a balhit, hogy hazánk csak provincziája Ausztriának. Hogy mit kell nekünk ez ellen tenni, más fejezet alá tartozik, annyi azonban bizonyos, hogy önállóságunkra több súlyt kell fektetnünk és nem szabad tisztán magyar jellegű kiállítást idegen tárgyak mutogatásával eredeti czéljától elterelnünk. Hagyján volna az idegen tárgyak kiállítása, ha nemzetközivé akarnók tenni a kiállítást, a külföld nagyobb mérvű résztvevésére számíthatnánk és a külföldi termékek — párosítva a mieinkkel — a modern haladás általános képét mutatnák. De nem ez történik Pozsonyban. Ott egyszerűen megengedik, hogy valamely angol gépgyáros ingyen reklámot csaphasson a mi gepgyarósaink rovására, bemutatván az ötven éves gépet, melynek azonban sem születési bizonyítványa, sem sokszori kórházi kezeltetéséről szóló tanúsítványa nincsen. Egészen olyan színezete van ennek a dolognak, mintha a rendezőség mondani akarná : »Ime, látjátok, hazánkban is tudnak jó gépet csinálni. De ötven éves gépje nincs hazánknak egyetlen egy se. (Nincs bizony, mert ötven év előtt meg csak nem is álmodtunk magyar gépiparról.) Azért hát dicsérjétek a magyar gépeket — és vegyetek angolokat!« így járul hozzá a pozsonyi rendezőség gépiparunk emeléséhez. így könnyít keserves helyzetén. így segíti elő a vételkedvet, melyet nemcsak a kedvezőtlen közgazdasági viszonyok lohasztanak, — hanem lankasztanak egyéb intézkedések is, minő például a kereskedelmi utazói intézmény korlátozása. Ki azzal az angol géppel, melynek a rrtagyar országos jellegű kiállításon semmi helye nincsen ! F. évi lit. negyedre járó adók esedékessé záiván, mindazok, ';ik fizetett kötelezettségüknek eleget nem tettek, adóhátralékaiknak haladéktalanul befizetésére a hatóság felhívja, A száraz. Különösen a mostani szeles időjárás alkalmával felhívja a hatóság a lakosság figyelmét az ilyen időben gyakorta előforduló tüzesetekre és e’övigyázatra. Udvarokban kutaknál vizet készen kel! tartani, különösen azon szülők, kik mezei munkára távoznak, odahaza hagyott gyermekeik elöl a gyufát zárják el, több alkalommal a veszedelem ennek elhanyago'ásából származik. Széna, gabona kirakás, asztagolás, cséplés- nél a munkások a pipázástól különösen tartózkodjanak, mert az ide vonathozó tiltó rendeletek alapján meg is büntethetők. A biztosítási intézetek a tüzbiztositási dijakat tetemesen leszállították, az óvatosságot saját érdekében senki el ne mulassza, mert kitéve lehet annak — ami már többször történt — hogy a tűz által megsemmisült ház, és egyéb vagyon helyreállítása miatt könyörrdomány, koldulás, utolsó keserű mentségéhez kell folyamodni. Népiskoláinkról. Napokban rövid hirt adtunk a kecskeméti tanfelügyelőnek, Gramma Döme urnák iskola látogatásáról, és annak eredményéről. A múlt évben is sok szó esett tanítóink működéséről, különösen a vallástanitást ille • tőleg. A forrás, honnan ez a sok szó esett, meg a következmények bírálata után legkevésbé sem volt kétségbe esnünk, hála az égnek. Gramma Döme tanfelügyelő urnák a legutóbbi iskolalátogatásról tett tapasztalatait és jelentését a következőkben ismertetjükA tanfelügyelő ur a f évi jun 8 9. és 10 én teljesített iskolalátogatás alkalmából az iskolaszék! elnökhöz intézett iratában az iskolák beléletével általáuosságban teljesen meg volt elégedve. Részint a bemu tatott eredmény, részint a tanítás megfigyelése azt igazolta, hogy népoktatásunk ügye lelkiismeretes, szakavatott tanítókra van bizva. A kisebb hiányokat a tanítói karral tartott tanácskozmányban megbeszélte, a hiányok megszüntetése iránt a tanítókat egyenként és együttesen is ellátta a szükséges útbaigazítással. Ámde a tanítótestületnek és illetve az iskolának oly akadályokkal és nehézségekkel kell küzdenök, melyeknek elhárítása már nem áll a tanítótestület módjában. Ezen csakis az iskola fenntartó, és iskolaszék által elhárítható körülményekre nézve tájékozással kívánván szolgálni, azon kérelmét fejezi ki, hogy ezen hiányok mikénti meg szüntetését az iskolaszék a városi tanács csal esetleg a képviselő testülettel egyetértőig tárgyalja megállapodásait nyilván- ta tás és felsőbb helyre teendő jelentés tétel végett vele közölje Lényegesebb hiányok: A meglevő iskolák elhelyezése nem felel meg a törvény kívánalmainak, és igy részint uj, megfelelő iskolák felépítése,
