Halas és Vidéke, 1902 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1902-06-28 / 26. szám
Halas, 1902. junius 25. 26. szám. ш. évfolyam. HALAS és VIDÉKÉ. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. GKHEILIElSr luLIIfcTIDEasr SZEIRID-^JST. ELŐFIZETÉSI А.Тг^.ТС : Helyben egész évié 5 kor. Félévre 2 kor. 50 fill. Vidéken » »6» » 3» — » Felelős szerkesztő: DR. HODOSSY GÉZA. Kiadó: KÉMERI SÁNDOR Szerkesztőeég és kiadóhivatal Halas, Fő-utoza 1758. HCirdetéel dura.le : petit soronként 8 fillér. Többszöri hirdetéseknél megegyezés szerint. iTyllttér : soronként 26 fillér, 'фв A béke. Másodszor látjuk feltűnni. Erős a hitünk, hogy az többé le nem tűnik ! Mert ha még egyszer letűnik, nem latjuk többé soha, mint a világűrbe örökre eltévedt üstököst. Nem volt, nem is lesz magánérdek, hogy a béke és egyetértés ref. egyházunk kebelében virágozzék, hanem közérdek, sőt bátran mondhatni: országos érdek. Szilády Áron a mély tudományu, buzgó lelkipásztor szavai tetőzték be azt a jövőre nézve véghetetlen fontos egyháztanács gyűlést, melyben magát utolsónak nevezte. Az ő szavaiban nagy súlyt helyezünk és az ő ajkáról elhangzottak, ót az elsők elsőjévé tette. Helyzetünk az, hogy a róm. kath. felekezet számra túlszárnyalt bennünket. Ezen felekezet előtt is tárva vannak intézeteink. És ez nem tesz restekké bennünket az áldozatkészségben. Ezek az ö szavai voltak. Mennyi hazaszeretet, minő felekezeti tolerantia ! A kötelességek, az áldozatok súlya alatt nem roskadunk össze, még nem is panaszkodunk. De büszkék vagyunk arra, hogy városunk összes lakosságával jót tehetünk, vezetjük, tanítjuk a jóra, módot nyújtunk mindenkinek a boldogulásra, mert egy hazának gyermekei vagyunk, sietnünk is kell, hogy lépést haladjunk nálunknál hatalmasabb, műveltebb nemzetekkel. Iskolánk, leány- nevelő intézetünk fenntartása nagy áldozatot kiván, mi attól nem riadunk vissza, haladunk tovább a jó utón, hogy hasznát vehessük mindanynyian. Nem vetünk semmit más felekezetű magyar honfitársainknak, sem e városban, sem e városon kívül, de szivünk telve van örömmel, ha látjuk, hogy az áldozatkészség megtenni azt a gyümölcsöt, melynek virága a béke és egyetértés. Ha gyengéljük magunkat, esdő szavainkkal magunkhoz, felsőbb hatóságunkhoz fordulunk és nem kételkedünk abban, hogy szavunk elenyészik a pusztában. A béke és egyetértés országos, nemzeti érdek. Félreértés, emberi gyarlóság, legkevésbé roszakarat ezen érdek istápolását meg ne hiúsítsa, meg ne rontsa. Bizalommal nézünk tehát elébe a jövőnek, és osztatlan elismeréssel lehetünk vallás különbség nélkül Darányi Ignácz ref. egyházkerületi főgondnok, földmivelésügyi magyar királyi miniszter urnák a béke megteremtése körül tett buzgó fáradozásásáért és tapintatos közreműködéséért, kívánva, hogy e béke sikerét velünk együtt sokáig élvezze ! Ref. egyházkeriileti főgond- nok látogatása. Darányi Ignácz ref. egyházkerületi fögond- nok múlt vasárnap s déli vonattal megérkezett. Czéja az volt, hogy a „kibontakozás« körüli diiferentiákat, melyek még elintézést nem nyertek, kiegyenlítse, és a rég óhajtott békét ezzel megteremtse. Nem mint miniszter jött tehát, hanem mint főgondnok, cs jó előre arra kérte az elöljárókat, hogy mellőzzenek minden ünnepséget, miután azt a rövid délutánt munkában kívánja tölteni. A fóutczát és Kossuth utczát mégis zászlódisszel látta el a város, több magánháznál kitűzték a nemzeti szinü lobogót. A déli vonatnál vagy ezer ember gyűlt össze, a perron tömve volt. Megérkeztekor kíséretében voltak: gróf Teleki József, Kálosi József, dr. Nagy Dezső tauácsbirák, Ádám Kálmán esperes, Petri Elek theologiai tanár. A vasútnál Vári Szabó István halasi ref. főgondnok pár szóval üdvözölte, aztán kezet fogott a városi elöljáróság és presbitérium künn levő tagjaival, Hegedűs Sándor kir. állatorvostól megkérdezte, mióta van itt szolgálatban, aztán kocsira ülve, a főgimnáziumba hajtatott. Itt Szilády Áron lelkész és egyházkerületi főjegyző fogadta egyházi díszben, akinek és Szathmáry Sándor igazgató tanárnak kalauzo’ása mellett a főiskola termeit vizsgálta sorra, elismerését fejezve ki a szép tágas, tiszta helyiségek láttára. Innen a ten plomba ment kíséretével. Nagyon szép templomnak mondotta, tetszett neki a bárom oldalt való nagy ajtóbejárat. A templomból kijövet a leánynevelő intézetet látogatta meg küiönöseu abból a szempontból, miként lehetne abból egy nagyobb szabású, internátussal ellátott intézetet alkotni, melyben 7»»— 8o növendék találna helyet. Az utczákat mindenütt nagy néptömeg lepte el, a .lakosság kalaperaelésse! köszöntötte a minisztert, kinek úgy látszott, jól C9ett a szives magyar üdvözlet, melyet folytonosan viszonzott. Félegykor a nagyvendéglő sarokszobájában terített asztal fogadta a magas vendéget. Nehányan az ebédnél ceatlakoztak hozzá. Nem történt teüát külön meghívás, hivatalos színezete az ebédnek nem volt, csupán előzékeny figyelemből tartottak együtt a hatóság és az egyház néhány tagja. Ott voltak : Vári Szabó István, Kovács Károly, Szekér Pál, Gál Lajos. Mészöly István, Kolozsváry Kiss Sándor, dr. Babó Mihá y, Berki Antal, dr. Dobó Menyhért, dr. Dobozy István, dr. Farkas Imre. Három óra felé eloszlott a társaság. Darányi Ignácz egyház kér. fögondnok, Mészöly István, dr. Babó Mihály, Berki Antal, Szilády Áron a 3 órára kitűzött bizalmas tanácskozásra a főgimnázium tanári szobájában találkoztak, hogy az egyház ügyeiben fennforgó vitás kérdéseket megbeszéljék. Részt- vettek a konferentián a fögondnok társaságában lejött hivatalos személyek is. A konferentia fél hat óráig tartott. Oda- fönn a díszteremben türelmesen várta annak befejeztél a csaknem teljes számmal egy- begyült, egybehívott presbitérium és az egyház ügyei iránt érdeklődő közönség. Vége lévén a bizalmas conferentiának, feljöttek a díszterembe, helyeiket elfoglalván : Vári Szabó István megnyitva az egyház- gyűlést, bemutatja a kér. fögoudnoknak a presbitériumot, előadja a most egybehívott egyházgyülés czélját; a kibontakozás ügyében még vitás kérdések elintézését. Darányi Ignácz egyházkerületi fögondnok : amidőn megjelent ezen egyház ügyei elintézésében való részvétel végett, jelzi azzal azt. hogy mily nagy súlyt fektet a kerület az egyes ref. egyházak ügyeire, különösen arra, hogy ezen egyházban is a békét helyreállítsa. N~m tartja ezt lehetetlennek, mert hiszen kisebbszerü kérdések azok, melyek megoldásra várnak, és ha az egyház érdekeit tartjuk szem előtt, a kisebbszerü tekinteteket félre kell tenni, ö és társai ideig-óráig vannak itt, de az egyháznak örökké kell élni. Ez a szempont vezeti öt. Előterjeszti, hogy bizalmas értekezletükön a következő megállapodásra jutottak: A Sikár és professori ház, a Sóstó jogi természetére nézve a jogügyi bizottság
