Halas és Vidéke, 1902 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1902-01-04 / 1. szám

íelekbezést és a rá vonatkozó későbbi bead­ványokat terjessze a legköselebbi közgyűlés elé, hogy ez a felebbezés sorsa fölött hatá­rozzon. Így került a kérdés a közgyűléseié, hogy határozzon a fölött, vájjon a felebbezés valamennyi felebbező részéről visszavonnak tekintendő e. Éles vita keletkezett a kérdés körül. Szatmáry Sándor felterjesztendőnek véli a felebbezést, mivel Zseni István semmit sem vont vissza, három képviselő csakis a „sze méiyeskedő“ részét vonta csak vissza. Dr. Hodossy Géza is a mellett van, hogy felter­jesztessék, miután a visszavonás nem határo zott és világos, miután azonban az illető íelebbezök a közgyűlés határozatáról értesi- tendők lesznek, mely határozat ellen őket a fokozatos fellebbvitel joga megilleti, a feleb- bezés sorsát rájuk bizza. Dr. Babó Mihály és Dr. Zilah Benő azt vélik, hogy az utólagos beadványokkal a felebbezés határozottan vissza van vonva, mi abból is következtethető, mert a beadással Mészöly Istvánt bizták meg, aki pedig az egész felebbezést visszavonta. A közgyűlés többsége a felebbezéseket visszarontnak nyilvánítja és erről a íeiebbe zőket értesíti. A községi iskolák tentartására külön költ­ségvetésben szerkesztett tételek egyenként leiolvastatván, az iskola felügyelő 600 koro­nája jött szóba. Mészöly István, Bodicsi Benő, Kaszás Károly, Gyulas István töröltetni in ditványozták a 600 korona fizetést, mivel ez az állás felesleges, nem is felelhet meg az iskolaíeiügyelői utasításnak, és az állás meg­szüntetését sürgetik. Dr. Babó Mihály, Dr. Zilah Benő, Kovács Károly, tiltakoznak a 600 korona törlése ellen, mert az állás rendsze­resítve van, csak akkor lehetne szó a fizetés törléséről, ha az állás megszUutetteíik. Szalh- máry Sándor luxus állásnak tekinti az iskola telügyelő állást, és sürgeti annak beszünteté­sét, valamint a régen óhajtott állampegély kieszközlését, mely iránt már korábbi időkben megindult a mozgalom, de annak semmi ered ménye nem volt. Ismételni kívánja az állam segély kérést. Kuti Szabó Imre bizottsághoz utasítani kívánja az Állás megszüntetése iránti kérdést. A. polgármester feljegyezte a kérdést, hogy azt annak idejében a bizottság tárgyal­hassa. A közgyűlés a 600 korona kérdésében névszerinti szavazással akként döntött, hogy a 600 koronát törölte 32 szavazattal 17 elle­nében. Az iskolai fali táblákra előirányzott 300 kor. 20 koronára szállíttatott le. Az iskolák átalakítására előirányzott 1200 koronát Mészöly István inditváuyára Dr. Babó, Kozits mérnök és a főjegyző védelme daczára törölte. Dr. Babó Mihály felemlítette, hogy a ref. egyház a központi fiúiskola bérletet ez évre már 1200 koronára emelte föl, indítványozta, hogy ezen összeg az idei költségvetésbe he- illesztessék. Gyulas István és Kuti Szabó Imre megjegyzik, hogy ez régi szerződés szerint 10 évről 10 évre szól a szerződés 80 кого nára, igy ellenzik az 1200 korona beillesz tését. Dr. Babó Mihály a kibontakozási ter­vezetre hivatkozik, melyben már a tétel benn- toglaltatik. A kérdés szavazat alá került 30 szavazattal 19 ellenében az 1200 koronás tétel elfogadtatott. Jutalmakra és segélyekre előirányzott 277 kor. 33 fillért a közgyűlés 200 koronára szál­lottá le. A hátralévő tételek tárgyalására az idő előre haladta folytán uj határidő fog kitüzetni. Különös alapítás. — Adalék szövetkezeti rendszerünk történetéhez. — Szövetkezeti rendszerünk közgazdasági éle­tűnk rákbaja és szabályozási állami szUksé gesség. Számos Ízben adtunk már kifejezést a szövetkezetekről való nézetűnknek s azóta nehány szomorú eset igazolta pesszimisztikus nézetünket. A baj elharapódzásáért nagy részben a kormány okolható, mely az elfajuló kinövéseket nem kiséri kellő figyelemmel s a szövetkezetek alapítását elősegíti és támo gat ja. Távolról sem szándékunk maga az elv ellen kikelni, de fájdalom, a tisztesseges szövetke­zetek száma sokkal kisebb, semhogy a tisztességteleneket megmenthetnék. Különösen Budapesten a viszonyok a képzelhető leg­rosszabbak. Alig múlik el bét, anélkül, hogy szövetkezetét „gründolnának.* A keresztény ruhaszövelkezettöi Kezdve egészen ama к raj czár — és fillérszövetkezetekig, melyeknek alapítói és igazgatói végleges leszámolásaikat csakis törvényszéki tárgyalás keretében ejtik meg, csupa olyan esetet kell tapasztalnunk melyben a közönség jóhiszeműségének árát adta meg. És csaknem mindig a „kisember* az, aki a bőrét viszi vásárra, mindig s mindig a „kis ember*, aki keservesen összekupor gatott garasait, melyeket alig mer a keres kedelmi bankba mint takarékot tenni, ily módon elveszíti. És mindig találkoznak újabb áldozatok, annélkül, hogy a „kis ember* abban az oltalomban részesülne, ameiyre okvetlenül szüksége van. Ha ma ismét e tárgyról írunk, ezt egy újabb „gründoláa* ölielébőt tesszük. Mull pénteken újabb szövetkezet alakult— valami újság, mert e szövetkezet az ipar terére lé­pett 1 Az uj „Durable gázizrófény szövetkezet működése és működésének befejezésére vo natkozóiag semmiféle jövendölésekbe nem bocsátkozunk, már azért sem, mivel nem va­gyunk hivatva a szövetkezet megalakulásá­nak alapjául szolgáló szabadalom jövedelmez hetőségéről bírálatot moudaui, Néhány híva talos forrásokból merített tény azonban arra késztet, hogy a közönséget idejekorán figyel­meztessük e szövetkezetre. Az uj szövetkezet alapítója valami Kohl György nevű ur, É eitörtéuete kiválóan érdé kés és éppen ez különös fényt vet az Uj szövetkezedre: Kohl a múlt évben jött Buda pestre, miután Bécsben tönkrement, ahol Theumert és Leitenberger bárót szemelte volt ki áldozataiul, aminek az illetők alaposan megadták az árát. Budapesten uj pénzforásra lelt: Hazslinezky gyógyszerész megvette a szabadalmát, mely az Auer — szabadalom egy módositványa. Kohl megkezdte működését, szabadalom-megsértésért azoibau meg lett büntetve. Már most pénz keresésre indult — nem talált azonban pénzes embert, megkezdte tehát vadászatát a „kis einber*-re. Megalakult a szövetkezet és az alakuló közgyűlésre meg­hívtak minden vendéglőst és kávé3t. A gyűlést egy fővárosi ügyvéd elnöklete alatt tartották meg a meghivattak azonban nem jelentek meg, s igy az alapitó urak magukra ma­radtak. És daczára ennek egyik aláíró mégis azt a kérdést intézte az elnökhöz, vájjon igaz-e, hogy Kohl ur mint hallotta, már büntetve volt. Az elnök jobb tudomása ellen tagadó választ adott: mert hivatalos okmányok sze­rint Kohl György az aurich-i országos tör­vényszék által egy évi fogházra ítéltetett csalás miatt, mely büntetését 1885. május 23 ig szenvedte ei és 1891 ben a chemnitz-i törvényszék csalárd bukásért ugyancsak fogházra ítélte, végül Bécsben lett elítélve védjegy megsértéséért. Mái most kérdezzük : szabad-e Kohl György nek ily körülmények közt a szövetkezet alapítá­sához annyira szükséges bizalomra igényt tartania ? Mint már említettük, eltekintünk a szabadalom jövedelmezőségének kérdésétől s azt a kérdést sem akarjuk fejtegetni, vájjon pör aiatt levő szabadalom helyes bázis e bennünket csak az ügy erkölcsi része érdekel. Nem vagyunk hivatva az Auer- társaságot, a mely ellen e „gründolás“ irányul védelmünkbe venni, már azért sem, mert e társaság ellen, bár egészen más téren, egyik-másik kifogá sunk lenne, mert több kívánság és panasz hozható fel, melyeket ez a közönségre utalt társaság jogosan kielégíthetné. Ez azonban más fejezet alá tartozik, éppen úgy az a kérdés is, mért lett egyált&táu az új szövetke­zet alapítva, holott például Hazsiiuszky ur egymaga is képes volua, ha a szabadalom KÍhasznáiba; ásáról annyira meg van győződve, azt értéüesiteni. E torok ezéija csak az, hogy példákkal támogatva kimutassuk milyen köny- nyeimüeu történik nálunk efféle alapítás, amelyekre éppen a legkevesebb tőkével ren­delkező „kis ember* bizza garasait és milyen megbocsáthatlan módon használják tel nálunk a közönséget kísérletezésekre oly dolgokra, melyeknek jóságára vagy jövedelmezőségére maguk az alapítók sem saját pénzükét, sem erkölcsi felelősegüket latba vetni nem akar­ják. „B. E.* Ingatlan forgalom Szaiai Cs. Benő és neje Török Terézia meg vették Bűdi Benő és neje Landér Juliánná 793 n. öl szőiiőjét 200 kor. — Banga Imre és neje Ferencz Maria megvették O ali Mihályiéi az aisószáiiási 10 bőid 291 n. öl szántó földjét 2800 kor. Lazár József meg­vette Szaiai k. Istvánné Füves Mária 883 o. öl fehértói szántó földjét 280 kor. Eaoismolz Móricz és neje Kardos Teréz megvetlék^Kis Istvántól 1 hold 629 n. öl szőlíö reszt 700 kor. Darabos József és neje Faragó Anna megvették Tóth B. Lajos es neje Harnóczi L Katalin 1 hold 1030 n. öl szőllő es szántó fölujet 1200 kor. Szabó G. Lajos megvette id. Suba István és neje Vájná Anna 1 hold 353 u. öl szőllő és szántó földjét 1000 kor. Bánóczki Erzsébet Árvái Mtháiyné megvette Kocsis Istvánné Szbts Maria 440 n. öl alsó fekete földjét 200 kor. Eugler Mária Eohoska angyalok énekét énekelte, mi közben az ó esztendő (Paprika Antal) meglehetős robajjal „eltűnt“ megásott sirjába. De hát — nyájas olvasó — mit lengedezzek tovább, Csak azt mondom, kitünően mulattunk, és ezt mi mondhatjuk, akik ott voltunk, láttunk és hallottunk, mi meg a jelen volt hölgyek és úrnők, akik mindezt bizonyítják. Jelen voltak pedig; Hofmeister Judané, Dobó Menyhértné, Dobó Giziké, Borbély Gyű láné, Nagy Jenőné, Török lstvánué, Szathuiáry Sándorné, Zseny Ilonka, Szabó Sándorné, Hodossy Gézáné, Üaincsák Beláné, Sass Е е mérné, Sass Károiyné, Sass Irma, Farkas Elekné, So tesz Ilonka, Mészöly Istváné, Mészöly Juló, Hermán Ferenczné, Mudrouy Mariska, özv. Fridrich Alajoené, Szopkó Dezsőné, Ли» esek Józsefné, Kucsok Jolán, Babó Zsófíka, Pázsit Irén, Pázsit Ionka, Babó Bóniné, Tö- mösközy Sándorné. Az est 171 koronát jövedelmezett. Csakhogy épen nem lesz deficit.

Next

/
Thumbnails
Contents