Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1901 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1901-09-18 / 25. szám

1901. Kiskun-Halas helyi értesítője. szeptember 18. kű két állam érdekei egy egyén által képviseltetnek, aki vagy az egyiket vagy a másikat kénytelen mellőzni, vagy ha mindkettő iránt igazságos akar lenni úgy mind Magyar ország mind Ausztria érde­keit nagyon sok esetben figyelmen kívül kénytelen hagyni azért, hogy maga ellen a közvéleményt ki ne hívja. A Hadsereget illetőleg a törvény­ből mutatja ki, hogy az nem közös, miután csakis a védelem van ilyen­nek kimondva, — de annak eszköze a hadsereg ilyennek minősítve nin­csen és éppen azért hibáztatja az eddigi kormányokat, hogy a hadse­reget közössé tették a helyett, hogy 0 Felsége hadúri jogának épségben tartásával az önálló magyar hadse­reget alakították volna meg, mely a hazának és a dinasztiának erősebb támasza lenne. A vám szövetség történelmi felvilágosítása után magát az önnálló vámterület hívének vallja, mert — úgymond — az önálló vámterület létesítése a magyar állam független­ségének egyik megnyilatkozása és bizonyítéka lenne a világ előtt, és mert úgy van meggyőződve, hogy a földmivelósi, ipari és kereskedelmi érdekek helyes védelmét csakis úgy lehet eszközölni, ha Magyarország önálló vámterületet képez, s úgy Ausztriával, mint a többi államokkal maga köti meg a kereskedelmi szerződéseket, úgy ahogy azt a ma­gyar nép érdeke kívánja. Hogy pedig Magyarország és Ausztria közötti viszony mennyire nem természetes és nem szívélyes, utal arra, hogy sem a vámszövetsó- get, nem lehetett megújítani, sem a Quótát, vagyis a közösügyi kiadások­nak Magyarországra eső hányadát egyezségi leg nem lehetett megállapí­tani, már ez a két körülmény, elég arra, hogy a közjogi viszony változ­tatásának kérdése foglalkoztassa az elméket. Ezekután reá tér a közigazgatás reform tervezésére, s elitélve a ter­vezett államosítást határozottan az önkormányzati és a választási rend­szer mellett foglal állást, s annak okát, hogy a megyék megszűntek az alkotmány védbástyái lenni, nem annyira a vármegyékben, mint inkább abban találja fel, hogy a központi kormány hatalom tulten- gése és indokolatlan kiterjesztése lehetetlenné tette az önkormányzati erők kifejtését, a bürokratikus rend­szer megölte a szabadgondolkodást, és ezek együtt véve megfosztották a vármegyei tiszti kart és a törvény- hatósági bizottságot attól az önálló­ságtól, amely a múltban oly sok üdvös és jóra vezető intézkedésnek volt forrása. Beállt a közöny, mert a közfelfogás érvényesülni nem tud. Veszedelmesnek tartja a közi­gazgatás államosítását még az Ausz­triával való közjogi viszonynál fogva is, mert úgy van meggyőződve, hogy a népválasztotta; annak gondolkozá­sával és érzületével egybefort tiszt- viselőikar a szükség esetén sokkal nagyobb ellentállási erőt képes ki­fejteni, mint a központi hatalomtól függő s az előmenetelt egyedül attól váró hivatalnoki sereg. Álláspontját megvilágítja még a közigazgatási teendők természetével s azzal, hogy a közigazgatási teen­dőket nem lehet úgy általánosítani, mint az igazság szolgáltatást, s azon felfogásának ad kifejezést, hogy szigorú fegyelmi szabályokkal és e czélra létesítendő fegyelmi bíróság­gal a választott tisztviselőket is könynyen lehet oly jó hivatalnokok ká tenni, — mint lennének azok akiket úgy neveznek ki oda, ahol az előtt meg sem fordultak, tehát köz­vetlen érdekeltség hiányában fel­tenni is alig lehet, hogy a gondjaik­ra bízott közönség és város, község iránt azzal a meleg érdeklődéssel viseltessenek, mint a nép által vá­lasztottak. Az adóügy reformját szintén elo- dázhatlannak látja, mert úgy állunk hogy a szövevényes szabályzatokban nem csak az adózó polgár de sok esetben az illető tisztviselő sem igen tud eligazodni. Leszállitandó- nak tartja a földadót s a kereseti adókat, a különbözetet a börze adóval könynyen fedeztetőnek látja s annak behozatalát, már azért is elodázhatlannak tartja, mert ott százezrek s milliókra menő nyere­ségek vannak, s absurdum, hogy az adózatlanul marad, pedig különössel) a gabona üzérkedés még a termelő rovására is úgy alakítja az árakat amint akarja a nélkül, hogy a szer­ződők gabonát búzát láttak volna is. A z uj országgyűlés egyik feladatá­nak tekinti, hogy az elhalasztott nádor választás mielőbbi megejtósót sürgesse, mert ez Magyarország önállását, állami méltóságát, tekin­télyét emeli, s a nádor személyében mindig köztünk lesz az uralkodó, ami a nemzeti hatalmat — önérze­tet, — és érdeket egyaránt elő­mozdítja. A helyi ügyekre nézve a város érdekében szükségesnek látja, hogy a bajai hid kiépítésével a nagyalföld számára Fiúmén át a tengerrel közvetlen összeköttetés teremtessék, s' ezen terv ellen felhozott az az egyetlen érv, hogy ezt a főváros fogja megsinyleni elfogadhatónak nem tartja, mivel az eddig szivessen hozott kedvezmény és áldozatokkal az ország fővárosa anynyira megiz­mosodott, kifejlődött, hogy már most gondolni kell a vidéki városok fejlesztésére, ami közgazdasági ipari és kereskedelmi szempontból nem kevésbé fontos, mint állami tekintetekből. A halasi érdeket illetőleg az országgyűlési képviselő feladatának tartja, hogy a volt jász-kun-kerületi 25 községet a kir. kincstárral szem­ben megillető n. n. redemptionális vált.ság summát, az illető községek részére visszakövetelje, országos törvények és országgyűlési határo­zatokra hivatkozással mutatván ki, hogy a több mint félmillió váltság összeg, — melyből Halas városé 50,000 frt volt, — a jász-kunokat megilleti. Az ezen ügyre vonatkozó érde­kes jog történeti fejtegetés után azon megjegyezéssel, hogy az idő előre haladottsága miatt több fontos tárgyról ezúttal nem nyilatkozhat — a közel más fél órás beszédet következően fejezte be : Mélyen tisztelt polgártársaim ! A legutóbbi általános képviselő választás folyamán országszerte tapasztalt kétségbeejtő politikai er­kölcsi ziilöttség és annak megnyi­latkozása létrehozta a kúriai bírás­kodásról és az összeférhetlenségről szóló törvényeket, azzal a czélzattal, hogy az elodázhatlanná vált tisztítás munkája felülről kezdessék meg ; ennek folytán meg kell mutatni a választó polgároknak azt, hogy tuda­tában vannak annak, hogy a kép­viselő választás alkalmával leadott szavazatukkal a haza sorsa felett döntenek, és hogy a legszebb poli­tikai joggal meggyőződésük szerint tisztességgel tudnak és akarnak is Folytatása a mellékleten.

Next

/
Thumbnails
Contents