Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1901 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1901-08-07 / 19. szám

1901.

Babó Sándor ács IV. tiz. lakóházánál 2, esetleg 3 szoba f. évi Dömötörtől kezdve több évre bérbe kiadó. Értekezhetni nevezettel lakásán.

Molnár K. Sándor fogtechnikus értesíti a közönséget, hogy működését Halason f. hó 7-ón megkezdi. Készít egyes műfogakat és fogsorokat aranyba vagy masszába foglalva jutányos áron. Kéri a pártfogást.

Gömböcz János rekettyéi utón felül Murgács János szomszédságában levő 6 kapa szellőjét terméssel együtt örök áron eladja. Értekezhetni vele IV. tiz. házánál.

Választási mozgalom.

A függetlenségi és 48-as pártkor vasárnap, e hó 4-én d. e. 10 órakor népes gyűlést tartott az országgyűlési képviselő jelölése tárgyában. A városháza előtti „publikumáról sűrű csoportokban vonultak a választó polgárok a kör helyiségébe, hol l)r. Farkas Imre elnök megnyitván a gyűlést ismertette annak czólját és az összehívásra okul szolgált indítványt, mely — mint már említettük — a Dr. Babó Mihály jelölését pártolók által adatott be. Az elnök szavai után Molnár Mihály, majd Kémeri Gyula párttagok szóllaltak fel, s mindketten Dr. Babó Mihály főjegyzőt ajánlották jelöltül. Ezzel szemben Kúti Szabó Imre és Gyulai István párttagok a mostani képviselő, Kolozs- váry Kiss István újból való jelölése érdekében emeltek szót.

Az ellentétes indítványok a hangulatot élénkké, a helyzetet feszültté tették és a zajossá vált gyűlés két tábora már-már heves összetűzésre készült. Miután nem látszott megállapíthatónak, hogy Dr. Babó Mihálynak a város nagytehetsógű főjegyzőjének pártolói, vagy a régi népszerű képviselőnek, Kolozsváry Kiss Istvánnak hívei vannak-e túlnyomó számban: többen (Zseny István, Kovács Károly, Dr. Hermán Ferencz) azt indítványozták, hogy a függetlenségi kör nejelöljön hivatalosan senkit. Az elnök ezt azután határozatul ki is mondta. Ilyenformán a kör állásfoglalása nélkül a párt tagjainak szabad belátására

Kiskun-Halas helyi értesítője.

van bízva akármely fellépő jelöltnek a pártolása, a mi bizonyára érdekes fejleményekre nyújt kilátást.

Gyűlés után a jelenvoltak nagy része Kovács Károly és Molnár Mihály jegyzők vezetése alatt Dr. Babó Mihály lakására ment a hol őt a megjelentek és elvtársaik nevében Kovács Károly rövid beszéddel a képviselő-jelöltség elfogadására felkérte, mire Dr. Babó Mihály következőleg válaszolt:

Mélyen tisztelt elvtársak!

Hálás köszönettel veszem az önként megnyilatkozó és éppen ezért megtisztelő bizalmat, melyet az Önök nevében szónokuk — az ón kedves sógorom és még kedvesebb barátom — személyem iránt kifejezésre juttatott; a függetlenségi és nogyvennyblczas párt részéről felajánlott képviselő-jelöltséget elfogadom ; miután azonban a mai napra egybehívott pártgyűlés a jelölt személyét illető elhatározást amint azt szónokuk jelezni móltóz- tatott — nyílt kérdésnek hagyta, s a párt hivatalos jelöltet nem állított, engedjék meg hogy első sorban erre vonatkozólag nyilatkozzam. (Halljuk)

Azzal, hogy a jelölés eszközlésére egybehívott párt-gyűlés a jelenlegi képviselő úrnak a jelöltséget fel nem ajánlotta — hallgatagon ugyan — de annak az álláspontnak adott kifejezést, hogy a párt Kolozsváry Kiss István úr személyével a választási harezba bele menni nem kíván (Úgy van !) kérdem miért ? bizonyára azért mert tudja azt, hogy az általam is mindenkor készséggel támogatott, egyénileg is őszintén tisztelt és becsült mostani képviselő úrral szemben az ellenpárt oly ani- mozitást fejtett ki az utóbbi választások alkalmával, hogy ő vele a győzelem csakis a legnagyobb erőfeszítéssel volt kivívható; (Igaz!) miután pedig saját pártunk tagjai részéről oly kijelentések nyilváníttattak, melyek kétségtelenné teszik, hogy Kolozsváry Kiss István úr jelöltsége esetén, a választásban való részvételtől nagyobb számban tartózkodni fognak (Igaz!) méltán aggódik azon, hogy a mostani képviselő úrral a párt zászlóját győzelemre juttassa; bizonyára ez volt oka, hogy a közgyűlés körültekintő előre látással szabad kezet engedett a választóknak a jelöltállítására. (Úgy van)

augusztus 7.

Önök a gyűlés által biztosított jogukkal élve mint pártunk többsége a párt részéről nekem ajánlják fel a jelöltséget, s miután a fennforgó nehéz viszonyok és körülmények daczára azt elfogadtam, kötelességem nyíltan közölni az okokat, melyek elhatározásomra döntő befolyást gyakoroltak. (Halljuk!)

Köztudomású — tisztelt elvtársak az, — hogy az utóbbi négy választás alkalmával nevem a párt részéről a jelöltek közé felvéve volt, én a megtiszteltetés elől mindany- nyiszor kitértem, most azonban önök határozott felhívása folytán ez kötelesség-sértés nélkül nem tehetem, (Eljön !) mert ha ón a jelölést visszautasítom, és más nevével a párt esetleg elbukik — az erkölcsi felelősség egész súlya rám fog nehezedni, és sem Isten, sem ember nem fog felmenteni a gyanú alól, hogy a bukásnak szándékos előidézője voltam. (Igaz, úgy van!)

El kell tehát vállalnom a jelöltséget (Éljen !) de az imént jelzett okon felül azért is, mert ón ngy tudom, hogy ha nincs olyan egyén, a kinek személye körül katholikus választó polgártársaink tömörülnek, a néppárt nálunk is lépéseket fog tenni saját érdekében; (valószínű!) sokkal jobban ismerem ugyan a mi kath. lakostársaink hazafias érzületét és gondolkodás módját sem hogy attól tartanék, hogy a néppárt itt a maga javára nagyobb .számban híveket tudna szerezni, (Éljenzés) még is a mi városunkban eddig fennálló felekezeti békesség megzavarhatására még a legkisebb alkalmat sem akarom megadni, (Helyes !) s miután kath. polgártársaink legnagyobb részét szintén itt látóin, s tudom azt, hogy irántam ők is bizalommal viseltetnek — ón már azért is meg kell, hogy hajoljak az önök akarata előtt, hogy a néppártnak városunkban még a kísérlet is lehetetlenné legyen téve, (Hosszas éljenzés) mert uraim nincs széles e hazában város, a hol különböző felekezetek: protestánsok, katholikusok és zsidók oly békés egyetértéssel élnének egymással, mint ez minálunk történik, (Igaz, úgy van !) s én mint az önök elöljáróságának egyik tagja (Éljen !) a város és közönségének boldogulására oly lényeges befolyással bíró ezen tiszteletet parancsoló állapotot, ezt a testvéries viszonyt megbontani enggdni, inegbocsájthatatlan bűnnek