Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1901 (1. évfolyam, 1-39. szám)
1901-07-31 / 18. szám
1901. Kiskun-Halas helyi értesítője. július 31. nának Imre nevű fiuk. Yiezei K. Károly és Budai Juliánnának Mária nevű leányuk. Hegyi Károly és Kovács B. Rozáliának Károly nevű fiuk. Gubó Imre és Csontos Máriának Imre nevű fiuk. Meghaltak: Karácson Mária 18 hónapos korban. Magyar Kálmán 58 éves, Gyöngyi Margit 3 éves, özv. Vilonya Antalné Molnár Zsuzsánna 87 éves, Hokki Erzsébet 16 éves, Ökördi József 21 éves, Dudás halva született leány, Bazsa Zsófia 2 hónapos korban. Hasznos tudnivalók. Rövid útmutatás a gabonafutrinka ellen való védekezésre. (Vége.) Irtására, ha már kárt tesz, és azt még jókor ősszel vesszük észre, mielőtt a kár nagyobb mértéket öltött volna, ajánljuk a dohány- lúggal (thanaton-nal) való permetezést. Tudjuk már, hogy a kártevő eleinte foltonkint kezdi pusztító munkáját: ez oknál fogva tehát nem kell egyebet tenni, mint valamely szép derült napon meg kell permetezni a dohánying 3°/0-os oldatával a fertőzött folt összes gabonatövét és a folt körül is még vagy két méternyi szélességben. Ha a esócsároló az igy meg- mórgezett gabonasásból eszik, elpusztul. Hogy a permetezés sikeres legyen, kell, hogy az napos és száraz időben történjék; esős időben, ha az eső a növényről a dohánylugot lemossa, nem érünk czélt. Gondoskodni hell, hogy a kipermetezett anyag bőven, de ne pazar módon jusson a fertőzött foltokra. Hol a fertőzés kisebb, ott megteszi a jó szolgálatot a közönséges háti permetező (peronoszpora-permetező) ; nagy gazdaságokban és nagy fertőzés esetén, hogy a munka szaporább legyen, fogatos permetezőt kell alkalmazni. A dohánylug (thanaton) ilyen rovarirtó czélra biztosan egyelőre csak a Magyar Dohánykereskedelmi Részvénytársaságnál (Budapesten, V., Erzsóbettér 15) kapható; az 5 kilogrammos doboz ára 6, az 1 kilogrammosé pedig 2 kor. — 100 liter vízre 3 kg dohánylug szükséges és egy holdnyi egészen fertőzött területre körülbelül 300—400 liter dohánylugos oldat kell. Ha korán kezdjük a védekezést', akkor kisebbek a fertőzött foltok és igy kevesebb anyag is fog elfogyni. A védekezés második módja, a gabonafutrinka elszaporodásának megakadályozása. Ez abból áll, hogy kalászost kalászos után, és legkevésbé búzát árpatarlóba ne vessünk. Okát a bogár életmódjában láttuk. A ki árpatarlóba őszszel búzát vet, az nagyon jól gondoskodik e bogárról, mert míg a bogár az árpakalászból megél, addig a esócsároló az őszi vetésben tanyázhatik. A hol pedig a búza az árpatarló mellé kerül és ahol a gabonafutrinkától okozott kártétel gyakori, de a föld nem igen pajoros, ott tanácsos a fertőzött tarlót előbb sertéssel gyakran megjáratni, hogy az a csócsárolót összeszedje, mielőtt ez az uj vetésbe átvándorolna. Ugyanezt kell tennie annak is, a ki búzáját árpatarlóba kénytelen vetni. A csócsárolótól fertőzött foltot úgy is meg lehet tisztogatni, hogy a zöld tarlót addig hagyjuk helyén, mig benne, a gabonafutrinka kártétele jól meg nem látszik, s' akkor úgy permetezzük meg dohányluggal, mint azt az előbb láttuk. Ha a permetezés után egy héttel későbben azt vesszük észre, hogy a esócsároló elpusztult, akkor az igy megtisztított tarlót feltöretjük. A hol az árpa-tarló ki nem zöldül, mert pl. aratáskor kevés mag pergett ki, ott helyébe a csalogató-vetóst alkalmazhatjuk olyanformán, hogy a fertőzött táblákban 5 — 6 barázdányi földet búzával vetünk be. Ha ez kizöldült és a esócsároló belehuzódott, akkor ez utóbbit dohánylugoldattal úgy irtjuk, mint az előbbi esetben. Miként látjuk, a védekezésnek utóbbi része, nemcsak hogy kissé körülményes, hanem költséges is. így tehát annál tanácsosabb, hogy e kártevővel szemben a jól megválasztott vetésforgót megtartsuk és árpa után búzát ne vessünk. A ki azt követi, annak nem lesz baja a gabonafutrinkával. M. k. r. á. * A legyeknek a szobákból való elűzésére és távoltartására igen alkalmasnak mondják azt az eljárást, hogy virágcserepokbon riczinust termesztünk s nyáron és őszszel a növényt legalább nappal ablakainkban tartjuk. Gazdálkodók szerint a temérdek légy óvakodva kerüli az olyan szobákat, melyeknek ablakaiban néhány cserép riezinus növény van. A zsindelytetők konzerválása. A legegyszerűbb, legolcsóbb s az eltartás czéljának legmegfelelőbb máz fatetőkre: a mésztej. A zsindelyeket a tetőre szegzós előtt 2-—3 napig hig mósztejben hagyjuk, melyet néha-néha felkavarunk; ez által teljesen ellentállásra képesek lesznek az időbehatások, sőt a tűz ellen is. A likacsokba beivódott mész a levegőből és az esővízből felvett szénsav által megkeményedik s ezáltal a zsindelyt is kemónynyó és elóghetetlenné teszi. Minél szárazabbak a zsindelyek impregnálás előtt, annál bővebben ivódik át a fa mészszel s annál tartósabb lesz az ily zsindelyekből készült tető. A gabona-zsizsik kiirtása. Gabona zsizsikektől erősen ellepett, és megfertőzött magtárak, vagy padlások tökéletes kitisztítására ajánlható mindenekelőtt az illető helyiségnek teljes kiürítése, gondos kitakarítása és kiszellőztetése, azután pedig 2—5n/„-os karbolsav oldattal meszelővei való belocsolása. Tanácsos azonkívül a falakat újra bemeszelni s minden hasadékot és falrepedést mészszel bekenni. A kávé megkiilömböztetése a czikóriától. A gyanús kávéból tegyünk egy késhegynyit egy pohár hideg vízbe; ha czikoriával van keverve, a vizet azonnal barnára festi, ha nincs keverve, a viz egészen tiszta marad. Azonkívül a czikóriás kávéhoz mindig több tejet kell venni, mint a tisztához. Közgazdaság. Budapesti gabonaárak július 28. Búza pestvid, 72—81 kilós 7 k. 80 fillértől 8 k. 20 fillérig. Rozs 6 60—6 90-ig. Árpa 6—6 40-ig. Tengeri belf 5 20—5 30-ig Román v. bolgár 5.20—5’30-ig. (ár 50 kiló súlyban értendő.) ' Budapest-Ferenczvárosi sertés vásár jnlins 28. Készlet 51 drb. — Napi árak páronként: Malaczok 50 — 100 klgr. súlyban 80.—84.— 120—180 klgr. súlyban 84.-----86.— 220—280 klgr. súlyban 84 —— 80.—. 320—380 klgr. súlyban 84.-----86.—. 400—500 klgr súlyban ——— ko roua. Práger Ferenc* felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. Halas, 1901. Nyomatott Práger Ferencz könyvnyomdájában.
