Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1901 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1901-06-12 / 11. szám

1901. junius 12. mint a közigazgatási bizottság és a belügyminiszter által valótlannak, rágalomnak lett nyilvánítva, s a miatt Orbán Lajos ellen bünfenyitő eljárás van folyamatban, s a vég­tárgyalás kitűzése már legközelebb megtörténik; kitűnik továbbá, hogy Orbán Lajos időközben a polgármes­tert a belügyminiszternél más okok­ra hivatkozva közvetlenül feljelentet­te, ez a feljelentés azonban mint alaptalan, szintén fólretétetett, mi miatt a polgármester újabb bün­fenyitő feljelentést tett Orbán Lajos ellen, mely az előbbivel egyesittetett. — Harmadik feljelentést szintén a belügyminiszterhez adta be Orbán a polgármester ellen, melyet szószerint beirt a kópviselő-testüjethez intézett folyamodásába, ez a feljelentés a minisztérium által elintézve még nincsen. Ez a tényállás, mely Dr. Farkas Imre kérdése folytán megállapit- tatott. Sándor Imre, miután az ügy fenyitő útra tereltetett, s oda is kel­lett vinni, a közgyűlés beleszólását idő előttinek tartja. Kúti Szabó Imre szerint a hatá­rozás időszerűtlen volna, mert a közgyűlés helyesen sem igy, sem úgy nem határozhat, napirendre térést indítványoz. Török István, a képviselő-testü­letnek ez ügyben intézkedni kell ugyan, mindazon által a napirendre téréshez hozzájárul, azért, hogy dokumentáljuk a polgármester és összes tisztviselőink iránt őszintén érzett bizalmunkat és tiszteletünket, annál is inkább napi rendre térhe­tünk, mert a fenyitő per utján úgy is ki kell derülni az igazságnak, mivel ott Orbán Lajosnak nem csak szabadságában, de érdekében is áll az, hogy vádló állításait bebizo­nyítsa. Dr. Hermán Ferencz kimondatni kívánja, hogy a képviselő-testület a fegyelmi eljárásra okot nem lát, s az Orbán Lajos elleni fenyitő fel­jelentéshez a közgyűlés hozzájárul. A közgyűlés egyhangúlag úgy határozott, hogy Orbán Lajos kér­vénye felett napirendre tér, a tanács­nak fenyitő feljelentésre vonatkozó elhatározását tudomásul veszi, s egyszersmind úgy a polgármester, mint a tisztikar tagjai iránt egyen­ként és összesen — bizalmának és tiszteletének ad kifejezést, s felkéri a tanácsot, hogy a bünfenyitő ügy Kiskun-Halas helyi értesítője. fontosabb mozzanatáról a közgyű­lést annak idejében értesítse. II. A piaczi helypénz-fizctés kérdése volt a napirend második tárgya. Tudvalevő, hogy a képviselő­testületnek egy régebbi határozata szerint a helybeliek piaczi helypénzt nem fizetnek. Felebbezés folytán a megye megállapította az általános helypénz fizetési kötelezettséget. Ez ellen a megyei határozat ellen a képviselő-testület a közigazgatási bírósághoz folyamodott, de ez a panaszt viszautasitotta, mert az ügyet nem tartotta hatáskörébe vágónak. Erre az alispán utasította a városi elöljáróságot, hogy a helypénz-sze- dósi jogot most már az általános fi­zetési kötelesség alapján adja bérbe s erről 30 nap alatt tegyen jelentést. Ezt az ügyállást ismertette Dr. Babó Mihály főjegyző; az ő indít­ványára a közgyűlés kimondta, hogy a belügyi és kereskedelmi minisz­terekhez fölterjesztést tesz, melyben kérni fogja az eddigi állapot föntar- tását, mely szerint a napi és heti piaezokon a helybeliek nem fizetnek helypénzt. A feliratot a polgármes­ter vezetésével deputátió fogja át­nyújtani a minisztereknek. III. Ezután a számvevő és árva­széki könyvelő választását megsem­misítő megyei határozat tárgyalta­tott. Tudvalevő, hogy az árvaszéki könyvelő és számvevő választását a tiszti ügyész hivatalos kötelességből felebbezóssel támadta meg. mert a megválasztott számvevő (Hermán Dénes) a közpónztárnoknak (Hirhá- ger Iíárolynak) első fokú sógora és igy törvény szerint egyidejűleg a mondott hivatalokat nem viselhetik. A vármegye a felebbezésnek helyt adott és a választást az 1886: XXII. t. ez. 75. §. d) pontja alapján meg­semmisítette. Ezt a határozatot a közgyűlés tudomásul vette és elren­delte, hogy annak jogerőre emelke­dése után az uj választásra tegye meg az elöljáróság a kellő intézke­déseket. (Tétetett ugyan olyan in­dítvány is, hogy maga a közgyűlés felebbezze meg a megye határozatát de az indítvány visszavonatott a fő­jegyzőnek ama felvilágosító szavai után hogy t. i. itt a törvény világos rendelkezésével szemben elvi kérdés nem foroghat fenn, más felöl a vá­lasztás megsemmisítése nem a nagy közönség érdekére hátrányos intéz­kedés mint pl. a helypénz-fizetés kérdése, hanem csakis egy személyt érintő mozzanat, és igy maga a kép­viselő-testület nem élhet felebbezós­sel.) IV. A számadásokat vizsgáló bizottság elnöki tisztére közfelkiál­tással Dr. Farkas Imrét választotta meg a közgyűlés; a bizottság tagjai kijelölésével a polgármester bízatott meg akképen, hogy minden kerület­ből két tag hivassák be; e mellett a a bizottság működésében és ülésein minden képviselő részt vehet, a ki az elnöknél jelentkezik. V. A Szuper Imre halálával megüresedett rencldr-biztosi állás legközelebb választás utján be fog töltetni. A kijelölő bizottságba a közgyűlés Kúti Szabó Imre és Cson­ka B. Ferencz képviselőket küldte ki. VI. Végül elhatározta a közgyű­lés a tégla-járdák kiépítését a követ­kező útvonalakon: a Posta utcza azon részén, ahol még kiépítve nincs, a Nagy utczán, a Fő utczán Bacsó Sándoron felül, Sütő utczában, Kál- mán-és Arany utczában, Jókai utczá­ban Mészáros Sándor és Baracskai Mihályné házáig mindkét oldalon, Kölcsey utczában mindkét oldalon, Hajnal utczában Schilling Edétől Dobrádi Jánosnéig egyik oldalon, Vásártér során, Arany János utczá­ban az utcza északi oldalán, Hímző utczának Kovács Ferencz felőli ol­dalán, Batthányi utczán, Szabadkai utón Szent János-szobortól László Istvánig, Király utczában Nagy Kálmántól a keleti oldalon végig a Petőfi-, Alkotmány-, és Hunyadi utczákon, az Avar utcza nyugoti ol­dalán a Bem és Kossuth utczák még burkolatlan részein, Bercsényi utcza nyugoti oldalán, Kádár utczában, a Szentgyörgy-téren, az Alap és Kini­zsi utczákon. Ingatlanok adás-vevése. — junius 5. junius 11. — Bor Cs. István és neje Hegyi Terézia megvették Orbán Antalnó Fekete Etel balotai tanyás birtok- boli illetőségét 2200 koronáért. Nagy Kálozi Imre és neje Karai Mária megvették Darányi Imréné Nagy Pál Mária 1306 n. öl szőllőjét 200 koronáért. Bor Kéz István és neje Király Mária megvették Korsós Lajos 240 n. öl felső-szállási szántóját 336 koronáért. Tóth H. Lajos megvette Török István és kiskorú gyermekei 898 n. öl szőllőjét 190 koronáért.

Next

/
Thumbnails
Contents