Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1901 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1901-05-29 / 9. szám

1901. Kiskun-Halas helyi értesítője. május 29. örök áron igen kedvező fizetési fel­tételek mellett eladja. Értekezhetni tulajdonossal Bikády-fóle Harka pusztán, vagy városi lakásán. Lehőcz Mária, volt Kuti Józsefnó alsó szállási 4 láncz és a Sóstó mellett ugyancsak 4 láncz szántó-kaszállóból álló föld birtokát örök áron eladja. Értekezhetni vele I. kér. 189. sz. lakásán. Benedek Benedek mélykúti ut mellett levő mintegy 15 kapa szőllőjót örök áron eladja. Értekez­hetni vele III. kér. lakásán. Kis Béni II. kér. Babó Ist- ván-féle lakóházát, továbbá a sóstói fürdőház szomszédságában levő 200 n. öl szőllőjót a rajta levő lakóház­zal örök áron eladja. Értekezhetni vele II. kér. lakásán. Ingatlanok adás-vevése, — május 22. május 28. — Opóczki Sándor és neje Monda Judith megvették a Tiszavidóki hitelintézet és takarékpénztártól 31 hold 1046 n. öl pirtói ingatlant 2400 korona vételárért. özv. Tömösközi Sándornó Tóth Juliánná megvette Szekér Pál és neje Pázsit Erzsébet I. tizedbeli lakház és 356 n. öl telkét 6400 koronáért. Práger Ignácz megvette özv. Tömösközi Sándornó Tóth Juliánná III. tizedbeli lakház és 240 n. öl telkét 18000 koronáért. Földvári Sándor és neje Csatári Mária megvették özv. Csapó Imrénó Komlós Judith 2 hold 801 n. öl füzesi száutó-kaszálló földjét, 900 koronáért. Váczi János és Veres Józsefné Gyenizse Mária megvették Báli Etel szőllőjót 500 koronáért. Andrasovszki Pál né GaraiEmma megvette Dr. Hofmeister Juda szől- lőbeli illetőségét 700 korona vétel­árért. A zsidó hitközség bel­viszálya. Abban a rég húzódó vitás ügy­ben, melyről „Kurucz-e vagy la- bancz“ ezimen már megemlékez­tünk, folyó hó 27-én végre megtör­tént, a bírói döntés. A dolognak röviden ez a törté­nete : a zsidó hitközség tagjai közül néhányan (Holländer Adolf, Beck M ó r, Beck Miksa., Hofmeister Mátyás, Holländer Aron, Spitzer Salamon, Hofmeister Géza, Hollän­der Dávid, Langermanu N., ifj. Hofmeister Juda, Salamon Mór, Schäffer Zsigmond, Deutsch Jakab szabó, stb.) panaszt emeltek a val­lásügyi miniszternél a hitközség mostani elöljárósága ellen, mert ez szerintük jogtalanul viseli hivatalát. A panasz lényege a következő : 1. Az 1900. évi január 23-án megejtett választás szabálytalan volt, mert a választás előkészítésére és vezetésére hivatott bizottságot nem a képviselő-testület választotta, ha­nem állítólag Kellner Benő elnök nevezte ki, a ki erre annál kevésbbó lehetett jogosítva, mert akkor állá­sától fel volt függesztve. 2. Panaszosok szerint megsem­misítendő a választás azért is, mert az 1900. évi január 11-ón az elöl­járóság és képviselőtestület lemon­dott ugyan, de az akkori képviselők közül Beck Mór, Glück Juda, Klein Mór, Heizler Samu a lemondást elhatározó ülésen részben jelen sem lóvén, ahhoz hozzá nem járultak, az ő helyeiket tehát másokkal betölteni nem lehetett volna. 3. Az általános választás legu­tóbb 1897. évi deczember 26 án volt panaszosok szerint és miután az alapszabályok értelmében a választás 3 évi ciklusra szól, a három éven belül időközben megválasztott mostani elöljáróság hivatala az 1900 óv végével —t. i. az eredetileg meg­kezdett 3 évi ciklus leteltével —■ szerintük lejárt, és mostani hivatal- ban-lóte csak bitorlás, tehát uj választás elrendelését kérik. Ezt a panaszt a miniszter úgy intézte el, hogy a magyarországi orth. izr. közvetítő bizottság útján utasította panaszosokat és a megtá­madott elöljáróságot, hogy a magyar- országi orth. izraeliták autonom szervezési szabályzata értelmében az ügy eldöntésére illetékes válasz­tott bíróságot alakítsák meg. Az országos közvetítő bizottság közreműködésével ezután a felek megválasztották a bíróságot; és pedig panaszosok Fisch Illés fólegyházi és Körösi József jankováczi lakost, a panaszlott elöljáróság Manheim Simon moholy i és M ü 11 e r M i h á 1 y fiilöpszállási lakost a bírák aztán Prager Jakab adai rabbit választották elnökükké. Ez a bíróság folyó hó 27-ikén, reggel 8 órakor vette az ügyet tár­gyalás alá a hitközség tanácstermé­ben és pedig törvény szerint nem nyilvános ülésben. A jegyzőkönyvet Schwarcz Ignácz vallástanár vezette. A tárgyalás kezdetén panaszosok azzal a kívánsággal állottak elő, hogy őket ügyvéd képviselhesse a tárgyalá­son. Ezt a kívánságot a bíróság meg­tagadta azzal az indokolással, {hogy ez nem jogtudós bírákból alakult tanács, hanem laikus egyénekből álló felekezeti békebiróság, mely nem perbeszédek, hanem a rendel­kezésére adott és adandó ügyiratok és a meghallgatandó tanúk vallomásai alapján hivatott Ítéletet hozni s a mennyiben a felek közül is meg­hallgat egyeseket, azokat sem érve­lések és álláspontjaik indokolása végett, hanem csak a ténykörülmé­nyek kiderítésére személyesen hal- gatja meg. E közbeszólló határozat után felolvastatta a bíróság és áttanulmá­nyozta a rendelkezésére bocsátott, összes ügyiratokat, választási és gyűlési jegyzőkönyveket; azután pedig elrendelte úgy a panaszosok és a panaszlottak valamint a vitán kiviil álló hitközségi tagok közül többeknek meghallgatását. így töb­bek között ki hallgattattak Kellner Benő hitközségi elnökön kiviil Beck Mór, Propper Sándor, Práger Ig­nácz, Schwarcz Mihály, Fleischer Izidor, Kohn Sebestyén, Klein Mór, Práger Dávid, Rosenfeld Ignácz, Holländer Adolf, Bergl Mór, Weisz P. hitközségi jegyző, Franki Mór, Hofmeister Ignácz s még többen. A tárgyalás, illetve kihallgatás késő éjjelig tartott; akihallgatások befejezése és az ügyre tartozó min­den irat és jegyzőkönyv beszerzése és felolvasása után a bíróság beható és alapos tanácskozás eredményekó- pen ahajnali órákban hozta mege gy- h a n g u 1 a g határozaté t, mely lényegileg igy hangzik : Panaszosolt panaszaikkal cluta- sittatnak, az elöljáróságnak és kép­viselő-testületnek 1900. évi január 29-án megejtett választása érvényes­nek és károm évre szólónak kimon- datik és panaszosok a 000 koronát

Next

/
Thumbnails
Contents