Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1901 (1. évfolyam, 1-39. szám)
1901-05-01 / 5. szám
1901. Kiskun-Halas helyi értesítője. május 1. rendről, hogy abba az 1900. évi megállapított összegek is beigtat- tassanak. D r. B a b ó Mihály főjegyző mint előadó a költségvetést elfogadásra ajánlja akként, amint azt a szakosztály javasolta ; kéri azonban aztj is határozatilag kimondatni, hogy — amint a jóváhagyás végett felterjesztve levő szervezési szabály- rendelet a törvényhatóság megerő- sitósóvel elláttatik azért, hogy a közszolgálatra is hátrányos dijnok- rendszer megszüntessék, illetőleg csakis a kikerülhetlen szükségre korlátoztassék — az irnoki állások betöltése ügyében leendő intézkedés megtételére a tanács felhivatik. A közgyűlés többek folszóllalása után némi változtatással a költség- vetést a szakosztály véleménye szem- előtt tartásával elfogadta ; tényleges eltérés csakis annál az egyetlen tételnél történt, mély szerint az 1901. évi pótadóbólleirások és óv végéig be nem folyó összegekre a kiadások közzé felvett 6000 korona töröltetett — mit mi nem tartunk indokoltnak, mert — eltekintve attól, hogy a felsőbb rendelet értelmében az előreláthatólag be nem folyó összeg mint kiadás felveendő — attól tarartunk, hogy miután az összes pótadó az óv végéig egészen be nem folyik, tehát a fedezet nem áll rendelkezésre, vagy bizonyos előirt kiadások maradnak fedezetlenül, vagy pedig előleg felvételéről kell gondoskodni. Szerintünk leghelyesebb lett volna a tételt érintetlenül hagyni, s amint azt a főjegyző indítványozta, határozatilag azt kellett volna kimondani, hogy a kivetett adókból előreláthatólag az óv végéig be nem szedhető 6000 korona az 1902. évi költségvetésbe mint bevételi összeg, hátralék követelésként előirassék. Igaza volt azonban a főjegyzőnek, hogy ha a javaslata el nem fogadtatik, s igy jövőre a 6000 korona bevételi előírása el nem rendeltetik, akkor a városra közömbös, hogy most hagyatik-e ki a 6000 korona, vagy jövőre, igy tehát a város a jelzett intézkedéssel sem nem nyert, sem nem veszített, a kiilömbsóg csak az, hogy a fedezetlen hiány ez évben kevesebb 6000 koronával, s jövőben lesz ennyivel több. Vita csakis a m e n h á z alapra felvett 4000 koronára keletkezett, melyre nézve a szakosztály ezt jelenti : „ezen tétel az előirányzatban érintetlenül hagyandó, mert a költ- ségvetésileg megállapittatni szokott hiányok fedezésére rendelkezésre bocsájtatott, s a megszavazott pótadókból 20.000 korona az 1898. évi költségvetésbe mint hátralék követelés előiratott, mi által az 1897. évben nem fedezett 4000 korona men- házalap fedezete a város javára messze meghaladó összegben felhasználtatott a nélkül, hogy ez ösz- szeg fedezéséről gondoskodás történt volna.“ KutiSz. Imre a 4000 koronát töröltetni javasolja, mert igaz ugyan, hogy a hátralék pótadó követelés most is bevételül elő van Írva, de hiszi, hogy a behajthatlannak jelzett összegből be fog még folyni annyi, hogy abból a 4000 korona kifizethető lesz. A közgyűlés a 4000 koronát szavazat többséggel benne hagyta a költségvetésben, mert ellenesetben a behajthatónak jelzett pótadó hátralékból ennyit le kellene hagyni, s bár igy az eredmény egy volna, de az elszámolás csak meg nehezittetnék. A Ha las-JanJco vácz- JRigy iczai vasút ügyét Dr. Babó Mihály főjegyző mint előadó ismertette, s beterjesztvén a tanács pártoló javaslatát, indítványozta, hogy a jelzett vasút építéséhez a város járuljon hozzá 60.000 koronával, de mondja ki azt. is, hogy a Halas-Majsai szakaszra megállapittatik 20.000 korona, s ezt a város törzsrészvények ellenében adja át az építő vállalkozóknak, egyszersmind a város földjeiből igénybe vett területek kárpótlási összegét a város törzsrészvényekben fogadja el. Feltételül köttessék ki, hogy a város fehértói földjén személy és teheráru forgalomra berendezett állomás tartandó fenn, s ezen kívül a halasi határban még legalább egy megállóhely, -— végre, hogy ezen felajánlt hozzájárulás a várost csak az esetben kötelezi, ha a vasút építése a törvényhatóság jóváhagyástól számitott egy éven belül megkezdetik. Zseny István kéri kimondatni, hogy a törvényhatóság félkéretik, hogy a szokott kilométer összeggel járuljon a vasút építéséhez. A közgyűlés 99 szavazattal 29 ellenében névszerinti szavazással a hozzájárulást megszavazta. 1 A városi közmunka ügyben Dr. Babó Mihály főjegyző előterjesztésére a közgyűlés a kivetést eddigi g y a- k or lat és a szükséghez képest felényire mérsékelte. Bessenyei) István menliáz alapítványát a közgyűlés hálás köszönettel fogadta, a hagyományozó emlékét jegyzőkönyvében megörökíti, s elhatározta, hogy arczképót megfesteti, s a hagyományozott ház előtti teret „Bessenyey-tór“-nek nevezi el. A pénztárak vizsgálatáról ez évben havonként felvett jegyzőkönyveket a közgyűlés tudomásul vette. Hasznos tudnivalók. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter körrendeleté a kazán vizsgálati kincstári illetékek és eljárási dijakról. —- A gőzkazánok megvizsgálásáért a gőzkazán tulajdonosok által fizetendő kincstári illetékek és vizsgálati költségek, a gőzkazánok megprobálása alkalmával fizetendő kincstári illetéket és eljárási dijakat a következőkben állapítja meg. a) Kincstári illetékek a kazán tűz felülete □ méterekben számítva próbáért: 2’5-ig 10 kor., 2'5—10.0-ig 20 kor., 10 0—50'0-ig 30 kor. 50'0 —100 0-ig 40 kor., 100 0—200.0-ig 50 kor., 200-0-on felül 60 korona.— Ezen illetékek külön tüzelései biró, illetve külön használható minden eg. es gőzkazán, gőztúlhevitő, gőztartó és gőzfogó edény után külön számíttatnak fel.— Gőzfogó edények és gőztartók tűz felülettel nem bírván, az ezek után fizetendő kincstári illetékek megállapításánál a külső összes felület veendő figyelembe, b) Eljárási dijak: Az eljáró kazán vizsgáló közegek útiköltségeinek és napidijainak megtérítése fejében gőzkazánonként 25 korona átalány- összeg fizetendő. — Ezen eljárási dij, ha a kazán tulajdonosoknak ugyanazon helyen egyidejűleg több kazánja próbáltatik meg, csak az első kazán után fizetendő teljes ösz- szegben, a második és az azt követő minden kazán után pedig az eljárási dij fele, vagyis 12 korona 50 fillér fizetendő. — Az eljárási dij minden kazán, tehát az állami intézetek kazánjai után is a kazánpróbát megelőzőleg az állam pénztárba vagy az illetékes m. kir. adóhivatalba befizetendő. — Ha a kazánpróba az eljáró kazánvizsgáló közeg hibáján kívül eső bármely okból a meghatározott időben és helyen megtartható nem
