Halas és Vidéke, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1901-06-01 / 22. szám
fényesen sikerült majális, melyet a testület pünkösd első napján a sóstón rendezett. De különös érdemül kell betudni a rendezők ügyességének is, akik fáradságot nem kiméivé, a mulatság sikere érdekében mindent elkövettek. Pedig az ég köröskörül borongott, minden perczben várható volt a különben jótékony eső, de ez mulatni vágyó ifjuságun kát nem gátolta abban, hogy hogy a fesztelen jó kedvüknek szabad folyást engedjenek. Az idő is mintha megszégyenkezve visszavonult volna az ellenállhatlan erő elől, fenyegetéseit abba hagyta, úgy hogy a verseny is szép idő mellett folyt le. A versenyfutásban az első dijat, 1 tepszi rétest Propst János, a másodikat egy nagy üveg sört Babenyecz Balázs, a íazéktörésben a nagy üveg bort Bátyik^ István, a zsákba futás 10 szivar diját Martinov Milán, a tekeverseny egy hordó sör első dijat Hollósi Imre, a második dijat, egy óriás parizert, melyet ifj. Barina György készített remekbe és ajánlotta föl versenydijul, Sztankó István nyerte és amelyért a testület, különösen az azt megnyerő méltán szavazhattak köszönetét. A harmadik dijat, egy mal&czot ismét üollósi Imre nyerte, de mivel a jutalomtárgy sünmalaczczá változott, a nyertes bajnoknak kárpótlásul az elismerés jutott. A majális a legjobb hangulatban tartott a reggeli órákig. A mulatság a testület pénz tárának jóval többet jövedelmezett 100 ко rónánál. Felülfizettek: Vérségi Mátyás 2 kor. Keresztes József 4 kor., Dr. Hodossy Géza 2 koronát, Dr. Babó Mihály 3 koronát, amely a rendezőség részéről nyugtattatik. A következő névsort sikerült tudósítónknak feljegyezni a mulatságon részt vett asszonyok s leányokról: Mucsi Antalné, Mucsi juliska, Bauwhacbl Ádámné, Ö*v. Foht Lajosné, Németh Jánosné, Németh Janka és Mariska, Fenyvesi Józsefné, Martini Kózika, Fekete Józseíné, Tóth B. Erzsiké és Zsófika, Darányi Sándorné, Katzenbachné, Katzenbach Vicza és Juliska (Vadkert), Nagy Kálmánné, Hajna Bernátné, Hajnal mariska, Füredi Pálné, Kínét Imréné, Biró Imréné, Szombati Józsefné, Farkas Kálmánné, Komáromi Zäöfika, Kollár Antalné, Babó Lászlóné, Babó Elvira és Vilma, hogy fogják meg tisztességesen azt a seprűt. De mindnek van annak kifogása. Az egyik nek úgy jobban kezére esik, a másik kezo- fájós, a harmadik íélkézzel a pipát gondozza. Egy aztán kereken megmondja, hogy ő már ebben a hátralevő kis idejében nem akarná magát a dologban megszakítani. Van olyan is, a ki panaszosa, hogy ő nincs hozzászokva a söpréshez, mert ő czivilben ez, meg az volt, — Hja, barátom, Petőfi Sándor egy kicsit különb legény volt magánál s bizony ő is söpört katonakorában. Úgy írja, hogy Izzadtam a dicső borjubör alatt, Bájos bakancs ékesité lábamat. Szájam szömyti halberddkat kiabált És söpörtem a kaszárnya udvarát. A méltatlankodó arbájtos erre nem tud mit szólni; söpör tovább csöndesen és kedvetlenül. Az önkéntesnek meg eszébe jut, hogy iám valamiben mégis csak sikerült fölülmúlnia Petőfit, kinek könnyen szerzett dicsősége annyi álmatlan éjszakát okozott neki, midőn az iskolai önképzőkörben nem akarták méltányolni a verseit, pedig egyfől-egyig mind a Petőfi modorában és annak a gondolataiból készültek, S most imel Az csak „zöldhajtó- Ms sárgapifykés közlegény" volt, ő már Pázsit Ilonka, Makay Antalné, Kohn Sándorné, Hajnal Józsefné, Kaszás Károlyné, Kaszás Esztike, Komlói Istvánná, Kubina Andrásné, ifj. Szél Józsefné, Halász Lajosné, Szél Já nosné, Valuska Pálné, Fehér Károlyné, Hajdú Jánosné, Hajdú Teréz, Murgács Jánosné, Tihy Gusztávné, Tihy Etelka, Bálint Mihálynét HolloDder Józsefné, Gazdag Sándorné, Borbás Józsefné, Tallér Mihályné, Tallér Mariska, Elmer Miklósné, Kóta Mihályné, Péter Benőné, Fogt Antalné, Fogt Rózika, Beck Mórné, Bleier Lina, Fekete Jánosné, Gál Sándorné, Babó Sándorné, Babó Jolán és Krisztina, Farkas Lóri, Borbás Istvánná, Nyári Ferenczné, Nyári Ilona. Lendvai Lajosné, Hollósi Imréné, Dobrádi Lászlóné, Tóth Józsefné, Bikit Ju liska, Gyugel Kálmánné, Biró Istvánná, Farkas Kálmánné Oberman Jánosné, Szilágyi Lajosné, Rozgonyi Erzsi és Margit, Tóth Juczika. A kecskeméti kiállításhoz. (Felhívás) Pest-Pilis-Solt-kiskun vármegye gazdasági egyesülete Kecskemét t. h. város gazdaközön- ségével — a földmivelésügyi m, kir. minister ur támogatásával — Kecskeméten, az iparki- állítással egyidejűleg 1. Gazdasági gép- és eszközkiáliitást és bemutatást, 2. Permetező gépkiállítást és versenyt, 3. Baromfikiállitást rendez. 1. A gazdasági gép- és eszközkiállitás czélja talajmivelési és egyébb gazdasági eszközöket azok hasznavehetöségét kipróbálva bemutatni' ezen kiállítás keretében bematatbatók ; A) Hazai gyártmányú ekék, boronák, cultivátorok, vetőgépek, rosták s egyébb magválasztók, takarmányeíőkészitö gépek és eszközök, továb bá egyébb kisebb gazdasági eszközök. B.) Tejgazdasági eszközök gépek és felszerelések. A kiállított gépek és eszközök, lehetőleg munkában is bemutatandók. Kiálíitbat mindéi) hazai gópgyáros és iparos, a B) csoportban azonban külföldi gyártmányok is bemuiathatók Bejelentési határidő: junius hó 15. A kiállítás tartama: augusztus 15-26 ig A gépek és eszközöl munkában vaSó bemutatása augusztus hó 25-ei: történik a rendezőség által kijelölt boiyen. Azon gépek és eszközök állandó munkában káplár. Az söpörte a kaszárnya udvarát, ö csak söpreti. Büszkén sétál az arbájíosok után, midőn az áristom ablakából odakiált hozzá valaki: — Jó reggelt, öreg komám 1 — Miféle komám lehet nekem az áristom ban, tűnődik magában az önkéntes, mert a sttrü rostélytól nem bírja kivenni, ki kiáltott neki. Közelebb menve megismeri az öreg Virágot. Virág a 10. század legöregebb ka tonája, a ki két hónapig volt az önkéute& iskola ordonáncza. Sokféle hájjal meg van kenve az öreg Virág s amellett elpusztitha tatlan jó kedve van későn, korán. Épen ilyen ember kellett októberben azok mellé a kesergő önkéntesek mellé, a kik sehogyse akartak hczzátörődni a katonaélethez. De Virág sokszor elűzte szomorúságukat dalos kedvével mókáival s mivelhogy egyformán kevés idejük van még hátra, »öreg komáménak szó- litgatta őket, a mit azok nem vettek tőle zokon. — Hát maga Virág mióta virít az Aris tómban? Virág aztán elbeszéli, hogy meg nem engedett éjszakai kimaradásért tizenöt napi szitartására melyek a kiállítás területén is munkában tarthatók, a rendezőség a viszonyokhoz képest adbat engedélyt. A kiállítók részére arany, ezüst és elismerő oklevelek adhatók ki. 2. Permetezőgép- és eszközkiállitás czélja a hazai gyártmányú permetező gépek munka képességének a gyakorlatban való bemutatása s a helyes permetezési eljárásoknak a gyakorlatban való ismertetése.Ezen kiállítás keretében csakis hazai gyártmányú permetezők mutathatók be, bemuiathatók ezen kívül egyébb por- zitó gépek és eszközök, továbbá a peronospora és egyébb szőlőbetegségek ellen való védekezési anyagok. Kiállíthat permetezői minden hazai gépgyáros és iparos, egyébb eszközöket bármely hazai vagy külföldi gyáros, iparos kereskedő vagy közvetítéssel foglalkozó testület. Bejelentési határidő: junius 15, A kiállítás tartama: augusztus 20-tól augusztus 25-ig. A verseny napja: Augusztus 21. A permetező gépverseny dijai; 1-ső dij arany oklevél, 2-ik dij ezüst oklevél, 3 ik dij bronz, oklevél. 3. A baromfi kiállítás czélja .Pest Pilis-Solt Kiskun vármegye és Kecskemét t, b. város területén jól bevált fajtáknak továbbá az okszerű baromfitenyésztés előmozdítását czélzó eljárások és czélszerü értékesítési módok (hizlalás vágás, zsigereiés, csomagolás stb.) ismertetése az értékesítés előmozdítása. E kiállítás keretében bemutathaték : tjük, lúd, kacsa, pulyka családokban és törzsenkint is, továbbá gyöDgy tyuk házinyul, galamb, tojás, toll, csomagoló eszközök és ládák, tartányok stb. A tenyésztéshez cs értékesítéshez szükséges különféle eszközök és bizlalási eljárások. E kiállításra (melynek főczéíja a baszonbaromfi bemutatása) csakis Pest-Piiis-Soll-Kiskun vármegyei és Kecskemét t. h. város területén lakó tenyésztők s kereskedők jelenthetnek be baromfit s ennek termékeit. Eszközökre nézve ezen korlátozás nem áll fenn. Bejelentési határidő: julius 20. A kiállítás tartama: augusztus 20—25. A baromfikiátlitás dijai: A) Hazai fajták nemesítésére alkalmas tisztán tenyésztett fajtákra és keresztezésekre arany, ezüst- és bronz oklevél. B) Tisztán tenyésztett magyar fajtákra: Három első dij: arany-oklevél és 100—100 kor. pénzdíj. Három második dij ; Ezüst oklevél és 50—50 kor pénzdíj. C) Harmadik dij. Elismerő oklevél goritott egyest kapott, mert már nőm ez az első esete néki. — Hát aztán hogy mondja az áristom? — Tudja, káplár ur, nem egyformán. Van benne három jó, bárom гойзг. Van olyan nap, hogy elsötétítik a czelláf, vasat tesznek rám, s enni se adnak. Máskor meg, mint ma is, összejön minden jó: világos is van, inenázsi is, vasat meg nem kapok. Csak a pipa hi- bádzik nagyon meg egy kis pálinka reggelenként. így beszélgetne az öreg meg tovább is, do nagyon rájött az eső s az önkéntesnek sietni kell a söpretéssel. — No, nem baj Virág, legalább maga se ázik most odakünn, — evvel válik el az öregtől a kit úgy látszik nem is bánt rabsága, mert mindjárt rákezdi az alkalomhoz való nótát: Az egyesben beh kemények az ágyak, Nem olyan, mint kisangyalom tenálad. Nyárfadeazka derekalja, párnája. Hossz köpönyeg takaródzó dunnája Így lopják az időt otthon, a mig a többiek valahol a hegyek közt térdig sárosán msei- lóinak a széllel szembe, a mely mind arezukba veri az esőt.
