Halas és Vidéke, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1901-03-02 / 9. szám
községi törvény 69. §-ának 4-ik bekezdését: „Azon elöljáró, kinek megbízatása lejárt, a hivatali állásával járó kötelességeket teljesíteni mindaddig tartozik, és abból kifolyó jogokat is gyakorolni hivatott, mig akár választás, akár helyettesítés utján helyébe lépendő utóda a hivatalt el ne m foglalta.“ A törvény ezen intézkedéséből kiolvashatja szerkesztő barátom, hogy a közhivatalt nem lehet csak úgy ebadóba ott hagyni, hanem szépen át kell adni a törvényes utódnak. Mi akik tudjuk a hivatalvesztés megürült számvevői és árvaszéki könyvelői állás történetét, tisztában vagyunk azzal hogy a polgármester urat a legszigorúbb törvény tisztelet vezette ez ügyben követett eljárásban. Még csak arra akarok reflektálni, hogy fellépésem — kollégám szerint időszerűtlen, és következetlen volt. Bevártam a választási aktus lefolyását, hogy a kijelölés elleni óvásom esetleg ne befolyásolja a szavazást. Ezzel nem követtem ei hibát. Azt pedig csak nem kívánhatja szerkesztő barátom, hogy a magánjogi elévülési határidő elteltéig várjak, s csak azután adjak kifejezést skrupulusomnak! Ami pedig a következetlenség vádját illeti, ezt bátran visszaháríthatom az én jó barátomra és kollégámra, ki „példátlannak“ és „egyedül állónak“ mondjaaz énfelebbezésemet, holott nem is nagyon régen ő maga volt az, aki hasonló körülmények között az én ügyészi választásomat „változó szerencsével“ háromszor egymásután apellálta. Ezek után azt tanácslom. várjuk be nyugodtan a felsőbb hatóság döntését! Ha a felsőbb fórum a 106 megütközött képviselőnek ad igazat, én leszek az első, ki Dinczi barátomnak megválasztásához őszintén gratulálni fog. Dr. Hofmeister Juda yáioei ügyész. A felebbezés. A városi számvevő és árvaszéki könyvelői állásra vonatkozó választási eljárásra lapunk múlt számában megtettük észrevételeinket a nélkül, hogy a tárgyilagosság teréről letértünk volna. Ma már a kérdés a polémiába csapott át. A tollat a városi ügyésznek engedtük át. mert beláttuk, hogy a kis interpellatio nagy interpellátionál is több, lévén abban olyan paszus, mely a hivatali eljárást érinti. Egyébként tudomásul vesszük, hogy diplomás egyén is van, aki a juélkül hogy csavargatná a világos törvényt, a nélkül hogy elfogultsággal vádolható lenne tisztán a törvényes alapra támaszkodva, e kérdésben velünk egyetért. De egyetért más diplomás egyéniség is, akit a kijelölő választmány tagjai jó! ismer nek, és akik között ebben a tekintetben nincs titok. Egyébiránt lássuk magának a felebbezésnek velünk közlött indokolását. Nagyságos Elnök XJr 1 Halas város képviselő testületé által 1901 február 16-én tartott községi tisztújító széken a városi számvevői és árvaszéki könyvelői állápra jelöltetett és megválasztatott Hermán Dénes, ügy a jelölés ellen, mint a választás ellen a tisztújító széken óvást jelentettem be, és felebbezéssel éltem. Ezt a következőkkel indokolom. Az 1886: XXIÍ. fez. 76 §-ának d. pontja szerint rendezett tanácsú városokban a pénztárnok és számvevői személyzet tagjai egymással rokonság és sógorság első fokában levő egyének egyideüleg nem lehetnek. Tekintette! arra, hogy HirlBger Károly, aki ez idő szerint Halas város kö2pónztárnoka, első izü sógora a most városi számvevővé és árvaszáki könyvelővé megválasztott Hermán Dónesnek, a hivatkozott törvény szakaszban világosan meghatározott inkompatibilitás esetét átom fennforogni meljnéifogva Hermán Dénes a jelzett állásra sem kijelölhető, sem megválasztható nem lett volna. Mulasztási követnék el ezen óvás és feleb bezés be nem nyújtásával. Mert önrendelkezési jogunk gyakorlása közben a törvényben telalíitott korlátokat áthágnunk nem szabad, hacsak magunkat annak a veszélynek kitenni nem akarjuk, hogy az amonomia tőlünk, mint azzaí bánni nem tudóktól konfiskái tassék. Szives örömest kijelentem, hogy Hirháger Károly a küzpénztárnoki állást kifogástalanul közmegelégedésre tölti be s hogy egyénisége» jelleme minden gyanún feiül álló becsületessége es leítéwen megbízhatósága őt határozottan kvalifikálják a küzpénztárnoki állásra. Az is igaz, hogy a megválasztott Hermán Dénes, ki mintegy félév óta dánokként van a közigazgatási hatóságnál alkalmazva, a rá bizott teendőket mindig pontosan, híven és lelkiismeretesen végezte ; a kellő szakképzetsége is meg- van arra az állásra melyre megválasztották. Épen ebből az okból talán nem is volna kifogás a választás ellen, ha az uj, még jóvá nem hagyott szabályrendelet szerint csak arva- szeki könyvelővé választatott voma meg Hermán Denes, Mert bár a törvény szellemet tekintve az anyagi összeférhetltneég esete akkor is fennforogna, de az egyénekben rejlő te'jes biztosíték megengedhetővé tenne ennek az állapotnak a szankezionáiását, hallgatólagos tűrését. Azt azonban, hogy a törvény világos ren dolkezésenek megszegésével inkompatibilis egyénnel töltessék be valamely állás hivatalos kötelességem suiyus megsértése nélkül nem nézhetem. Arra kérem Nagyságos Elnök árat: Mól- tóztassék jelen óvásomat és íeiebbezésemet а községi törvény 81 § a alapján leendő elbírálás czéijábói a megye tekintetes törvényhatósági Bizottságához felterjeszteni, ahol is a választás megsemmisitése iránt esedezem. Tisztelettel Dr. Hofmeiszter Juda ügyvéd, városi ügyész. Bizalom az ősi erényben! E 3zép mondás vált téuynyé a halasi izr. bitk. f. hó 26-án tartott tisztújító gyűlésén. A „Szent Egylet“ (Chewra Kadischz) elöljáróságának mandátuma lejárván, azok választását ejtette meg a gyűlés nem csekély korteskedés meilelt. ^elültettek ugyan az eddigiek helyébe másokat is a pegazus tüzes vérit paripájára, de ez a régiekhez lévén már szokva, amazokat egymásután hajigálta la hátáról. Némelyek megelégelték, hogy a régi tisztviselők a leglelWismerefesebbon, odaadó buzgóságga! és akadályokat nem ismerő szorgalommal működtek kilencz évekig, alapjában fel akarták forgatni a megszokott rendet, da dicsőségükre a régieknek és nem dicsőségükre emezeknek, elhasaltak. Nemes czélu egylet ez, rae?y majdnem minden zsidó hitközség kebelében létezik, Segélyezi szegény, kereset- képtelen tagjait nem és korkülönbség nélkül, de nagy feladatot teljesít az úgynevezett „djabbaj“ (gondnok). Betegnél például számtalan éjszakát tölt e!; halott mellett ugyancsak ő van e!ő!, neki kell virasztani, intézni a temetés rendezését, a temető gondozását. Most már kérdjük, lenne-e más, aki oly önfelái- dozóan híven teljesítené e hivatást, mint az újból és már 4-ezer megválasztott gondnok? Hisz az elnök maga a megtestesült jóság, ártatlansóg. Éi még ő ellen is megkisére.tek mást felléphetni, pedig az ellenjelölt maga is olyformán nyilatkozott, hogy kár lenne őt íellépielni, és midőn észlelni kezdte bukását, odaszólt a régi elnöknek, hogy „egyezzünk ki* Indítványozta egynémelyik a gyűlés elején, hogy válaszszák meg újra egyhangúlag az eddigi tisztviselőket, de az etienpartiak az elenyésző kisebbség fis kos szavazást kért, tiszte,edel ajánlva szavazó-lapjukat mindenkinek, mely szarazss d. e. 10 órakor vette kezdetét. Egész rendben folyt le a szavazatszedés, csak az tüut fel némelyeknek, hogy az ellenjelöltek szavazólapjai oly gyéren ömlőnek a kis ládikába. A korelnök Schön Lipót 11 órára tűzte ki a szavazás berekesztését, s midőn a szavazatok összootvasása megkezdődött, mindenki tisztában volt azzal, hogy az oly sok vihart átélt töigyet nem tudják megdümeni. De még egy ágat sem voltak népesek letörni. 74 szavazó volt, akik jogaikat érvényesíthették vo:na, de kütöníéie érdekekből csak 46 érkezett be. az elnöki állásnál Hob aider Áron kapott 62 szavazatot, Schön Mór 14-et. Lelkesen megéljeneztek az ujoói megválasztott elnököt. Eőgondnon lett Klon Mór 31 szavazattal 16 eilen; slgondnok Schön Sándor 31 szavazattal 16 ellen; pénzfárnok Kohn Lipót aki 45 szavazatot kapott, egy szavazólapon nem volt név, így tehát Keim Lipótot egyhangúlag választották meg, amely körülmény a közbecsüiest es osztatlan elismerést fejezte ki. Választmányi tagokká lettek; Haszior S*ndcr 31, Bősen te.ti ignácz 38, öchőn Lipót 38, Веек Mór 25 és Propper Sándor 38 szavazattal. A közbizalmat tehát a regi garda étdemetle ki. Mint minden választást, úgy ezt rs áldomás ivás követte, a győztesek panhiveiket megvendégelvén. Gratulálunk mi is a győzteseknek, és kívánunk nekik erőt, szorgalmat és kitartást az uj, megkezdett cyidushoz. Helyi és vidéki kirek. ^ — Az iparos műkedvelő ifjúság kozva csoraja, Ért a szerény czimet kapta. Az igaz nogy vacsora is volt, még pedig olyan vacsora, es mo le Haiasz D. Sánüortoi beszerzett jó bor, amely, ha a tűz nem égett volna is az tljuság talpa alatt, biztositéka lett volna a jó nedvnek, mulatságnak, itt adta ki magát a farsangi jókedv, a fesztelen, mégis diszkrét mulatáe, a mely a műkedvelői előadás túl
