Halas és Vidéke, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1901-02-23 / 8. szám
II. évfolyam. Halas, 1901. Február 23. 8. szám. HALAS ES VIDÉKÉ TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. —= МЕСЭ-ТЕЗЛ^ГЕаТ 2b£T2<TlD^n<T SZOMBATON. =— ELŐFIZETÉSI Helyben egész éyre 5 kor. Félévre 2 kor. 50 fill. Vidéken „ „ 6 „ » 3 „ — „ Felelős szerkesztő: Dr. HODOSSY GÉZA* Kiadó: KÉMEK! SÁNDOK. Szerkesztőség és kiadóhivatal Hala«, Fő-utcza 1752. ECird-etési ár als: petit soronként 8 fillér. Többszöri hirdetéseknél megegyezés szerint. DV ÜSTyilttér: soronként 15 fillér. "9Я Bonyodalmak fele. Alig van fontosabb közgyűlési határozatunk, alig van választás, mely felebbezés alá ne kerülne. íme a legutóbbi — február 15-iki — közgyűlésnek a számvevői és árvaszéki könyvelői állásra vonatkozó választási eljárást maga a városi ügyész volt kénytelen törvényes alapra hivatkozással megapellálni, annak megsemmisitését kérni. Arról van szó, hogy egy, a fent- emlitett állásra pályázó olyan egyén aki a pénztárnokkal első fokban sógor, ezen állásra megválasztható-e, ez az állás — a sógorsági kapcsolatnál fogva — reá nézve összeférhető-e ? A kérdés eldöntése egyszerű és tiszta. Nincs az a dialektika, mely bárkit is, a törvények ismerete mellett meggyőzhetne arról, hogy a kérdéses állás összeférhető lenne. A községek jogairól és teendőiről szólló törvény 1886: 22. t. c. — határozottan rendeli, hogy a község szabályrendelete a törvénynyel, a kormány és törvényhatóság hatályban levő szabályrendeleteivel nem ellenkezhet. Ugyanezen törvény kimondja, hogy a rendezett tanácsú városokban a polgármester, főjegyző, pénztárnok és a számvevői személyzet tagjai egymással a rokonság és sogorság első fokában levő egyének nem lehetnek. Oly messze megy tehát a törvény, hogy az összeférhetlenséget a számvevői személyzet tagjaira egyáltalán, ha tehát a számvevőséghez Írnok tartoznék, arra is kiterjeszti. E szerint, ha szabályrendeletünk kifejezetten megengedné is hogy a városi pénztárnok és számvevő egymás között a sógorság első fokában lehetnek, mint a törvénynyel ellenkező, nem lenne érvényes. Az a körülmény tehát, hogy sem a régi, sem az uj szabályrendeletben nincs kifejezve az érintett összeférbet- lenségi eset, teljesen közömbös, mivel már az országos törvény, melylyel a szabályrendelet nem ellenkezhet, ezen összeférhetlenségi esetet megállapította igy felesleges lett volna akár a régi most még érvényes szervezési szabály- rendeletbe, akár az uj, még életbe nem lépettbe bevenni, amelynek első szakasza is egyébiránt úgy hangzik: Halas rendezett tanácsú város a törvény korlátái között önnállóan intézi bel- ügyeit. Tehát nem a törvény korlátain túl. Hallottuk hangoztatni, hogy miután a számvevő egyszersmind árvaszéki könyvelő is, az összeférhetlenség csupán a számvevői állást érintené, árvaszéki könyvelői állását pedig nem. Ekként a megválasztottnak fele összeférhető, fele pedig összeférhetlen lenne, de majd jön az uj szabályrendelet, amely a közgyámból és árvapénztári könyvelőből gyúr egy személyt, hát majd elmúlik az a kis baj, és a dillemmából kibontakozunk. Csakhogy az uj szabályrendelet 91 §-a meg azt mondja, hogy a városi számvevőség látja el az árvaszék számvevőségi teendőit is. Mi választottunk most számvevőt, kinek teendőit egy jövendő szabályrendelet már körülírta, és ama hivatkozott országos törvény életben lesz jövőre is; mi választottunk számvevőt és könyvelőt egy személyben, akinek számvevői fele része prókátori dialektika mellett is — csak Összeférhetetlen. De vájjon elképzelhető-e egy ilyen A Halas és Vidéke eredeti tárcája. A függetlenségi eszme történetéből. Az Ampiingen Gáspár német kormányzó alá rendelt Magyarország egére újra felvonult a gyász felhője. Nemcsak német katona Sággal és törvénytelen adókkal nyomták a nép vállait, hanem vallási meggyőződéséért is üldözték és kinozták Őket. A pozsonyi törvényszék különösen kedvvel a protestáns ur< к és papokia vadászott, kikre a Vesselé- nyi féle összeesküvés bttnrészességének vádját koholván, ez alapon száz számra Ítélték el őket részben száműzetésre, részben vasmunkára vagy gálya rabságra. Az ilyen eljárás megint csak az elkeseredés maghintőjévé vált. Az igazságtalanul üldözöttek közül számosán Apáti erdélyi fejedelemhez menekültek s a török szultán kegyét és segélyét igyekeztek megnyerni. A lengyel háborúba bonyolult szultán azonban csak üres ige rét. ekei bízta tgatván őket, 1672 ben ösz- szeszedeiözkódtek s a gyülevesz ueppei együtt mintegy tizenöt ezerre szaporodván, Magyar országba tőnek. Evvel vette kezdetét a kurucz iabancz világ, mely innen számítva tizenha. rom esztendeig tartott s melynek folyamán a két fél versenyt pusztította egymást, Hogy milyen volt e szomorú korban a személy és vagyonbiztonság, azt élénken ecseted egy egykorú szemtanú. Az adók által már eléggé kizsarolt nép a mind untalan utazó katonákat ingyen volt köteles szállítani, ingyentartanismégszerencsésnek tarthatta magát a szegény paraszt, ha marháit békében hajthatta vissza tűzhelyéhez. Eledelt ut közben a kiíosztatástól való félelem miatt a legválo- gatottabb ételekből és borokból tartozott adui a legszegényebb is 6 még » közkatonáknak is. Ki a parancsnak tüstént nem engedelmeskedett, a legdurvább bántalmaknak tette ki magát; azt azonban a legengedeimesebb is ritkán kerülte el, hogy vermeiből a gabonát ládájából üsszezsugorgatott pénzecskéjén mezejéről a baromnyáját hálából el ne rabolják a garázdáikodók. Meliettök még csak elmenni sem lehetett gúny, szitok, bántalom nélkül. A nép jobban félt már a labanczoktól, mint töröktől, tatártól s a Iabancz katonaság kö zeledésének hirére erdőkbe, hegyekbe futott. Mily igazán és megkapóan fejezi ki ez idők elkeseredett hangulatát az e korban szülemlett aurucz tábori dal : Rajiunk német dúl, rajtunk török jár. Tttzzel-vassal pusztul ország és határ. Ez az istentelen német annyi kárt tett már: Hozzá képest hogy mit sem tett török és tatár! Csak azt nézd pajtás, hogy Iabancz hol van? Csak azt vágdpajtásnagy busultodban. Mert e pogány kiöl mindent édes hazánkban. Vágd tehát még a magyart is társaságában ! E szomorú, apróbb osatázások 1677-ben ismét országos fölkeléssé dagadtak, midőn a franczia királytól és Apafitól segélyt nyerne, élökre az ifjú, tetterős, harczra termett Thökö i Imre állt. Az ő neve és tehetsége nemcsak a kuruczos számát növesztette nagyra, hanem vitézsége árán több felvidéki várossal együtt a bányavárosokat is hatalmába kerítette. A bécsi kormány megint arról volt kénytelen meggyőződni, hogy a magyar a maga alkotmányát — és szabadságát nem hagyja el egykönnyen s midőn azt várta, hogy a kivégeztetések és vagyonelkobzások miatt meggyengült nép békével nyújtja majd kezét a bilincsbe verésre : e helyett egy uj, jogai védelméért halálra kész sereggel és vezérrel állott szemben. Ekkor bukott meg a király és a magyar nemzet rossz szelleme, Lobkovitz miniszter s hurczolkodott ki az országból Ampnngen kormányzó. Országgyűlést is tartottak 1681-ben, a rég óta ürese-
