Halas és Vidéke, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1901-12-28 / 52. szám
62 fillért gondolt a tanács előre látható ki' adásba hozni. £ tételből csak 1200 korona szavaztatott meg. Az iparosok számlája fölötti vitában szóba hozatott, hogy az iparosok — kik többnyire napidijak szerint dolgoznak — munkája után nem néz senki, ugj töltik el a napot és ugj dolgoznak, ahogy nekik tetszik. Elismeri az elnök, hogy biz ez igy van, és hát azon segíteni is kell, például valamelyik képviselő ott lenne a hátuk mögött —------Mészöly Istvánnak se kellett több. Hát mi, akik itt a költségvetés tárgyalásának harmadik napját töltjük — ingyen ? 1 Mi vagyunk kötelesek a felügyeletet gyakorolni, az a sok tisztviselő meg arra, hogy a fizetést meg a napidijakat zsebre rakja? Но ki is jutott tisztviselő uraméknak a megrovás, mint az orkán mikor kitör, csapkodta megrovásával bol egyik, hol másik képviselő a városgazdát, az elöljárókat. Hát ez a gazdálkodás? £z a hűség, a fele* lősség? Ilyen a szorgalom — mondották. Az előíogaii intézmény ellen is felzudultak mikor kiderült, hogy tulajdonkép 8 fogat szolgái és jövője több mint 1000 koronával több szerepei a kiadások e tételénél. Az elnök tiltakozott az ellen, hogy az előfogati rendszer megváitoztattassék, mert az előfogatosokkal szerződés van kötve, és a szerződéses összeg be van illesztve a költségvetésbe. A közgyűlés nem is rendszerváltoztatást akart, hanem az elfogatok számát leszállítani, és hivatkozva a szabályrendeletre, mely az előfogatok számát hatban állapította meg, tekintettel arra, hogy az előfogatok szolgálata eddigeió nem volt kellőkép kihasználva, mert az előíogatosokat magánfuvarokra is.felhasználják ésmagukaz elő- fogatosok örülnek rajta, ha foglalkoztatják őket — persze külön fuvardíjért — a köz- gyűlés 7920 kor. 50 fillérre előirányozott kiadást 6918 koronára, a 6 elöfogat szerződéses dijának megfelelő összegre leszállította. Nádvágási költségekre 700 koronából csak 200 koronát szavazott meg a közgyűlés, meri hiszen a nádvágatást teléből, harmadából rendelte kiadatni az elöljáróság. £rdőkezelési költségekre előirányzott 1958 kor. 28 fillért leszállította 300 koronára, az utak fásítására előirányzott 500 koronát pedig 200-ra. A rendőrségi személyzetnek baleset elleni biztosításánál 30 kor. 46 fillér vétetett föl kiadásul, Szaiai István ezt a csekély kiadást sem tartja indokoltnak, mert ha valamelyik rendőr „berészegszik“ és baleset éri, ezért is mi fizessük, és a rendőr kapja a biztosítási dijat? De hátha valamelyik képviselő, vagy lakostársunk részegszik be és fejbeveri a rendőrt — vágta vissza a rendőrkapitány. — A tételt meg is hagyták. A tanítók útiköltségére előirányzott 160 koronát a tavalyi 60 koronára szállította le a képviselő testület, váltig védelmezte a tételt Szalay Zsigmond azzal, hogy a tanító, gyűlésekre minden tanítónak el kell menni, és az útiköltséget a városnak kell fedezni; a tanítótestület megállapodott abban, hogy egy harmadrésze menjen fölváltva a gyűlésekre, csak igy kerülhet a városnak 160 koronájába, különben egy iv papírjába kerül a tanítótestületnek, a város 200 Írttal fizeti meg a fösvénységet. A fenyegetés azonban nem használt. Nem volt pardon. A kegyetlen ceruza törölt, ámbár nem oda vágott vele az, aki a ceruzát a kezében tartotta, mint a sanda mészáros. Konstatáljuk egyébiránt, hogy a deczember 10-iki gyűlés mintegy 6300 koronával, a 20 iki pedig — az erdőkezeiési költségeket nem is számítva — mintegy 4080 koronával szállította le az eddig letárgyalt kiadási tételeket. A legközelebbi közgyűésen a csekély, de elszánt csapat ismét harcra fog menni, Hát csak előre! Hanem azért egy kis méltányosság sem árt. Egy kis meglepetés. A múltkori közgyűlésen a községi iskola épületek bérlete kiadásánál, — mely a költségvetésnél 400 koronával vétetett föl — szóba jött, hogy a rét. egyház és a város között már régen — akkor még, amikor a község átvette az iskolákat — oiyan szerződés jött létre, hogy a város a központi fiúiskoláért évente 80 irtot tizet a rét, egyháznak. Ez a crekéíy összeg is azért lett kikötve, hogy ezzei a rét. egyház a tulajdonjogot bizonyítsa és fenntartsa, Nem csekély meglepetésre kijelentette az elnök, hogy most már nem úgy lesz azután, mert az egyház ezentúl, és már a jövő évre 1200 koronáért fogja az épületet bérbe adni, és ebbeli határozatát az egyháztana cs már ki is mondotta. Bámulni keli a leleményességet, mely kiviszi azt, hogy jövőre 840 koronával já ml jón a „ kibontakozáshoz" vallás küiömbség néiküi minden lakos, református, kathoiikus és zsidó lakosság és pótadó alakjában fizesse éles fegyverekkel védekeznénk, melyet akaratlanul i3 sebet ejthetnek.^ Hisz a társadalom nem más, mint egy tűkör, melyből mindegyikünkre saját képmása tekint. Ha mogorva tekintetet vetünk reá, sötét kép tűnik elénk. Mosolyogjunk tehát reá, nevessünk vele és vidám kedélyes társul fog mellénk szegődni. Türelem és mosoly! Kiséreljük meg e jel alatt csak ezt a be* köszöntőt egy évet is eltölteni. Tán inkább közeledünk egymáshoz, tán inkább közeledünk közös czélunkhoz a megelégedettség, a kiolé gités, a boldogság, a boidogitás édenének küszöbére. Meg vagyon az már jórégen írva: „ Aki téged kővel dob meg, dobd azt kenyérrel vissza.“ Régi nóta? Hiszen a régi nóták sokkal szívhez szól- lóbbak. Oujteunk hát a régi nótára 1 meg — ha kis részben is — azt a hiányt, melyet akár a ref. egyház elöljárósága hibája, akár a ref. lakosságnak az egyházadó befize tése körüli mulasztása, akár a városi előljá róságnak az egybázadó behajtása körüli magatartása okozott. Amint megindult a mozgalom a „rendszer“ ellen, azt hisszük, hogy a közgyűlés nem fogja jóváhagyni az uj szerződést. Mert teljesen uj, terhes szerződésről, és olyanról van szó, mely az 1886: XXII. t. ez. 24. §. értelmében még törvényhatósági jóváhagyást is igényel, mivel törvényhatósági jóváhagyás után hajtható végre minden oly határozat a többek között, mely a költségvetésben elő nem forduló terhes szerződések megkötésére irányul. A 840 kor. többlet pedig a költségvetésben elő nem fordul. Az úgynevezett „kibontakozási terv“ is alig alig ment keresztül. De ha már keresztül ment, hajtaesék végre szigorúan, abból el se vegyünk; ilyen manőverekkel a tervezetet ne tágítsuk és csak óvjuk meg azt a szép békét köziünk és más vallásiéiekezetü lakostársaink között. Ama reményünket és bizalmunkat fejezzük ki egyébiránt, hogy ha már az egyháztanácsban igy esett meg a dolog, a polgármester majd leszavazza az egyházgondaokot a közgyűlésen. Református. Ingatlan forgalom november 27-töl Miklocaovics Miklós kisszáiiási lakos meg* vette Körmöczi Joakhim debeáki ingatianá'» 960 kor. Szélpál Ferenczné Ba a Juliánná megvette Fekete P. Lajos és neje Törteti Vilma 13 hold 732 n. öl balotai tanyás birtokát 3400 kor. Németh György és neje Tokodi Mária megvették Balta Antal és kiskorú gyermekei szőlőjét 570 kor. Darányi István megvette Kovács Kajdacsi István és neje Orbán Máriától 6 hóid 1326 n. öl aisószállási szántó kaszáiló földjét 2000 kor. ífj. Bacsó Ferencz és Bacsó Lajos megvették Dezső Sándor és neje Kiss Mária 1 hold 975 n. öl szőlő és szántó földjét 2800 kor. Gondán Sándor és neje Biró Erzsébet megvették Modok Imre 367 n. öl szántó földjét 280 kor. Fekete Antai es neje Fehér Zsuzsámra megvették özv. Fehér Miháíyné s társai szőhő földjét 236 kor. Czirner lstvánné Tóth Erzsébet megvette Czimer István szőlőjét 1600 kor. Bánöczki Erzsébet volt Árvái Miháíyné meg vette ifj. Horváth Szép Miháíyné Tegzes Juliánná 1 hold 488 n. öl veteményes ingatlanait 800 kor. Tóth Imre és neje Király Gy. Juliáuna megvették Hegy» István és neje Vadász Viktória 1310 n. öl szőilő-számo földjét 600 kor. Hiába minden automata tanáimányok dacára ( a sült galamb egyikünknek sem repül a r szájába. Ez az, mit az emberiség nagy tömege meg* t érteni nem akarja. t A feltétlen jólétet hajhássza, mikor a leg- s kezdegtlegesebb megélhetés módozataival sincs j tisztában. f Türelem 1 Türelem a nagy vagyon iránt, hisz annak hullámai a mi nyomor aszalta partjainkra is csak kiverődnek. , Mosoyl Hisz a gazdag ember napjai is ^ megezámiálvák. Ép oly remegve várja a j Szilveszter estélyét, hogy egygyel többet számlálhasson mint mi. Türelem a felekezeti kül Inbféleség iránt, hisz ez egy atyának gyermekei vagyunk, csak más-más csecsebecsével vagy éppen csak * más czimkével véljük kegyeit kiérdemelni. Mosoiyl Mosoiyiyal, jóakarattal nézzük el embertársaink félszeg baveskedéseit, igy sokkal I előbb fognak hozzánk simulni, mintha basoniő Ha neküuk régi is e nóta, mondjuk el az* többször kisdedeink élőit 1 Ök mostanában ezt nem igen halják. Egész más húrokat penget nek füleik mellett. Türelem és mosoly! Erre szoktassuk ön- maguukat. családunk minden egyes tagját. Az élet — szenvedéseiben nem lesz oly kínzó — örömeiben пега lesz oly sivár! Türelem jöjjön a te országod 1... Mosoly ékesítsen minden ábrázatot 1... Szeretet árasz szón el minden családi körtl .. . Szeretet hassa át a társadalom minden rétegéti. . . Szeretőiről daloljon a magyar anya gye.me- keinek! . .. Szeretető! zengjen minden magyar ének ... Csak igy remélhetünk: Boldogabb tij évst! slfe I Ж