Halas és Vidéke, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1901-12-14 / 50. szám
tották. Kaptak még Biró István 82, Bangó Imre 44, Pásztor Pál 37, Probojcsevits Sándor 22, Paczolay Béla 10 szavazatot. A megválasztottak ezek után Molnár Mihály jegyző előolvasása után letették a hivatalos esküt, s Fazekas Gusztáv elnök intézett hozzájuk buzdító szavakat. Majd Vári Szabó István köszönte meg az elDöklő megyei fő jegyzőnek a tisztújító közgyűlés tapintatos veze‘ését. Кovács Károly az uj főjegyző saját és tiszttársai nevében megköszönve a bizalmat, tartalmas beszédében következőket mondotta: „Nagyságos polgármester ur! Igen tisztelt közgyűlési kedves tiszttársairo! barátaim! Teljes tudatában vagyok az óriási teher, s felelősségnek, mely az Önök megtisztelő bizalma folytán mai napon vállaimra nehezedett, — nem azért oly súlyos a teher, hogy a „főjegyzői“ állás s azzal összekötött teendők elvégzésére magamban erőt és képzettséget nem éreznék, — hanem mert annak a volt főjegyzőnek helyét kell elfoglalnom, ki azon kevesek közé tartozik, kit egy embernek pótolni lehetetlen. Hogy azonban önnek tudatában van erőm és bátorságom a főjegyzői széket elfoglalni, oka az, mert városunk közigazgatásának élén látom tapasztalatokban gazdag érdemdús polgármesterünket, — £bizom tisztviselő társaimban, s bízom az Önök jóiudulaíu támogatásában, s ezt kérem én a tekintetes képviselő testülettől. A magam részéről egyéb ígéretet nem tehetek, mint azt, hogy városom s ennek minden egyes l&kósa iránt őszinte igazér zéssel viseltető szivem-lelkem egész melegével, s összes tudásom, s tehetségemmel arra fogok törekedni, hogy az Önök által előlegezett bizalmat ahhoz méltóan hálálhassam meg.“ Az uj főjegyző szavai elhangzása után elnök a gyűlést bezárta. A képviselő testület tagjainak jó része — re bene gesta — sietett az áldomásra. Jog, törvény, igazság. (Helyi érdekű tanulmány,) Helyi körökben nagy érdeklődést keltett a városi közgyűlésnek az a határozata, mely meghatalmazást adott a város orsz. képviselőjének, bogy a jászkun megváltási összegnek a kincstáriói való visszaszerzése ügyében a minisztériumoknál és egyéb hivataloknál eljárhasson. Tehát nem afféle „kortes beszéd“ volt az orsz. к ép vise, ő úr programmja. Mert ime már a megvalósulás leié indul az ügy, amibői az 50.000 trt redemptió összeg visszaszerzésével nemcsak anyagi jóléte emelkedik, hanem a visszaáiiitott jogállapottal a szociális állapotok is az egyenlőség és testvériség ma gasztos elveire helyezkedve keresztéDyies elintézést nyernének : elsők lennénk az ország' ban, akik az agrár kérdést minden törvényhozási beavatkozás nélkül általános megelégedésre megoldanánk. Sokat Írtak és beszéltek már a jászkan redemptióról, de újabban ahány biióság előtt megfordult ilyen kérdés, annyiféle lefogás bontakozott ki a birói judikaturábót. Mégis megkísérlem tisztán jogi szempontból világítani meg a jaszkun állapotokat a redemptió előtti és redemptió hatálya alatti időből. Messzire keii visszamennünk. A történelem tanítja, hogy a magyar királyok több ízben befogadván a hazátlan jászokat és kunokat, a mai jászkunságban telepítették le őket. Ezen fö.dek kotonajószágok lévén, a leiele pitéit kunok a korona részére bizonyos járulékok fizetésére, s az ország védelmezésére mint a nemesek, katonáskodni voltak köte lesek. A kapott földterület pedig közös birto kát képezte minden kunfinak (a lányok nem számítollak), egyenlő joggal bírta és használta azt minden kun. Abban az időben a jószág tartás képezvén a föld használatát; tehetségéhez képest több kevesebb lábas jóezágo' tarthatott e föld minden lakosa. Ez volt a redemptió előtti állapot. Ne tárgyaljuk hosszasan azon mindenki által ismert körülményt, hogy a török hábo rűk köllségeire felvett 500,000 frt összegért a jászkun kerületek mint korona jószágok elzálogosittattak. A visszaváltás több ország- gyűlésen sürgetteiett, s mint közjogi sérelem állandó panasz tárgyát képezte, hogy a ku noknak a zálogbirtoLosok kezelése alatt sülyo sabb helyzetük voh, abból a tényből is kö vetkeztethető, bogy midőn látták, hogy az ország az ő ügyökben tehetetlen, a zálog visszaváltást teljesíteni képtelen: önmaguk megterhelésével elhatározták a megváltást; a megváltási összeget községek és puszták értéke arányában repartiálván, kifizették н za- logösszeget. Ezen, abban az időben nagy értéket képviselt pénz megfizetésiben részt vett kun lakosok úgy veitek maguknak aztán kielégítést, hogy váltságösszegeik arányában a közö* földbirtokból kimérettek maguknak, még pedig a jobb részeken földbirtokokat, ezeket elfoglalván, a közösben maradt főidőktől elküiönittették, s kiuek kinek magán tulajdonát képezték. Az el nem foglalt nagy terjedelmű közös földek jogi természete továbbra is megmaradt; egyenlően használta azokat minden kun lakos, akár veit részt a váítssg fizetésben, akár nem. Legalább Halason tz volt az állapot. Még vaunak „legöregebb emberek“, kik ezt tudják, s ez igy minden vitán felül áll. A redemptus jobb módú kuu lakosokból kerülvén ki a közügyek vezetői, idők ío ya mán azt a felfogást terjesztették, hogy a vált- ság összeget lelhetők (redemplusok) nem elé gittettek ki a részükre külön tulajdonul már kimert termetekkel, hanem mintha a zálog- váitsági összeg az összes jászkun birtokok örök vételára lett volna, a* összes jászkuu földterület egyedül a redemptusok tulajdonát képezi. A zá'ogszerződéssel szerzett ziog használati jogot lulajdonjogra változtatták át. Ezen, az ősidőktől fogva tennáiló ellenkező birtoklási és használati állapottal szemben állított fe fogás érvényesült Halason is, midőn a közös főldoirtokok legutolsó kiosztásánál is egyedül a redemp.usok osztották fel maguk közt az egész halasi haurt, kirekesztvén azokból a nem redemptus, bár honvédelmi kötelességeiket te»jeeitő s a közös birtoklás ban részi vett kun iakostársaikat. Nagy jelentőségű mozzanat most már jogi szempontból azon kezdeményezés, hogy e nemes varos közgyűlése, ennek vili is és vá lasz ott, redemptus és uetu redemptus tagjai egyhangú határozattal megbíztak képviselő jüket a jászkun ledempliónak a kincstártól való visszaszerzésére. Le a kalappal uraim] Ennek a kérdésnek ilyen megoldása örök emlékezetűvé teszi a halasi tényt. Nevünkre örök dicsőséget hoz. Men hiszen a szegény ku ok követelése törvényes, jogos és igazságos. Az egész ország védelmére tordittatiak annak idején a zálog- kö.csönök, az országnak, az államkincstárnak kötelessége a zálogbirtokosok jogutódainak, a redemptus kunoknak a kölcsönt megtéríteni! És az igaz ágos kormány nem is fog ez elől kitérni, és a sürgős kérvényre ki fogja utalványozni a jászkunoknak a* 500.000 forintot (kamatot nem követelhetnek, mert a földet használták), s ezt a redemptus kunok redempíiójuk arányában felveszik, kielégítésül megkapják. Ámde 1 A redempüónak járuléka lévén a földbirtok, mindekéitől meg nem tarthatják; mert hogy a redemptió összegét is megkapják, meg a föld birtokot is megtartsák, ilyen igazság még kun országban sem lehetséges. Megszűnvén tehát a redemptió» állapot, az ennek alapján birt föld tulajdonjoga is megszűnik, a földbirtok visszaszáll az összes jászkun lakosságra, vissza áll a jogegyenlőség redemptus és nem re- d mptus között, az egyezőség és testvériség elvei győzelemre jutásával fogják az új föid- felosztáít fejszám szerint megejteni, és ezzel a jászkuu területeken az agrár szocziális kérdés teljes megoldást nyer. Az alatt a mástél száz esztendő alatt, ami óta a jászkunságban a redemptió volt a föld tulajdon kulcsa, fordultak eiő mindenféle jogügyletek, cserék, örök adásvételek, örökösödések. Ezek a jogügyletek most érvénytelenek lesznek, új magyarul szólván: visszamennek és ebből kifolyólag ч kunfiak között annyi per keletkezik, hogy a jászkunság területén az országban most éiő ügyvédek egy emberöltőn át ei lesznek látva munkával. Aki pedig bővebb tanulmányt akar e téren szerezni, ne sajnáljon átfáradni a szomszéd Majoréra, ot alkalma lesz az újabb igazságos földfelosz tássai és ennek következményeivel megismerkedni. A miniszterelnök egyik ülésen kijelentette, hogy minden törvény Tekintettel legyen a kis cxistentiák dolgára, azok biztosítása legyen a vezérlő eszme; tudjuk, hogy mostanság fontos államkormányzati gondot képez a föld- nélküli földmiveseknek földbirtokhoz vaió juttatása. Legutóbb az ügyvédi congressus foglalkozott as ügyvédek helyzetének javításává). íme a fentiek szerint a kis existentiák létfeltételhez, a földnéiküli föidinivesek földbirtokhoz, az ügyvédek tisztessrges jövede lemhez jutnak; a redemptusok pedig az őseik által űzetett zálogkölcsönt megkapják, mindenkinek szive szerinti kívánsága teljesedésbe megy. Mondhatja e valaki most már, bogy nem boldog a (kun) magyar? Szép és hasznos do og az igazság. Tehát előre. Fiat just.iiial Abderas. A halasi körből. A halasi kör folyó hó 7-én az „E ile“ kávéház külön termében kiválóan sikerűit összejöve elt tartott. Ahvlasiref, főgymnaaium volt növendékeinek ezen együtt való szórakozását, különösen azon körülmény tette impozánssá és igen kellemessé is hogy az esté-yen a kör újonnan megválasztott dhz ta.ija Nagyságos Dr. Babó Mihály országgyűlési képviselő ur is megjeieut, a kör küldöttségének meghívására. A kör elnökének üdvözlő szavai után melyben különösen a jeien voltak affölöít való lelkes örömének adott kifejezést, hogy a körnek először vaa szerencséje diszíagját saját helyiségében üdvözölhetni, Nagyságos Dr. Babó Mihály képviselő ur közismert ékesszólásával gyönyörű beszédben válaszolt, kitartó s édes hazánk javára.irányú ó munkásságra buzdítva az ifjúságot, biztosítván a kör tagjait arról, hogy ebbeli törekvésükben mindig jóakaró
