Halas és Vidéke, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1901-10-19 / 42. szám
II. évfolyam. Halas, 1901. október 19. 42. szám HÄLÄS ES VIDÉKÉ TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP.-= АСЕСКГЕЭМЕТТ IwEITTIDEISr SZOMBATON. =— ELŐFIZETÉSI -Á-ELA^EC: Helyben egész éyre 5 kor. Félévre 2 kor. 50 fill. V «léken „ „ 6 „ „ 3 „ — „ Felelős szerkesztő: Dr. HODOSSY GÉZA- Kiadó: KÉMERI SÁNDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal Halas, Fő uteza 1712. EEircLetési &хаДг: petit soronként 8 fillér. Többszöri hirdetéseknél megegyezés szeiínt. IHF“ ILTyllttér: soronként 15 fillér. VH A szövetkezetekről. A magyar társadalomban a szövetke zeti eszme még úgyszólván csecsemő korát éli; mint minden idegen eszme, úgy ez is barátságtalan fogadtatásra talált eddig társadalmunkban. Csakhogy nem szabad idegenkednünk semmi olyan uj áramlattól, mely a haza és a nép javára szolgál, hanem mélyére kell hatnunk, lejebb kell eresztenünk az ekevasat s szántsunk mindenütt, ahol még kövecses a talaj. A szövetkezeti ügynek hatalmas nem- zetgazdászati fontossága van. Egybekapcsolja a szétszóródó társadalmat; azt emeli erkölcsileg és anyagilag. Az életszükségleteket olcsóbbá teszi; azoknak beszerzését megkönnyíti; a drágaságot erős mértékben csökkenti. Ezek azok ahatalmas tényezők,melyek nemcsak rokonszenvessé, de kívánatossá teszik a szövetkezeti ügyet s annak felvirágzását e hazában mindenütt. Külföldön már nincsen szakma, melynek ne volna külön szövetkezete. Nálunk a szövetkezetek a hetvenes évek elején kezdtek életbe lépni; ezek azonban tulnyomólag a hitelnyújtásra alakultak, amelyek mind virágzanak; bár a hitelszövetkezetek szaporodása szomorú világot vet gazdasági életünkre. Másodsorban következnek nálunk a mezőgazdasági üzemmel kapcsolatos szövetkezetek; kevés a száma a korlátolt terjedelmű fogyasztási szövetkezeteknek, de aránytalanul legkisebb a száma az ipari szövetkezeteknek. A szövetkezetekről szóló 1875. évi XXXVII. t.-cz. 223 §-a igy hangzik: „Szövetkezetek azok a meg nem határozott számú tagokból álló társaságok, amelyek tagjaik hitelének, keresetének vagy gazdálkodásának közös iizletkezelés mellett, illetőleg kölcsönösség alapján leendő előmozdítására -alakulnak.“ A szövetkezet általában nem a kereskedelmi forgalom szükségletének ellátására, hanem a kisbirtokosok, kisiparos és munkás osztályok jólétének fokozására vannak hivatva. A szövetkezeti mozgalom kiinduló pontja Rochdale (Anglia) kis szövő ipari város. E városkában 1844-ben egy sztrájk a szövő iparosok hátrányára ütött ki s az ebből keletkezett szorult helyzetben jöttek a munkások arra a gondolatra, hogy anyagi helyzetükön valami más, megfelelőbb módon segítsenek, mint sztrájk által. Tizennyolcz szövő munkás azután megalapította az első fogyasztási szövetkezetét. Kis mellék utczában volt a szövetkezet helyisége, amelynek ablakában csekély mennyiségű tojás, vaj, sajt stb jelent meg. A helyiség a hét két délutánján volt nyitva, a tagok felváltva végezték a kiszolgálást. A heti forgalom nem tett ki 25 írtnál többet. Képzelhető, hegy ennek a kis, de lelkes csapatnak milyen küzdelmeket kellett folytatni. Az angolhoz illő szívós kitartással és jeliem szilárdsággal kicsi gazdaságukból olyan szervezetet alapítottak, amely ma már nagyszerűségében párját ritkítja. Álljon itt egy rendkívüli érdekes statisz tika: 1771 szövetkezet létesült Angliában összesen llj2 millió taggal. (Ez a szám a felnőtt angoloknak y7 részét teszi.) Évi forgalom 690 millió, tagoknak kiosztott nyereség 75 millió, rendelkezésre A Halas és Vidéke eredeti tárcája. Október 6. (Megnyitó beszéd, tartotta Csincadk Endre önképzőköri alelnök, a múlt vasáruapi gymn. önképzőkörnek az aradi vértanuk emlékére rendezett ünnepélyen.) Minta sírjából feljáró kisértet, minden évben elérkezik október 6-dika, a magyar nemzet leggyászosabb, de gyászában is legdicsősége sebb napja. Méltán mondom gyászosnak e napot, mert az önkényuralom letiporva nem leiünknek szintemesébe illő, hősies küzdelmeit, e napon hurczolta vérpadra legkiválóbb fér- fiainkat, a martyroknak egy ragyogó 30rát. De dicsőséges is ez a nap. Mert vájjon nem dicsőség az, hogy a nemzet legeleje:, a kik a pusztító csaták zivatarában, az ágyuk döreje között mindig csak azt harsogták „Előre“, e napon sem tagadták meg magukat, hanem halálos órájukon is bátran hóhéraik szemébe vágták, hogy szivük egész melegével lelkesed nek azon szent eszmékért, melyekért fegyvert fogtak és ezen eszmék szeretetétől eltántorítani nem tudja Őket semmi fenyegetés, de még a gyalázatos bitófa sem. Ezen dicső hősök emlékének akarunk ál dozni mai ünnepélyünkkel. A nemzeti kegyelet, a hazáért hősi halált szenvedett mártyrok tisztelete parancsolja, hogy mi is gyújtsuk meg az emlékezés fáklyáját es annak a világnó fénye mellett nézzük meg, hogy mit tettek e nagy tél fiák és az 6 példájukból tanu'juk meg, bogy mint kell szeretni a magyar hazát! A magyar nemzetnek egyik legjellemzőbb vonása ősi, alkotmányos szabadságához való törhetetlen ragaszkodása. Ha alkotmányát, függetlenségét bármikor veszélyeztetve látta, az egész ország, mint ogy ember kelt fel és vagyonával, életével állt jogainak védelmére. Sajnos, igen sokszor véres küzdelmekkel kellett bebizonyítani szabadságszeretetéf. De azért nincsen Magyarország történetében egy lap sem, melyen az volna feljegyezve, bogy a mikor veszélyben forgott az alkotmány, a magyar nép annak védelmezésére ne keit volna. Bocskay. Bethlen, a ítákóczyak, Thököly és a többiek mind ezért harczoltak, mert az ő szivük mélyébe volt bevésve a haza és a szabadság szeretető. Mikor 1848 ban mind inkább nyilvánvaló lett a bécsi kormány azon igyekezete, hogy elrabolja alkotmányunkat, megsemmisítse ha zánk politikai függetlenségét és szabadságát, Kossuth Lajos szava nem hangzott el apusz tában, hanem a hivó szóra telkeit az egész nemzet. A nép lerázta kezéről a bilincseket, kardot kovácsolt békóiból, és öt eg, férfi és gyermek egyformán sietett a haza védelmére. 1 у kezdődött a mi szabadságharczunk. Nincsen költő, a kinek phanUsiája ennél eszményibb, nemesebb küzdelmet tudna el képzelni. Mert nem egyéb ez a harcz, mint az igaz lelkesedés szülte hőstetteknek hosszu- bosszu láuczoiata. És a küzdő felek között mily nagy volt f t ellentét 1 Az egyik részen hvrczoi az osztrák katonaság, a mely vagy kötelességből vagy kényszerítésből fogott fegyvert. A másik részen az egész magyar nemzet, melynek minden tagja lelkesedésből, önként haiczolt a haza szabadságáért. S volt a magyar szabadságharcznak egy Tyrtaeusa, ki harsogó szavával, költészetének magasztosságával fölverte az alvó nemzetet és meg tanította arra, hogy vagy győznie vagy halnia kell, mert elrabolják alkotmányát, a mely nélkül pedig nem lehet nemzeti élet, nem lehet szabadság. Petőfi volt ez, kinek keble szentegyház s benne oltár a haza, a ki meg mondta, hogy a magyar dicsőség üstökös volt s távozék, Hogy századok múltával újra Lássák fényét a népek s rettegjék! Jól mondta Petőfi 1 Mert ez az üstökös, a magyar dicsősség, teremtett olyan csodákat, melyeket időtlen-időkig bámulni fog az egész világ. De mindhiába 1 A udt a magyarok istene és nem gondolt többé vérekbe merült népével,
