Halas és Vidéke, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1901-10-12 / 41. szám
II. évfolyam. Halas, 1901. október 12. 41. szám. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. = МЮТЕЫ SZOMB^uTOlST. = ELŐFIZETÉSI -А-ЕЗ-А-ЕС: Helyben egész éyre 5 kor. Félévre 2 kor. 50 fill. V:déken ,, „ 6 - ,, 3 „ — . Felelős szerkesztő: Dr. HODOSSY GÉZA* Kiadó: KÉMEEI SÁNDOE. Szerkesztőség és kiadóhivatal Halas, Fő-utcza 1752. EEird.etési ára. Ír: petit soronként 8 fillér. Többszöri hirdetéseknél megegyezés szeiínt. DSP ETyilttér: soronként 15 fillér. "38® Mindent a népért! Lezajlottak a nagy napok, melyek után azt hinnénk, nincs más dolgunk mint nyugalomra térni elmélkedve azon, hogy minden úgy van jól, amint van, mert magyar emberről, Magyarország megválasztott képviselőjéről fel kell tételeznünk, hogy azért küzdötte végig a választási harezot, mert jobbat akar. több akar lenni a másiknál, hogy szive minden dobbanása csak a hazáért, csak a népért. Ezt is hallottuk hangoztatni mindenfelől. És ez nekünk jól esett, hiszen a nép mi vagyunk, hát mi lennénk azok, kiknek asztalára minden héten tyukhus kerül ? Igen, a népért minden, mert mi vagyunk a Haza, a nép, nálunk nélkül nincs kiért, nincs miért. Itt hát az ideje, hogy azokat a szép eszméket — melyek amennyire alkalmasak kortesfrázisoknak, ép oly dicső dolgok a maguk valóságában a közügyek más terén is — készpénzre felváltva. A képviselő választás esélyeit hetekkel ezelőtt számításba vették, és nem egyszer hallottuk hangoztatni azokat a kérdéseket, töprengéseket, hogy ki lesz a főjegyző ? Nincs okunk e felett kétségbe esni, van már aspiráns arra az állásra, melyről úgy vélekednek, hogyr az egy detailíirozott aranybánya. Az ilyen felfogásnak természetes ki folyása az, mily miatt egy városi képviselőnk ötietszerüleg azt tanácsolta, bogy adjuk ki a városházát árudába, tiszta a számítás, még mi kapunk jó pénzt, el kél az a közigazgatási kasz- szában. De valóban látjuk is a pótadók megdöbbentő emelkedését, látjuk is kínos vergődését annak az aktának, melyen valaki mindig „rajta ül.“ De hát annak a tisztviselőnek rendesen „más“ a dolga! Feltétlen tisztelet a kivételeknek, különösen azoknak, kiknek délután 5 óra felé mar szidja lábát a söprögető szolga; kiket az aránytalan ügybeosz- tás, még inkább azoknak, kiket lelkiismerete és munkakedve az íróasztal mellett tart. Mert meggyőződésünk, hogy lelkiismeretes munka mellett köz- igazgatásunk félannyi személyzettel a legszebb rendben tartható lenne, de ha már meg van az uj szervezési szabály- rendelet, és abban a tiszti állások és fizetések meg vannak állapítva, oda törekedjünk, hogy közigazgatási eljárásunk hetvenezer korona tisztán személyzeti kiadások mellett legalább alapos és gyors legyen. A főjegyzői állásra tehát lesz, sőt van már aspiráns. Szemeink előtt mesterségesen csinálódik a hangulat. Van „önjelölt“ is. De vizsgáljuk meg kit visz a nemes ámbilis a küzdelembe és kit a — kapzsiság. Akit tisztán az ambitio serkent, az iránt teljes tisztelettel kell lennünk, de a közbizalom ezégévei a zsebre pályázni, a főjegyzői állást szabadalmazott hivatali visszaélések hivatalának tekinteni, amennyire nem kívánatos, ép oly kevéssé emeli ezen állás értékét és tisztességét. A ieendő főjegyző azok mellett a tehetségek meilett, melyek őt - - ki egyA Halas és Vidéke eredeti tárcája. Á halasi krónikából (Folytatás.) A városháza 1758 ban épült. Nem a mostani, hanem egy földszintes épület, mely 1799 ben hozatott »jobb rendbe és fői mába“, a nádtető iebányaíott és az épület zsindely a:á vételeit; az addigi t&nácsgyüiési szoba a nótáriusok szobájának és egy rész elrekesztvearchívumnak rendeltetett; a régi archivum egy 5 öi toldalék épülettel gyűlés szobának fordittatott. E.ten- kivüi egy regi b járó eiőszobácskából a bene- ficiáíis, cassae és quanti preczep oroknak külön helyeeskek rekesztettek; az ajtófelek, ajtók es ablakok a pénztárhelyiségnél és a levéltárnál faragott köböl készültek, illetve az ablakok vasiáblákkal megerősítettek, a város háza eleje pedi;, és a piaczra néző része »ékesség okáért“ szilfákkal Uíieítetett be. Ezek a faragott kőajtók, helyesebben ajtóíeleh részben most is meg vannak az északi szárny épületen, igy ez a rész volt a lényegesebb épületrész. A városházának egyemeletes szép stiíusu része 1836 ban épült. Érdekes, hogy a város udvara 1782 ben lett kőfallal körűi kerítve, igy azelőtt aligha volt neki keiitése. — Azt mondja Tooth János, hogy az 1776. évben építteted a városházánál az alsóbb épület, egyik szoba a megyebeli tiszt uraknak ve«degk«pen togaüasara, a másiк pedig »sütő- háznak.“ ügy látszik, hogy ez az alsóbb épület a mostani kapitányi hivatal volt, és ha mindössze két szoba volt bonne, azok egyike i3 süfőhás, nem valami nevezetes épület lehetett. A mostani alsó szárny a szükséglethez képest bővítetett, amint bővült pár éve az árvaszék helyiségeivel. Ezek szerint a legrégibb városháza a mostani északi rész volt. Ehhez épült 1770-ben egy kamra és két „áristom kő fundamentumra.“ Haramia világ. Czindeia Ferencz, Czindeia András, Bezeredi és Csernák Janos haramiák garázdálkodván e század elején, 1808 ban Halas város a haramiák eilen 20 fegyverest rendelt ki, akiket január 24 én Kocsi Mihály uram tanyáján Bodogláron, amint föiöstökö rnőztek, a haramiák megtámadták, rájuk lövöldöztek, és Juhász (Féuszarusi) Mihály kerületi hadnagyot agyonlőtték. A mi fegyvereseink hamarosan lóra kaptak és »annyiban szerencsésen visszaadták a iromioi“, hogy Ceernák Jancsit lováról leverték, lógták elés összekötözve behozták, a többi társait pedig elkergették, es íuiás Közben annyira szórón gatiák ökot, hogy néhány hosszú puská elhunytak, azután eiestetedé* folytán és jo paripáik segélyével elmeneküllek. A mogiöu Juhász Mihály özvegye Benke Kozáiia 50 lóriul nyugdijat nyert Kiskua megye pénztárából, a kerületek pedig a közadózástói ie felmentették, a város maga 100 irtot adóit neki saját pénztárából, de Kecskemét városnak oémely jószívű lakosai, amint az esetnek hire ment, 110 irtot adakoztak az özvegynek és 5 neveletlen árváinak segedelmére. Juhász Féuszarusi Mihály abban az időben hires kerületi hadnagy volt, es a közbiztonság érdekében igen sokat tett. 1811 ben meg egy Macska István nevezetű szökevény katona garázdálkodott és hatalmaskodott a határban ; egy cselekedetén rajta kapták és jure statário, Félegyházán 24 óra alatt kihallgattaiott, el Ítéltetett és feiakasztatott. Ingyen tisztviselők. Mert hát hajdanta iíyeuek is voltak. 1508-ban hagyta meg Ulászló király, hogy miután a haiasiszékhez tartozó kunok nagyon megkevesedtek, különben is méltatlan visszaélés volna az, hogy a köztük levő tiszteket a maguk „költségén és eleségéa“ tartsák, azért »ennekuiáuna Ők a lisztjeik tartására semmit se adjanak, hanem éljenek a maguk erszényekből.“ Ugyanez történt Mátyás király idejében 1475 ben kiadott adomány levele szerint, aki azt »iqazságos“-nak tartótra, Hogy ennek daczara a »Halas székhez“ tartózd kunoknak mindig volt tisztviselőjük, igen könnyen érthető, mert a »tő“ jövedelmet a »mellékes“
