Halas és Vidéke, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-10-05 / 40. szám

ki. Ezen záróra előtt ötnegyed órával az elnök felhívta azokat, akik még eddig nem szavaztak, hogy a szavazásra jelentkezzenek, és akiknek a törvény értelmében joguk lesz a záróra után is szavazni. E felhívásra tömegesen jelentkeztek a választók. A jelentkezés alatt a szavazást az elnök felfüggesztette. A záróra kitűzésekor igy állott az arány: Babó 443, Ko- lozsváry 171, Bokányi 13.

A záróra leteltével a szavazás újra megnyittatott, ez alkalommal megálla- pittatott, hogy 139 egyén jelentkezett szavazásra.

Az uj törvények azon rendelkezése, hogy a záróra letelte előtt szavazásra jelentkezők a záróra után is szavazhatnak, akként hajtatott végre, hogy a zárórát megelőző ötnegyed óra alatt a szavazást az elnök felfüggesztette, és ezt az időt a jelentkezésekre rendelte felhasználni. Ez az ötnegyed óra tehát kiesett a szavazási időből. Ezen rendelkezés némi vitára adott alkalmat. De mert a törvény a jelentkezés iránt részletes intézkedést nem tartalmaz, és csak az lévén a czélja, hogy a nép akarata a szavazásnál minél teljesebben érvényesüljön, a jelentkezés módozatát nem tekintjük lényegesnek, csakis a szavazás gyorsítása érdekében lehetett volna elrendelni — ami szintén nem ellenkezik a törvénynyel — hogy az elnök, esetleg a bizalmi férfiak egyikének-másikának közreműködése mellett egy külön helyiségben fogadja a jelentkezőket, az alatt a szavazás a helyettes elnöknél folyt volna. Jó lesz, ha a hatóságok a bel ügy micziniert „FIDEI* feiirásesal és egy arany lánczot kapott Mária Teréziától. Később „ez a sokra alkalmas férfiú“ katona lett a Nádor Ispán ezredben ; kapitányi ranggal jött vissza onnan, és itthon 28 esztendeig volt kis knn megyének rendes kapitánya. 1764-ben Mária Terézia királyné az egész udvarával Pozsonyba onnan Yáczra is lejövén, díszesebb fogadására a kiskun bandériumot Qerpay Mihály vezette. A bandérium 54 tagból állott ezek közt halasi volt 11. Ezekkel a legényekkel parádézott üerpai Mihály uram, kikre harmadfél hónap alatt lett a köPség 218 forint és 18 kr, Herpai meghalt 1783 márcz. 19-én 63 éves korában.

A rejtekláda. 1697 ben az akkori főbíró és István deák vagyis Váczi Halász István no tárius egy keményfából készült, kívülről plé- hekkel megerősített ládát szereztek. Ebbe a ládába rejtették el a várost illető különös érdekű okmányokat, szabadalomleveleket, királyi, nádori leiratokat. Ez a rejtekláda a levéltárban mai nap is meg van.

Birtokperek, A „Halas szék* hez tartozó terjedelmes pusztákra sok hatalmas gazdag ur áhítozott. így 1657 ben egy nádorispáni adománylevél alapján Agárdy András, Tornay Mihály és Cseh Mihály Fehértó, Balota, Re kettye, Füzes, Eresztő és Karapály (Kalapár)

niszter figyelmét e részben felhívják hogy a jelentkezések mikénti elfogadására és számbavételére nézve részletes rendeletet szerkesszen.

A záróra után jöttek tehát szavazni az e czélra jelentkezők, de azok közül nagyobb részben visszautasittattak, részben nem szavaztak, úgy bogy a záróra után szavazók száma 135 lett.

Az utolsó választó leszavazásánál az eredményt végleg lehetett megállapítani, mely szerint :

Babóra esett 545, Kolozsváryra 181, Bokányira 33 szavazat.

E szerint leszavazott 759, úgy hogy a Babó szavazatok 33-al haladták meg a másik két párt szavazatait, tehát az általános többség hatását 330 al haladták felül.

Este fél nyolczkor szavazott le a jelentkezők utolsója is, amikor az elnök a szavazást bezárván, az eredményt a választó közönség előtt a városháza ud varán kihirdette, e szerint Dr. Babó Mihályt az 1906. évre megválasztott országgyűlési képviselőnek nyilvánítóita.

Egyidejűleg a választási eljárást és annak eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet, mint megbízó levele átadta.

Az elnöki publikatiót hatalmas éljenzés követte, melyek utáu Dr. В a b ó Mihályt beláthatlan tömeg kisérte folyton éljenezve hazáig.

*

A szerdai képviselő választás eshetőségeit és eredményét sokan számit- gatták már a választás előtt, itt-ott apró fogadások is történtek, miközben a főjegyző győzelmét a legvérmesebb re ményü ellenpárti sem vonhatta kétségbe.

tun biríokok iránt pert indítottak, de nem volt beiktató levelük, holott a beiktatás adott jogot a birtokhoz, igy perüket elvesztették. 1690-ben Galantbai Eszterházi Zsigmondcsá, szári királyi „szentelt vitéz," tanácsos és komornyik, a kunok főkapitánya vetett véget az erőszakoskodásnak, melylyel a törvénytelen biiangolóktul, kik Kekettyést, Eresztőt, Karapályt mint régi halasi kun birtokokat ba‘almasul maguknak Tulajdonították, régi határaikkal együtt visszavette és a város birtokába adta azon parancsol ttal, hogyha valaki a birtokban háborgatná, minden személy válogatás nélkül reá támadjanak és fegyverrel is megoltalmazzák. Ugyanezt cselekedte Franknói Eszterházy Fái palatínus, amikor — 1693 ban az utóbb nevezett bárom pusztát a háborgatásoktól — azon erős parancs mellett, hogy aninadvertis mellett soha senki háborgatni ne merészelje — ismét visszavette, és a város örök tulajdonába adta. 1776 ban már a Hamar familia lép föl a város ellen a kir. táblán némely puszták iránti keresetével, mely alkalommal Péter István senátor és Bikády István vicze nota- ritus küldöttek el a város jogainak oltalma zására szolgáló okmányok felkutatása végett több helyre. Jászak és a kalocsai, a veszprémi, szombathelyi, csornai, pozsonyi, nagyAz általános mozgalom után Ítélve a győzelmet előre is lehetett látni, különösen azóta, mióta a szabadelvű párt részéről határozatba ment, hogy jelöltet nem nevez. Mert ámbár ezen párt vezető tagjai a póthatározat alapján tartózkodtak is a szavazástól, legnagyobb része azonban választási jogát igénybe vévén, leszavazott Dr. Babó Mibályra.

Az a nagy szavazattöbbség, melyben Dr. Babó Mihály részesült, bizonyítja a főjegyző népszerűségét, és ez az, melyért őt üdvözöljük, őszintén kívánva, hogy adjon neki az Egek Ura erőt és kitartást az uj munkálkodás terén, hogy azzal az energiával töltse be hivatását ott a képviselőházban és annak bizottságaiban.

Ezzel a kívánalommal kiállthatjuk tehát mindannyian:

Éljen Dr. Babó Mihály Halas város képviselője 1

Az utczákat szegélyező fák

ültetése és gondozása.

Egy fejlődő város szépségét épp úgy emeli ha ufczáit gondosan ültetett, szép, árnyas fák szegélyezik.: mint a fejlődő szépleány kelle- rneit az ízléssel választott elegáns ruha.

Valamint a szépnemet meglehet Ítélni a ruházatáról: tiszta, rendszerető-e, vagy nem i fényüző-e, vagy egyszerűség kedvelője ? van о jó ízlése,'vagy kü'önczködő ? stb , — épp gy meglehet ítélni a ház urát is, az uíczára üuo tett fáiról.

Az ízléses ruházkodás a nőnek szépségű és kelletnet kölcsönöz, mert a szépet kitüncü a kevésbbé szépet pedig csinossá teszi. A házra is épp ily hatással van egy sor szépen gondozott, lombos fa. Elismeréssel hajlok meg a halasi nők előtt, jó ízlésre valló elegáns öltözködésükért /... .de a házi urak nagyrésze előtt nem 1

szombati és győri káptalanoknál, de bizony ott a specziális halasi viszonyokra vonatkozó adatokat nem találtak. Mint tudjuk, a Hamar család sem Nemes Péter és Nemes Ziigmond mint e család engedményese mozgalmai a rájuk nézve kívánt eredményre nem vezettek.

1703-ban mégis Nemes Bakó Imre Fehértó, Balota, Rekettyéi. Füzes, Eresztő, és Karapaly iránt a királyi tábla elé idéztette a várost, 1802-ben ez a pver egyezséggel lett hefejezve felperes a pert letévén, 1808 ban Bay Ferenci próbált szerencsét Rekettye, Fehértó, Füzes, Balo'a, Eresztő és Karápály iránt, törvénybe idézvény a várost. Ezek a perek,я ép úgy Hamar Is.ván pere, aki 1673-bm Fehértói, Balotát, Rekettyét, Füzest és Eresztőt mint Tornay Mihály magvaszakadt jószágát felkérte, sikertelen maradtak. Mindezen perekben városunkat herczeg Eszterházi Pál, Magyarország nádora, és a kunok főbírája erélye, és intézkedései védelmezték meg, ki már 1689- ben kimondotta, hogy a zűrzavaros időkben birálóképen a töröknek elhatalmaskodása alatt némelyek Ha’ashoz jussokat tartották, de mivel ö hiteles írásokból azt Kunsághoz tartozónak kitanulta, ezért egyedül ő tőle és az utána következő palatínusoktól függjenek