Halas és Vidéke, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1901-09-21 / 38. szám
tűzött helyen és napon reggeli 8 órakor a választás megnyíltatok; a megnyitás után */2 óráig az ajánlatok elfogadtatnak, 9 órakor pedig — ha több jelölt lesz — kezdetét veszi a szavazás és minthogy a halasi választó- kerület csak városi és pusztai részekből áll, szavazásra bocsáttatnak pártonként először az első városrészt, vagyis az I. tized, utánuk a II—VII. kerületben (tizedbeli) választók. A város belterületén kívül, annak határában lakó tanyai lakosok a vidékiekkel együtt, — tekintve lakhelyük ,távolságát — bármelyik tizednek pártjukhoz tartozó részével együttesen bocsáttatnak szavazásra. Ezek után következnek azon választók, akik nem jelentkeztek a saját kerületbeliekkel amelyhez összeírva voltak. Több j előtt esetén azt, hogy melyik jelöltre és mily rendben bocsáttatnak a szavazáshoz, az 1874: XXXIII. t.-cz. 75. §, ér tőimében a választási elnök által kihúzott sors dönti el. Közgyűlés. Halas város képviselő testületé elé múlt héttőn terjesztetett elő az országgyűlés íelosz látására vonatkozó kir. leirat, és az uj ország gyűlést egybehívó királyi meghívó, melyet a közgyűlés állva hallgatott meg. A közgyűlés a leiratot tudomásul vette. A királyi meghívó levelet Ö telsége saját kezűleg irta alá, melyet a közgyűlés megnyitása előtt a közgyűlésre megjelent 88 képviselő megszemlélt.- Ez a 38 számban megjelent városi képviselet a kir. meghívót tudomásul vette. A választási határnap kitűzése termé szotes a központi választmány dolga, Vigyázzunk gyermekeinkre! Az címűit választások bőséges tapasztalatokat nyújtottak arra nézve, hogy az országgyűlési képviselő választásoknak oly kiirtani való kinövései vannak, melyek gyermekeink testi, lelki, erkölcsi életére szertetelt káros hatásúak. — A pártszeuvedély tellángolása némely polgártársunkat oly lettekre serkenti hogy a családnak és iskolának egyakaraital a iegorélyesebben kell felemelni tiltakozó szavát e megmételyező eljárás ellen. Megtörtént, hogy bor és pálinkával elhódított iskolás gyermekeket használták tel hoimi párttüníetésckre, kőrmenetekre, hol is ez a gyermek sereg képezte a legélénkebb csiripelő eljenző, kiabáló csőcseléket, ily eseteiméi természetesen szörnyen tetszik a néhány fillérrel is megvesztegetett gyermekeknek, ha lelketlen csábítók ráadásul.egy-egy papír vagy épen rendes szivart is szájukba hagynak, hat még mikor a lőkolomposok nagy hetykén saját égő pipáikat nyomjak egyik másik szájába 1 Oh ekkor már a monyországuak épen a kellő közepén találja magát az igy elbo ionditott gyermek. Megtörtént, hogy egyes pártzászlók, faira gaszok és jeivenyek eltávolítására, házfalak es kerítésen, bepiszkolására eieven, szemfüles gyermekeinket használták fel; természetesen a törvény értelmében ez súlyos vétséget ke pezvén: a tetten ért gyermeket hamarosan irgalmatlanul elvertek, ezer szerencse, ha ep bőrrel menekülhet 1 A szívtelen boiondiió épen nem törődik azzal, ha a súlyos elverés miatt az aggódó szülők hetekig forgatják is lepedőben nagybeteg gyermekeiket, vagy ha kezet lábát töri is egyik-másik, vagy ha tpen életét veszti is, csak ő eleije nemtelen czéiját. A szülőknek is vannak még bizonyára ezen kívül is tapasztalatai, melyek arra ösztönöznek mindnyájunkat, bogy gyermekünk iránta legszentebb kötelességünket megtegyük, ha ez egyezer a család és iskola feltétlenül egyet értenek : sok sok erkölcstelen és veszélyes dologtól mentjük meg gyermekeinket. Ismétlem tehát, hogy, vigyázzunk gyermekeinkre! mentsük ki őket a rüt pártosfeodás romboló karjaiból! Szalay Zsigmond. köze. isk. igazgató. A tiszta választás. Az 1899. évi XV. törvényczikk az országgyűlés felosztásával életbe lépett. Ez a törvény a kérvénnyel megtámadott választások feletti bíráskodást 8 évi időtartamra a királyi kúriára bízta. Ezen törvény körülírja azokat a semmi- ségi okokat, melyek a választás megsemmisítését vonják maguk után. Ezek a semmiségi okok hatásukra nézve vagy feltétlen semmiségi okok, melyeknek egjäzerU bebizonyítása a választás megsemmi sitését vonja maga után, vagy pedig feltételes semmiségi okok, a melyeknek alapján сзак akkor eemmi iUetik meg a választás, ha meg- áliapittatik, hngy a képviselő az érvénytelen szavazatok leszámításával nem nyerte el az absolut többséget, vagyis az összes beadott szavazatok felénél nagyobb számot. A feltétlen semmiségi okok között legerősebbek: 1. Ha a képviselő nem bir passzív választói joggal, vagyis nem választható, mert igy ki sem jelölhető. 2. Ha a szavazás nem anaazévre megáilapiíott végleges névjegyzék alapján történt, a választás szintén feltétlenül semmis. A váiasztási deiiktumokat még a következőleg csoportosíthatjuk: I. osoport. A megválasztott képviselő akár mint magán ember, akár mint tisztviselő, vagy pap, személyesen, vagy megbízottja által követte el a visszaélést. Az uj törvény annak, hogy a jelölt személyesen követte el a deliktumot, oly hatást tulajdonit, hogy ez esetben a választást feltétlenül érvénytelennek mondja. 11. csoport. A hivatalos és karhatalommal való visszaélések. Ugyanis a karhatalmat csak a választók oltalma, a választói jogosultság szabad gyakorlatának biztosítása végett szabad csak igénybevenni. Ha a karhatalmat nem ebből a czéíbóí alkalmazzák, választási visszaélés követhetik e). Ezt, mint ténykedést, hogy ugyanis a íeníorgó esetben visszaélés történt-e, avagy a karhatalom oltalomból alkalmaztaíott-e, a kúria állapítja meg. III. csoport. Ha a választékai meggátolták, hogy szavazzanak, vagy nem a jelöltekre szavazlak, szintén semmiségi panaszokat involvál. IV. csoport. A választási elnök által elkövetett visszaélések. A törvény uj rendelkezései közül lényegesek : A jelöltek bizalmi férfiam kívül a szavazásra kerülő község lakosai közül még azonossági tanuk is jelüíendők ki, akik a személy azonosságra felügyelnek. Ezek a szavazatszedü küldöttség előtt esküt teiznek le. A választási elnök a választók elhelyezésére vonatkozó intézkedéseket a bizalmi férfiak meghallgatása meliett rendeli el. Sorshúzás dönti ei, hogy melyik tartózkodási hely melyik pártnak jusson. A választási elnöknek már előlegesen intézkedni keli, hogy a választók a választás székhelyére és színhelyére akadály talauul bevonulhassanak. A választási eljárás megnyitását az elnök egy órával el is halaszthatja. de a megnyitás ideje reggeli 9 órán túl nem terjedhet, és az elhalasztás csak szükség esetén történhet. Szavazni 9 óra előtt nem lehet, de a szavazás megkezdését 10 órán fül halasztani nőm szabad. Eddig minden egyes polgár ajáihatott képviselőt, most tíznek kell ajánlani; ha több jelölt ajánlatott, a szavazást okvetlenül el kell rendelni. Az ajánlatot az elnök csak azon esetben utasíthatja vissza, ha az ajánlott egyén korábban meg lett választva, de megbízó levelét be nem mutatta, úgy hogy 6 évig о miatt képviselő nem lohet. A választók és szavazatszedő küldöttség közt fentartandó összeköttetés czél- jából az elnök külön bizalmi férfiakat is alkal máz minden pártból egyenlő jogokkal és a jelöltek bizalmi férfiaival egyetérfőleg. Ha a bizalmi férfiak abban hagyták működésűket, az ajnálóknak jógákban áli más bizalmi féifiakat jelölni. A szavazásra jogosult választó ha személyazonossága megállapítható,nevének, életkorának vagy foglalkozásának hiányos bejegyzése miatt a szavazástól el nem üthető. Még a záróra letelte után is mindazon választók, akik a záróra letelte előtt már jelentkeztek a szavazásra, szavazásra bocsátandók, ez szükségessé teszi, hogy a jelentkező választók a többi választóktól eíküiönittessenek. A sza vazás felfüggesztése esetén meg kell a jegy zőkönyvben említeni nemcsak azt, hogy mikor függesztetett fel a szavazás, de azt is, hogy ki volt az utolsó szavazó. A záróra kitűzésénél is meg kell említeni az utolsó szavazó nevét. Bármi okból visszautasított választótól megkérdezendő, kire kívánt szavazni, erről kttiün jegyzőkönyv veendő fel, mert ennek is lehet befolyása a választás érvényességére. Az idei termés tanulságai. „Az idő a gazda!“ — ezt halljuk uuos- uiUaian gazdatársainktól, ha nem akar semmikép sem oka ienni a gazdaság gyönge termésének. Az idei év azonban szemlátomást mogczáfolta ezt a közmondást. Egyazon határban iáttunk elég jó termést és igen gyöngét, nem messze egymástól és nem is különböző talajon. A jó termés „többnyire a nagy tábíavetéseken volt, a rossz azokon a keskeny kis csíkokon, melyek közt egy egy barázda jelzi csak, hogy lépten nyomon más es más gazda íöidjén járunk. Sok határban a nagy birtok megadott 8—9 mázsás termést s ugyanott a kis bírtok alig ütötte meg a 3—4 mázsát, következésképen az oisz. átlag alig éri el a 6 mázsát pedig a mostoha viszonyok daczára is jóval magasabb lehetne. Honnét ez a nagy különbség ? Egyforma idő járt erre is, arra is, mégis oly elütő az eredmény. Bebizonyult, hogy nem egészen az idő a gazda. Általánosságban akarunk e kérdéshez szó tani, a mit országszerte tapasztalni lehetett. Az általános eredménytől van eltérés, van kivétel, ie is föl is. Az idén nem volt oly rossz az időjárás, ami némely évben az elemi csapás erejével pusztítja a vetést és a mivel hasztalan áll szembe a gazda minden törekvése, értelme es gondossága. Oly jó időjárás se volt, ami viszont helyrehozza a gazda figyelmetlenségét és apróbb mulasztásait. Ősszel száraz volt a tőid, soká hevert a mag, későn kelt, gyen gén bokrosodott. Sokat pótolt a tél gazdag csapadéka. Tavasszal ismét későn nyílt az idő, a növényzet fejlődése hátramaradt; a tavaszi esőket tartós szárazság követte és legtöbb helyen jó későn jött meg a kalász- nevelő eső és — a hol még lehetett — javi ott a termésen. Az ilyen időjárás teszi próbára a gazda
