Halas és Vidéke, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1901-09-14 / 37. szám
Elnök aztán felteszi a kérdést, vájjon a mostani, és majd meglevő két jelölt közt akar e különbséget tenni a választmány vagy nem, egyenlő mértékkel kiván-e mérni mind egyiknek vagy nem ? A választmány kimondotta, hogy ininda kettőnek egyenlő mértékkel kiván mérni, a kettő közt különbséget tenni nem akar. Ki mondotta, hogy mig a beszámoló és programm- beszéd meg nem történik, a zászló kitűzése kérdésében nem határoz. A kör helyiségének mikénti felhasználása kérdésében kimondta, hogy a kör helyiségét Dr. Babó Mihálynak a 15*én tartandó programmbeszédre át nem engedi (11 szóval 6 ellenében), sőt Koloze- váry Kiss Istvánnak is csak a beszámoló alkalmával engedi át, ellenben ugyanennek a programrabeszéd végett át nem engedi. Kimondja a választmány, hogy mindkét jelölt részére kellő tiszteletet kiván érvényesíteni. E'nök Dr. Farkas Imre ezután az elnöki állásról lemondott, és eme szándéka mellett maradt ismételt kérelem daczára is. A választmány ezen lemondást el nem fogadta. Elnök azonban kijelentette, bogy szándéka mellett marad és egyelőre mint elnök a párt- körben meg nem jebn. Az elnökség lemondásának kérdése a nagygyűlésnek marad végleges elintézésképen. A szept. 11-iki választmány eió került csak Kossuth Ferencz levelének közlése. E levelet a választmány tudomásul vette és azt köz* hírré tenni határozta. Dr. Babö Mihály párthívei 8-án értekezletet íaríott&k és ez alkalommal a végrehajtó bizottságot választották meg. Tagjaivá lettek : Halász D. Ferencz, Nagy L. András, Nagy K. Imre, Csonka B. Ferencz, Gyenizse Lajos, Szabados Balázs, Halász D. Sándor, Németh Mór, Simon Mihály, Molnár Mihály, Horvát István, Kovács Károly, Stimákorits István Eiüwiller Károly, Valuska Pál, Tiby Gusztáv, Faragó Béni, Tegzes Ignáoz, Csonka B. Kálmán, Kémeri Gyula, Kovács János, Hofmeister Géza, Babó Ferencz, Borbényi János, Szántay Istváu, Autal Cs. Sándor, Skuítéty Bertalan, ifj. Babó Sándor, Szalai T. István cs Horvát Ferencz. Kolozeváry Kiss István képviselő f. hó 22-én fogja beszámolóját elmondani, Dr. Babó Mihály programmbeszédét vasár, nap délelőtt tartja m6g a városház előtti téren. A kisiparosok, kisgazdák és munkások is megmozdultak, — kifejtvén plakátjaikban elveiknek lényegesebb részét, — képviselő jelölés ozéljából gyüiést hirdettek a munkás kör helyiségében vasárnap délután 3 órára. Napirend: 1. A sociaideiuokratiu és a nép. 2. Az általános és titkos választási jog. 3. sociaidemokraía jelöltnek kikiáltása. I Szónokok lesznek : Bokányi Dezső és Garbai Sándor Budapestről. Úgy hallatszik, hogy Bokányi Dezsőt fogják jelöltként feiléptetni. A függetlenségi és 48 as párt kebelében legutóbb Kossuth Ferencz lóvéiéi szerepeinek, meiyek egy részét a halasi eivtársakhoz, másrészét a főjegyzőhöz intézte, ez utóbbi az országos függe iemégi és 48-as párt czim- Dyomatával vau ellátva, abban Dr, Babó jeiöitetését elnökileg tudomásul veszi és azt kérdezi, vájjon töríént-e valamely megállapodás Koiozsváry Kiss Istvánnal. Úgy látszik az országos pártnak csak az a czélja és kivánafa, hogy a függetlenségi párt győzzön, mely kívánat e párt szempontjából természetes is. Érre utal a levélnek azon része, melyben az egyetértést teszi kívánatossá, és azon elvet fejezi ki, hogy azon esetben, midőn többen küzdenek — bár elveink alapján — a győzelemért, kénytelen a semlegesség álláspontjára helyezkedni. Hogy pedig a két jelölt között megállapodás jött volna létre, arról tudomásunk nincs, de sőt egyik másik nyilatkozatából Ítélve nem is lesz, igy a választó közönség fog dönteni. Nyilatkozat. A halasi szabadelvű párt kör elnöke Török István kir. közjegyző urnák a „Kun Halas“ f. hó 11 én és a „Halas és Vidéke“ f. hó 7-én megje!ont számában közzétett nyilatkozatában foglalt felhívásra, — mi kik tagjai voltunk ama küldöttségnek, mely öt év előtt Latkóczy Imre urat a képviselő jelöltségre felkérte, — indíttatva érezzük magunkat kijelenteni, hogy a küldöttségnek felieden megbízatása volt a szabadelvű párt részéről Lat kóczy Imre urat a képviselő jelöltségre felkérni és igy szó sem lehetett arról, hogy az esetben, ha a helybeli függetlenségi és 48 as párt a maga részérő! Dr. Babó Mihály urat jeiöli, a küldöttség Latkóczy Imre ur felkérését mellőzi. Tóth János, Berki Antal, Szalai László, Péter Dénes. A körorvosok államosítása. Hazánkban nem mai kele ti baj, hogy a diplomás emberek megélhetése biztosítva nbcs. Becsvágyó, törekvő fiatal emberek komoly tanulmány, sok szorgalom és nem kevesebb pénzáldoz átok árán megszerzik maguknak az egyetemi oklevelet 8 midőn már elérték czél- jukat s a becses kutyabőr zsebekben vau, ama kínos kérdés előtt állanak, hogy a sok idealizmussal kiküzdött okmányt mi módon lehessen az életben gyakorlatilag érvényesíteni. Különösen áll ez az orvosi fakultásra nezve. Az orvosok mindenkor a humanizmus szolgálatában állanak és esküjok szerint kötelesek minden alkalommal a humanizmus parancsai«, követni, tekintet nélkül, vajjou e melleit saj t- érdekük e.'őmozdiíta'ik e vagy sem. Az orvos a beteggel nem aikudo&hatik, félté eleket nem szabhat, mint például az Ügyvéd. Éjjel-nappal embertársai egészsége fölött feltétlenül köteles őrködni s a melyik orvos ez ellen vét, kémé nyen megbUuhődik, esetleg orvosi oklevelét is elveszíti, Megszokta a mai társadalom, hogy az orvos megélésének lehetőségét teljesen alárendelt kérdésnek tekintse, innen van, bogy számos orvos vidéken, különösen szegényebb helyeken, folytonosan anyagi gondokkal kénytelen küzdeni. De még az orvosok egy része igy a letért való küzdelem miatt a szokatlanul szükséges tanulmányoktól — éppen a közegészségügy rovására — elvonatik, addig másrészt a magyarországi lakosságnak jelentékeny hányada nélkülözni kénytelen az orvosi kezelést, néhol azért mert az orvos lakóhelye táyoi esik a beteg tartózkodási helyétől, többnyire pedig a beteg szegénysége miatt. Ilyen körülmények között sok helyütt szabad tér engedtetik a kuruzslásnak, mely hazánkban a köznép között még sokkal inkább el van terjedve, mint azt a mai feivi ligosuUság korszakában hinni tehetne. Az állam végre ügyet vetett e viszszás helyzetre és a belügyminiszter most — miután már az állatorvosokat államosította — az orvosok államosításához Í3 fog. Az államosítás czélja, hogy az orvosok megélhetését is, a szegény vagy orvosi lakóhelytől addig távoleső betegek gyógykezelését is biztosítsa. A körorvosi kerületek újabban befognak osztatni és a beosztásnál tekintettel lesznek, arra, hogy minden községben vagy annak közelében körorvosuk legyen, másrészt az orvosok állami fizetése is olyan lesz, hogy abból magángyakorlat nélkül is megélhessenek és csakis o’yan vidéken, ahol az orvos magángyakorlata révén nagyobbjövedelemre számíthat lesz állami fizetés csekélyebb. A körorvosok helyes beosztásának meg lesz az az előnye is, hogy egyes helyeknek orvosokkal való zsúfoltságán segít, mert ezektől a jeles számú orvosokat elvonja és olyan vidékre helyezi át, ahol kevesebb az orvos. De ez előnyökkel szemben az orvosok kötelességei is szaporodni lógnak, amennyiben nem csak a rendes orvosi gyakorlatot kell folytatniok, hanem közegészségügyi közegészségrendőri közszolgálatot (hivatalos vizsgála lókat a korcsmákban, piaciokon, kutak, épületek stb. körül) is keli teljesíteni. Nem kell különösen hangsúlyozni, hogy az említett intézménynyel helyesebb altg került ki még a belügyminisztériumtól. Ez* az intézményt mindenkinek örömmel kell üdvözölni, mert czélja — a mellet, hogy egy müveit, humánus társadalmi osztályon, az orvosi karon segít — az emberek legfőbb kincsét: az egészséget megfelelő ápolásban részesíteni. Kétség nem férhet hozzá, hogy az a helyes intézmény mindenütt az országban meg fogja teremteni az áldást. Az állatbiztosításról. Az állatbiztosítás Ugye nálunk évek óta húzódó megoldatlan kérdés. Alakult ugyan 1898-ban egy társaság : a „Magyar kölcsönös áliatüizíositó társaság mint szövetkezel“, de sajnos, ez nem tudott az áll a! biztosítás ügyének nagyobb lendületet adni, mert első alapszabálya és az ebben foglalt biztosítási teltétetek nem hogy összhangban lettek volna hazánk gazdasági állapotaival és gazdáink érdekeivel, hanem eüenke/őieg ezekkel merő ellentétben állottak. A társaság alapítói a külföldi viszonyokat tanú mányozták és erre építették anélkül, hogy a módszert összhangba hozták volna bazai viszonyainkkal. Magától értetődik, bogy iiy körülmények között az erniiíett szövetkezet nem prosperálhatott. A vezetők is belátván a tévedéseket, bekövetkezett annak szükségessége, hogy úgy az alapszabályok, mint a biztosítási feltételek akaént változtassanak meg, hogy még a legszerényebb anyagi körülmények között levő gazdának is módjában álljon minden n«gjóbb tűi terhelés nélkül állatjainak Biztosítása. A változtatás megtörtént, de a társaság, a magyar gazdáknak ama közismert bizalmat lanságát, a melyet minden uj intézmény iránt táplál, nem tudja megtörni ma sem, s igy daczára aucak, bogy szervezése ma helyes és életképes alapokon nyugszik, még sem fej het ki oly működést, mint a miuő az Ügy érdekébe ki?ána!03 volus, Mas államokban, különösen Bajor és Németországban az állatbiztosítás Ugye már annyira előrehaladt, hogy úgyszólván alig van kis gazda, aki ezen fontos intézményt
