Halas és Vidéke, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1901-07-20 / 29. szám
Egyháztanács gyűlés. (Julius 14) A múlt vasárnapi egyháitanács gyűlésen Ádám Kálmán esperes is jelen volt, kit az egyháztanicss azért hivott meg, hogy olyan tárgyaknál, melyekben az elnöklelkész vagyo- nilag érdekelve van, az esperes töltse be az elnöklelkész helyét. A tárgysorozat 11 pontjában kitűzőitek el- intéztettek melyek közűi a fontosabbak voltak: A számvizsgáló bizottság jelentése az 1899 iki pénztári számodásra vonatkozólag. Ebben a jelentésben azt javasolja a bizottság, hogy miután az 15000 frt. állami segélyből 10000 irtot a pénztár vállóadósságra fordított az az egyháztanács intézkedése nélkül: utasittas sék a pénztárnok hogy a 10.000 irtot azoktól hajtsa be, kinek váltóját a pénztár kiűzette, és intézkedjék az egyháztanács az iránt, hogy mely adósságok törlesztésére fordítsa az ösz- szeget. Jj vasolja hogy az alapítványából köl csőn vett 6620 frt 18 * kr. törlesztessék a bevételből, és hogy ez összeg visszafizetésére az elnökség lenne kötelezendő. A bizottság ax 1899 évre az egyházi pénztári számadásra vonatkozólag nem véleményezi a felmentvény megadását, s igy a felmentvény megtagadtatott. Az 1900 és 1901 évi költségvetést az esperes jóváhagyván publikáltatok Ezen költség- vetés az idei és tavalyi 15% os adóra van fektetve. Tudvalevőleg, Kaszás Lajos egyháztanácsos felvilágosítást kért az iránt, miért történt e két évre a 15%-os adó kivetése, holott a gazdasági tanács egyáltalán elvetette aemniiféie adót sem szavazott meg, Az egyházi ügyek közül a legfontosabb, és a kibontakozási kérdések sarkpontja volt mindenha ezen százalékos adó kérdése. Erre mondatott hogy az nem törvényes, tehát nem is vagyunk kötelesek fizetni, és erre a kijelentésre támasz kodva nem is fizették be azt legtöbben. És igen helyesen vetette fel a kérdést Kasza* Lajos, hogyha nem volt törvényes, miért tör- nyes az most, holott — mint mondá — még 10%-os adót is elvetette az egyhaztanács. Ha pedig törvényes volt miért hirdettetek hogy az nem törvényes. Annak az aggodalmának adott kifejezést hogy ebből nagy baj fog szár masni. Az esperes adott felvilágosítást e kérdésben, hogy a két evre épen azért lett 15%-os adó, mert a gazdasági tanács a 10% o*at el nem fogadta. Elmondva röviden történetét, és igy ezen 15%-os adó volt érvényes mindaddig mig azon a presbitérium, a gazdasági gyűlés nem változtatott. Az ápril 14-iki gazdasági gyűlés nem változtatót sem az adórendszeren, sem az adókulcson, mert azt a javaslatot, melyet,a presbitorium elébe terjesztet, és melyben arról volt szó hogy történjék-e változás, és miiéle változás azokon az adóson melyek eddigeié érvényesek voltak, a gazda sági gyűlés egyszerűen nem fogadta el, azt a törvényes állapotot, azt a régebbi százalékos adózást tartotta lenn ezzel az eljárásával, amely régi adó — mondhatja — törvényes is volt. Tévedésben volt tehat a gazdasági gyűlés akkor, amikor a javaslatot em aanotta, hogy ezen elutasítás következmeuye az lett vo.na, hogy adó egyáltalán nem lesz, És miután 1900 és 1901-re költségvetés meg nem volt, kénytelen volt a presbitérium a 15% os adó törvényességére támaszkodva, ennek alapján készíttetni el a költségvetési. A gadasagi gyűlés azóta megszavazta a 10%-os adót, ami természetesen az 1902 évtől kezdve lebet érvényes. Épen ez az oka hogy az esperes a {tét érre a költségvetést a 15°/e о» alapra fektetve jóváhagyta. Arra a felvetett kérdésre pedig, hogy az építkezés, pénzkezelés dolgában mikor lesz a vizsgálat, kijelentette az esperes hogy Mészáros János kecskeméti lelkész és Szelese József tanácsbiró vannak e czélból kiküldve, akik megfognak mindent vizsgálni. Pénztárnok Herman Dénes, ellenőr Kémen Gyula lett, kik a hivatalos esküt a gyűlés folyamán letették. Más pályázó nem volt. A julius 7-iki gazdasági gyűlésnek a kibontakozásra hozzá intézett javaslat feletti hatá rozata tudomásul vétetett. Tudvalevőleg a javaslatot a gazdasági gyűlés elfogadta. Ez azon második gazdasági gyűlés, melyen 18 tag az elutasítás mellett szavazott, akik tehát még most is azt hitték, hogy az elutasítás azt jelenti hogy semmiféle adó nem lesz. Határozatba ment hogy az egyházi levéltár az iskola egyik helyiségében lesz, ajtajához 3 kulcs legyen, egy a főgondnok, egy a lelkész, és egy a jegyzőnél. Nyitott kutaink veszélyessége. A napokban a szomszédos Kiskunmajsa községben egy igen praktikus, sőt elterjedése esetén valóban áldásos találmányt, 8 mi több, magyar találmányt volt alkalmunk látni. E találmány egy gémes kút fedélzete. Gzélja a kút vizét minden szennytől, inficziálástól megóvni, embernek, állatnak kutbaesését megakadályozni. Maga a szerkezet oly egyszerű, hogy azt első látásra bárki is elkészítheti, és a mi tinancziális szempontból szintén fontos, igen kevés költségbe kerül (mert a meglévő nyitott kutakra is igen könnyen alkalmazható), kezelése pedig a lehető legkényelmesebb. Ugyanis a házikószertt „kutfedéizet“-en lévő, a gémostor vastagságának megfelelő kerek lyukon felhúzott gémostoruak a kerek lyuk meghosszabbítását képező, s a gémostor megvó- konyitott alsó végének megfelelő, keskeny nyílásba való egyszerű betolása folytán a veder a kút belsejében elhelyezett s a kút falán keresztül nyitó csatornába fordulva ÖDti víztartalmát, honnan az a csatorna kinyitó vége alá helyezett vályúba, vagy vizes edénybe folyik ki. E „kuifedélzet* feltalálója, Füstöse Bertalan kiskunmajsai jegyző ur szabadalmat is nyert, a ki az előállítás jogát csekély összegért kész az ily ku'.fedélzetet alkalmazni kívánóknak áteugedni, E „kutfedélzet“ látása ad okot és alkalmat nekünk arra, hogy a nyitott kulak köztisztasági , élet- és vagyonbiztonsági veszélyességére néhány szóval rámutathassunk. Köztisztasági (tehát egészségi) szempontból nem felelnek meg a nyitott kutak a köve teiményoknek, mert ezek vizébe a szél, vihar beléhord minden utczai piszkot, belementenek minden szennyes, rozsdás edényt, vásott gyermekek belédobnak rongyot, dögöt és egyéb undorító tárgyakat, ezeken kívül — tudná a jó Ég — mi mindenfele beíerlőzte- tésnek van a kutak vize kitéve. — Nem egy eset példázza, hogy egy-egy jó vizű kuibói hosszú időn át egy macska vagy egyébb házi állat hullájarót fogyasztotta a környékbeli lakosság az ivó vizet, s midőn ennek tudatára jöttek, többen annyira megundorodtak, bogy veszélyes betegséget kaptak ; — de maga az igy befertőzött viz is nagy mértékben előidézi a járványos betegségeket. És leginkább a közkutak vizei vaunak kitéve az ilyen beszennyezésnek. Meg kell tehát óvni kutaink vizet a be szennyezéstől, be kell födni kutaiukat 1 Közbiztonsági szempontból sem kevésbé veszélyesek a nyitott kutak. Számtalan felnőtt ember (vizhordás közben, vagy ittas állapotban) bukott már be a nyitott kútba, sőt nem egy öngyilkos lelte fel sírját abban. De legelszomorifóbb, hogy száz és száz gyér mek hull a nyitott kutakba s leli ott szörnyű halálát. Nem múlik el nyár, hogy egyik vagy másik községből ne érkeznék egy egy kis gyermek kutbafullásáró! szóló szomorú hir. Hány család boldogságát dúlta már fel ily borzasztó szerencsétlenség I Hány apa. anya tehet magának gondatlansága miatt örökös szemrehányást?! Ki számol ezen ártatlanok életéért Isten в emberek előtt ? mindenesetre azok, a kik megakadályozhatnák a szerencsétlenséget. Ezer és ezer féle járvány és más veszély fenyegeti kisdedeink életét, miért ne óvnánk meg őket ezek egyikétől, a kútba eséstől, mikor ez módunkban áll ? Őrködjünk embertársaink és gyermekeink élete fölött; födjük be kutainkat! Hát vagyonunk biztonsága talán minden veszély nélkül valók a nyitott kutak körül ? Nem I A kisgyermek, ha valami házieszközt kezébe kaphat, nem-e szalad vele a kúthoz és dobja bele ? Vagy vizhuzás közben nem esett-e már a kútba gyűrű, zsebóra, pipa vagy egyébb értékesebb tárgy ! Vagy egyik-másik gazduramnak nem esett-e már kútba egy egy szép csillája, borja vagy sértésé? s nem tult-e bele, vagy nem sérült-e meg veszélyesen? Hát a sok baromfi ? 1 Mind, mind igen nagy károk ezek ! Kerüljük el az eféle károkat és fedjük be kutaiukat. igaz, vannak elvétve olyan kutaink is, a melyek egy könnyen felnyitható ajtóval, fedéllel be vannak ugyan borítva, de ezeket a legkisebb gyermek is felnyithatja, s a legnagyobb, legeszesebb ember is nyitva feledheti, igy ezek sok esetben annyit sem érnek, mint a fedetlen kutak, mert azon tudatban, hogy a kút födve van, kevesebbet törődünk a fennforgó veszélyiyol és könnyebben megesik a baj. Rámutattunk néhány példában a nyitott kutak veszélyességére, és megismertettük a veszélyt elhárító eszközt is. Minden okos ember vonja le beiőie a következményt. De mielőtt befejeznök e közleményünket, nem mulaszthatjuk el az e sorok elején ismertetett „kutfedélzetet* a városi tanácsnak, községi elöljáróságoknak és mindazoknak a legmelegebben ajánlani, kiknek kötelessége, vagy érdeke a gémes kutak vizét tisztán tartani, emberek és állatok biztonsága, élete felett őrködni. E szabadalmazott „kutfedélzet* megőrzi a viz tisztaságát, csökkenti az éietveszedelmet S megóv némely anyagi károktól is. A találmányt e hármas előnyén kívül rend kívül kényelmes és könnyű kezelése is kiválóan ajánlandóvá teszi, иду, hogy ennek egyetlen kútról sem lenne szabad hiányzanil Mi láttuk alkalmazását, tapasztaltuk czél- szerüségét és uem győzzük eléggé dicsérni előnyeit. Tessék megpróbálni 1 Temetkezésünk 1800 és 1900 elején. A mai, fényűző korszakból, ha visszatekintünk azon puritán egyszerűségre, mely egy
