Halas és Vidéke, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-07-06 / 27. szám

biztos jövedelemmel járó részvényen alapuló Üzlet létrehozása akadályba Dem ütközhet. Kell, és úgy hozza magával a méltányosság hogy az a bárom gyáros a saját üzletük megszüntetése tejében bizonyos ellenértékét kapjanak, de más részről az is méltányos, hogy az a három gyáros, akik ilye'én czimen úgyszólván ingyen kapják az ellenértéket, igényeiket lehetőleg leszállítsák. E részben való alkudozások eredményétől függ a részvénytársaság megalakítása, me'y tehát ép oly érdeke a részvényeseknek, mint a nagy közönségnek.

Megyei pénztárak államosítása.

A közigazgatás egyszerűsítése ime megint egy lépéssel közeledik a megvalósulás felé. Széli Kálmán belügyminiszter a vármegyék pénztári és számvevői teendőinek ellátásáról törvényjavaslatot készített. A kormány ezzel a törvényjavaslattal ugyanazt a czélt óhajtja sio’gálni, melyet a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről szó’ó törvényjavaslatban maga elé hozott: nevezetesen a közhivatali teendőknek lehető egyesítését, a hivatali munka és hatásköröknek megfelelő csoportosítását.

A tervezet reform biztonságot kíván teremteni a közpénzek közigazgatási kezelésében; éber és folytonos ellenőrizet az egész vonalon; lelkiismeretes védelmet kíván nyújtani mind azoknak, a kiknek vagyonkezelését, vagy vagyonkezelésének ellenőrzését törvényeink hatósági kézbe tették le.

Nem szükséges e helyütt hosszasabban fejtegetnem, hogy milyen visszaélések történtek már az elhelyezett pénzek körül. Alig van megyei pénztár, ahol ilyen szabálytalanság elő ne fordult volna. És vájjon legnagyobb részt minek tudható be ez ? Nem másnak, mint az ellenőrzés hiányának, fogyatékosságának.

Sok he'yen nemcsak szabálytalan, de törvény ellenes gyakorlat kapott lábra. A kezdetleges ellenőrzés könnyen visszaélésekre adott alkalmat, a nehézkes, lassú működésnek nemcsak a közszolgálat vallja kárát, hanem az az egyesek érdekeit is sérti. Az uíalvá- nyozási jog gyakorlásánál illetéktelen túlterjeszkedés,» gyámpénztári kezelésnél a számviteli rendszernek vármegyénként eltérő megállapítása, a kiutalásra váró árvapéazeknek jogosulatlan visszatartása: ezek legnagyobb részt a jelenlegi rendszer hibái.

Ezen állandósabb bajokat gyökeresen orvosolni kívánja az a törvényjavaslat.

Követeli ezt a reformot, a közvélemény saját kárán okulva,

A pénztáraknak állami kezelésbe vétele tiszta helyzetet fog feltárni különösen némely vármegyei gyámpénztárak állapotáról. Látható leszen akkor, mily elhanyagoltak voltak a gyámpénztárak. Ezen törvényjavaslat érvényre jutásával a rendelkezési jog továbbra is megmarad a vármegye kezébe, az államra csupán a kezelés feladata és a gazdálkodás ellenőrzése hárul.

Így tehát a javaslat terhet és felelősséget ró as államra, leveszi a vármegyei főtisztvi selők vállárói az ellenőrzési kötelességet.

Mentesülnek a vármegyék attól a veszélytől, hogy jövőben visszaélések miatt vagyonuk egy része odaveszszen és bogy a hiányok fedezésére még pótadókat is legyenek kénytelenek kivetni.

Meg fognak szűnni tehát most mindazon előítéletek, melyeket a gyámpénztárakkal szemben viseltettek.

A törvényjavaslat valóban sok újítást akar életbe léptetni, melyek közül egyik nagy horderejű újítás a járási számvevői intézmény fokozatos meghonosítása.

A községi törvénynek a vagyonkezelésre és ellenőrzésre vonatkozó intézkedései a gya korlatban nem valósultak meg, amennyiben az elöljáróság, képviselőtnstület, főszolgabíró alispán és végső korban a törvényhatóság főképpen a kellő szakértelem hiánya miatt nőm kellően teljesítették feladatukat. Ez a szülőoka annak, hogy sok helyen a községi vagyon elkallódott, az ingó és ingatlan vagyon halyte'enül kezeltetett, a meglevő jövedelmek okszerűen kihasználva nem lettek, a községi pótadók kivetése helytelenül történt.

Ezen községi gazdálkodás, további romlásának gátat vetni, a községi vagyon kezelés körül rendet csinálni, ezt teszi szükségessé, a járási számvevői intézmények meghonosítását.

Ennek a törvényjavaslatnak rendelkezései annak idején minden zökkenés nélkül lesznek beilleszthetők az általános közigazgatási reform keretébe.

Olcsó igazságszolgáltatás.

Régóta hangzik a panasz, bogy a magyar igazságszolgáltatás nem csak hosszadalmas, hanem költséges is. Voltak egyes perek, melyek évtizedeken, sőt évszázadon keresztül folytak, természetesen a jobbak közül valók. Az ügyvédeknek jól is ment akkor soruk.

De jól is mehetett egyrészt azért, mert az ügyvédi pálya nem volt annyira túlzsúfolva, mint ma, másrészt pedig azért, mivei annak idején az ügyvédek eljárásának dijjzásatör vényileg vagy rendeletileg nem volt szabályozva. Voltak esetek, mikor az ügyvédek egy perből éltek egész életükön keresztül, mindig találtak egy kibúvót, egy érvet, melylyel a per folyamatát me- hosszabbították. Sőt előfordult az is, hogy egy-egy ilyen zsíros pör örökség tárgyát is képezLe.

Letűntök már ezek az aranyidőn 1 Ha vannak egyes jómenetelü ügyvédi irodák, ezek jövedelmük nagy részét nem is annyira a folyó perekből, mint inkább egyes bankoknál, társaságoknál elfoglalt állásból kifolyólag húzzák. Az ügyvédeknek a száma is tetemesen szaporodott úgy a vidéken, mint a fővárosban oly magasságot ért el az ügyvédek száma, hogy gazdasági szempontból muuczus lausust (zárószám) javasolnak, életbe léptetni. Alig 50 év előtt 60—70, ma pedig mintegy 1200 ügyvéd van Budapesten. Ily körülmények közepette nem csodálhatjuk, hogy az ügyvédek régi jó sorsa mindig vészit erejéből.

Dd hozzájárult ehhez azon körülmény, hogy az ügyvéd ténykedésének díjazása törvényileg, il!etö<eg rendeletileg lett szabályozva. Így tehát az ügyvéd mindig ezen díjtarifához kénytelen alkalmazkodni.

Még jobban nehezedik most az ügyvédekre az uj polgári perrendtartási törvény életbeléptetése, melynek czélja a gyors és olcsó igazságszolgáltatást meghonosítani, s az ügy védek nem húzhatják el már most évtizedeken ke resztül, az egyes pereket és ezeknek viteléért nem számíthatnak lel borsós árakat, mert törvényileg vannak korlátozva.

Az ügyvédek közt nagy is az ellenszenv az uj polgári, perrendtai tás ellen. — Miméi tányóljuk az ügyvédek ebbeli sérelmét, de be kell látniok nekik is, hogy az igazságszolgáltatás nem azért van, hogy nekik busás jőve

delmeket hajtson, hanem, a közérdek szempontjából.

Mindenesetre számolni kellett volna ennek a nagy és intelligens osztálylyal, mely az ország legértelmesebb elemét teszi ki. Ennek az osztálynak tekintélyét nem szabad csökkenteni.

S akkor lesz helyes s valóban üdvös az uj polgári perrendtartási törvény, ha mindkét fél, vagyis a jogkereső közönség és az ügyvédség jogait védi.

Ingatlan forgalom.

Junius 19—julius 6.

Péter Benő megvette Nagy V. Sz. Lajos nagyezigeti 272 Q-öl szántó kaszálóját 60 kor. — Kővári Antal és neje árverésen megvették Monda Míhályné és Monda Juliánua

III. tizedbeli házát 1100 kor. — Bsbö Ferencz megvette bírói árverésen Figura Imre fehértói nádasát 102 kor. — Ifj. Halász Sándor és neje Suhajda Francziska megvették Barta István V. tizedbeli házát 1340 koronáért. — Kovács Antal és neje Orbán Juliánná megvették Bögyös Imre V. tizedbeli lakházát és 306 n. öl telkét 1340 kor. Körösi György és neje Spüier Karolina megvették Erdélyi Sándor 590 n. szőlejét 160 kor. Musa Sándor és Deje Nagy Szeder Juliánná megvették özv. Nagy kolozsvári Sándorné Domokos Zsnzsánna 555 n. szőlejét 100 kor. — Kriszháber Lajos és neje Fischer Nina megvették Benyák Pál felső szállás pusztai 22 hold 760 n. öl tanyás birtokát 10.600 koronáért.

Helyi és vidéki hírek.

— Választási mozgalom czim alatt jeleztük hogy múlt hó 30 ára a függetlenségi körbe néhány választó polgár a képviselő jelölés tárgyában értekezletet kívánt összehívni. Ez az értekezlet meg is lett tartva, de érdemleges határozatot nem hoztak, miután az még korai i3 és mert egyébb tényezőkkel is előbb tisztába kell jönni.

— A halasi ref. egyház presbitériuma és gazdasági bizottsága holnap — vasárnap gyűlést tart, előbbi d. e, 10 órakor a főgimnázium dísztermében, utóbbi az uj közgyűlési teremben, ahol a jelen számunkban közölt javaslat terjesztetik elő.

— Ovodavizsga. A központi ovoda vizsga műit vasárnap tartatott meg nagy örömére az apró emberkéknek, akik vitézül kitettek magukért, mi által óvónőjük Imreh Lajosné a dicséretet kiérdemelte. Holnap — vasárnap délután 3 órakor meg a felső ovoda vizsgája lesz, hol tudvalevőleg Szabó Ilonka buzdítja, bátoritjá hazánk apró reménységét.

— Hivatalvizsgálat. Dr. Kenedi Imre kalocsai kir. ügyész, a múlt szombaton és vasárnap tartotta hivatalos vizsgálatát a járásbíróság büntető osztályánál. Mondani sem kell, hogy mindeneket ékesen és szép rendben talált.

— Dr. Babó Miháy főjegyzőt a belügy- minister a Budapesten szervezett községi közigazgatási tanfolyam vizsgáló bizottságának egyik tagjává kinevezte. y

— Halas szegedi vasút. Dr. Nyilasi ügyvéd és Orrnodi földbirtokos szegedi lakosok — mint a Kalocsai Néplap Írja — előmunkálati engedélyt kértek a kereskedelmi minisztertől egy Szegedtől kiinduló, Dorozsma községet, Kígyós és Eresztő pusztákat érintő és Halasig terjedő rendes nyomtávú vasút vonalra. Mindenesetre érdeklődéssel tekintünk