Kun-Halas, 1900 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1900-06-10 / 24. szám
seredésének minden alkalommal hangos kifejezést ad. S ez nem lesz jobb, mindaddig, mig a községi képviselőtestületek fiókparlamenteknek fogják magukat tartani. Mert a községi képviselőtestületeknek nem feladata az országos politika színárnyalatai szerint működni, hanem, ha bele is kell iíleszkedniök a politikai közigazgatás rendjébe, legelső köteles- ségök: a község szííkebbkörtí igazgatását derekasan, híven teljesíteni. Már pedig ez csak úgy lehetséges, ha a községházába lépve, aludni küldjük a politikát s kizárólag szülővárosunk fiait látjuk a községi képviselőkben. Hogyha elfelejtjük, hogy a községi képviselő minő politikai pártállásu s csak azt nézzük: mit cselekszik a községi életben, ennek a jó eredményét a községi közigazgatás csakhamar meg érzi s ez által a községi szervezet is erőteljesebbé, egészségesebbé válnék s ez a jó hatás nemcsak az illető községre, hanem magára az országra is kiterjedne* Azért: adjunk a politikának, a mi a politikáé, a községnek, a mi a községé. Rövid útmutatás a csalogató vetések alkalmazására s a heszeni légy ellen való védekezésre. A heszeni légy (lecidomyia destructor) egy szúnyog forma kis iegyecske, mely úgy Eu répában, mint Amerikában a búzatermésre már többször egész vidékekre, sőt országokra terjedő pusztításokat okozott. A jelentéktelen kinézésű rovar oly módon válik kár- tékonynyá, hogy kukaczai a fiatal buzaszá rakat megrongálják és tönkre teszik; csekélyebb mértékben élösködnek a ro z és árpa vetésekben is. A rovar nősténye ugyanis parányi petéit ősz elején, szeptember havában a vetések leveleire tojja : a peték kikelvén, a kis ku- kaczok a szár és a levélhüveiy közé vándorolnak le és a levéíyhüveiy tövében meg telepedve a gyönge szár nedvét kiszívják. gés, hiúság s törleszkedési vágy. S éa is mertem szőke lányt, ki egy nap kettőnek mondott igent; de ismertem egy barna lányt, kinek egy hét alatt háromszor változtak érzelmei. Azért a fekete fiút nem szabad elitélni, úgy általában. Fekete művészetnek nevezi egy német iró a könyvnyomtatást, s azért nem minden müveit ember szereti e ? Mint eszközét a gondolatközlésnek, az eszmecserének. Fekete a töld is, az anyaföld, a melyből lettünk s a melylyó lesz minden, mely az élet maga. S a fekete földet ép úgy becsüli az ember, mint önmagát. A íekete haíalmas szin, tisztelet gerjesztő, sokszor félemlitő, gyakran vonzó és mindig tekintélyes. Sokszor kápráztató, mint a gyémánt. Egyik barátom beszélte, hogy amerikai párbajba keveredett, sorshúzásra került a győzelem. Feketét húzott s látására iobban káprázott a szeme, mint a legingeríőbb fényre. Az ily nagyobb mértékben megtámádott zsen ge növénykék ennek folytán elsárgulnak, el- fonyadnak és kivesznek. A hesszeni légynek ősszel, (augusztus elejétől, október hó közepéig,) hogy ha az időjárás meleg, és kellőképen esős is, két esetleg több ivadéka is lehet (hiszen egyik-másik ivadéka 14—16 nap alatt is érheti el teljes íejlődöttségét.) Es ebben a gyors és tömeges szaporodásé ban rejlik a veszedelem. Nem csoda ezután, hogy a szépen kikelt vetés 2—3 hét lefolyása után tökéletesen kipusztul. A hesszeni légy kukaczai (teljesen kinőt korukban 3 mm. hosszúak) a szárakban a levélhüvelek védelme alatt felelnek át és ott hosszúkás idomú barnás bábokká változnak, melyekből a 3 mm. hosszú fekete legyecs- ke április havában búvik elő. Alig hagyta el, a kis légy bábtakaróját, csakhamar pá. rosodik s a nőstény aztán haladéktalanul megkezdi a peteraká3t. E czélra a már szár ba indult őszi vetéseknél az alsó leveleket, a tavasziaknál pedig a gyökérleveleket vá lasztja ki és barnás petéit azoknak felső lapjára helyezi. A parányi petékből, melyek szabad szemmel alig láthatók, a fiatal kuka- czok már néhány пэр múlva kikelnek és azonnal az illető levél tövéhez vándorolnak : oda érve megállapodnak s a levélhüveiy védelme alatt töltik áleza-áliapoluk egész idejét. Hogy ha meleg és esős a tavasz és akad kevésbé fejlett búza, akkor a hesszeni légy tavaszszal is 2—3 nemzedéket ad, ezek azonban nem egyszerre rajzanak, hanem csoportonként úgy, a hogy az idő kedvez nekik Egy része a hesszeni légy bábjából elhever egész nyáron át és nem kel ki; más része, a melyet esetleg harmat eső ért és az idő is meleg, kikei és szaporít. Ez adja tehát ma gyarázatlt annak, hogy a zöld tarló vagy pl. jégeső után az árva rósz is nyár derekán (julius végén, augusztus elején) is igen fertőzött lehat e rovartól. A tavaszszal megtámadott őszi vetéseknél tehát a hesszeni légy alulról fölfelé az első, vagy második bütyök fölött található, a tavasziaknál ellenben épen úgy, mint őszkor, az őszi vetéseknél tapasztalhatjuk, közvotet- lenül a gyökér fölött vau megtelepedve. Mig azonban őszszel a megtámadott gyönge szárak, mint említve volt, mind kivesznek, ad Ellenfele szintén úgy járt a segédek tréfájából. Azt is megkápráztatta a fekete szin. A fekete szin hatalmas szia. S bár vissza telező, bogy sok ember jellemének tiszta felületén fekete foltok vannak: fekete föl ok tiszta alapon kedvesek s vágyottak, mint a fejedelmi öltözet. En nem is ellenszenvezem a fékeiével, de még sem szeretném magamról eisóhajtani, hogy feketévé schvarczczá lettem. A legtöbb ember átviszi értelmileg a fekete szint a napokra is. Soknak fekete napja a péntek, mely hetenként egyszer kisélt. Jóformán mindenki fekete napnak tartja április elsejét. Másnak fekete napja a Szilveszter éj, nagypéntek, zöldcsütörtök. S van olyan is ki legsötétebb napnak tartja saját születése napját, s ilyenkor ugyancsak siet, hogy befejezhesse. — Vége lett e ozikknek is, háborgat a köszvény s a sárgaság, mórt úgy is rokonszenvezem a feketével, tipegek a moorfür dőbe. dig az tavaszszal nem esik meg, mert a ku- kaczoknak rendesen nem sikerül már a meg erősödőit növényt egészen elölni A növényszár tovább nő tehát, de a tápnedvet szívó kuka- czok letelepedése helyén annyira meggyöngül, hogy későbben nem birja el a szalma- szál a súlyát, hanem előbb utóbb e’törik. Az ilyen gabonaföld aztán olyan, mintha valaki kászakarva össze-vissza gázolta volna, a gyöngén fejlődhetett kalászok is jóformán mind üresek. E szerint a hesszeni légy kárt tehet ősszel és tavasszal is: hogy a kettő közül melyik nagyobb, az altól függ. hogy a hesszeni légynek mikor kedvezett az időjárás jobban. Annyi bizonyos, hogy a kár egyaránt nagy lehet akár ősszel, akár tavasszal. Habár a hesseni Jégy újabban Magyarországon nem okozott károkat, mégis egyrészt hogy a veszedelem újból vaió elhatalmasodásának, másrészt, hogy a netalán mégis itt olt lappangó kis fertőzésnek elejét vegyük, feltétlenül szükséges, hogy minden gabonatermő vidékeken az ezen kárttevő ellen legolcsóbb, de egyúttal iogjobb eredményt adó eljárást évről-évro állandóan alkalmazzuk. Ez az előzetes eljárás a csalogató vetéseknek alkalmazása, alkalmazásuk ideje pedig az aratástól az őszi vetés ideje közé eső időszak, A csalogató vetések abból állanak, hogy minden táblában, mely gabonaneművel be volt vetve, vagy a mely mellett az ilyennel bevetett tábla volt, már augusztus utolsó, vagy szeptember első napjaiban több helyen néhány barázdáuyi őszi gabona, vagy árpa vetendő, mely czélra a legsilányabb minőségű de minden gyommagtöl és kivált a golyó- üszögtől (Tyienehus AugniiuUától) tiszta vetőmag is használható. Ezek a csalogató vetések arra való1, hogy a hesszeni legyek ezekbe rakják pereiket. Minthogy pedig ősszel (augusztustól október közepéig) a hesszeni légynek — mint láttuk — két, esetleg több ivadéka is lehet, azért tanácsos, a csalogató vetést is 2—3 ízben megismételni. Az ilyen csalogató vetés azutan, ha a hesszeni iégy teher kukaczát (aiczájat), vagy barna bábját benne találjuk azonnal, de okvetlenül a rendes vetés előtt, vagy legkésőbb a tél beállta előtt jói aiászantaadt, ügyelvén arra, hogy az összes csalogató vetés annak minden szála tökéle- sesen tőid ala kerüljön és így belőle a légyraj sem az ősz folyamán, sem a jövő tavasz elején ki ne szálifiasson, hanem föld alatt elpusztuljon. Igen ajáulatos az ilyeu alaszán- tott csalogató vetések lehengerezése is. A csalogató vetéssel egyazonos jelentőséggel bir az aratás után kizöidilit szántó;öld (u. n. zöld tarló, árva búza, árva rozs), a menyiben a nyár végén vagy ősz elején rajzó hesszeni légy ellepi ezt a zöld tartót és úgy él benne, mint a csalogató vetésben. Ez oknál fogva tehát az ilyeu vetés (zöid tarló) a rendes őszi vetés fölött, vagy még korábban csak úgy szántandó alá, mint a fönnebb ismertetett csalogató vetés. Minthogy a légy második nyári nemzedéke szeptemberben szokta petéit lerakni, tanácsos az őszi vetést minél későbbre (október 12-ike után) halasztani, hogy mire a vetés kikel, a legyeknek már semmi nyomuk se legyen A legnagyobb mértékben megrongált és tönkretett vetéseket legczélszerübb kora tavaszszal minél előbb jó mélyen leszántani, ezzel nemcsak azt érhetjük el, hogy a légy bábjai megsemmisülnek, hanem hogy az ib
