Kun-Halas, 1900 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1900-04-15 / 16. szám
IV. évfolyam Kun-Halas, 1900. Aprilis 15. 16. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Az előfizetési és hirdetési dijak Kun Halason fizetendők. Szerkesztőség és kiadó- hivatal: Fö-utcza 1264. szám. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Dr, Hermfii Ferencz. KUN-HALAS. Közgazdasági és társadalmi hetilap. Előfizetési árak: Egy évre 10 kor. — fill Fél „ 5 „ „ Négy. „ 2 „ 50 „ Egyes szám ára 20 fill. Hirdetési dijak: Petit soronként előfizetők nek 6 fillér, nem előfizetőknek io fillér. NyiIttér: petit soronként 20 fillér. Megjelen minden vasárnap. Husvét. Ismét felzúgnak a harangok a kétezer éves mythosz emlékére Az egész keresztyén világ ünnepli a feltámadás eszméjét. Áhitat költözik a szivekbe, remény tölti be a lelkeket s a keresztyéni szeretet igaz érzésével felmagasztosulva fohászkodunk az Úrhoz, aki — e mythosz szerint — elküldé az ő fiát, megváltani az embert bűneitől. Az emberi szív tiszta forrásából fakadt a hit, az áhitat, hogy feltámadott; a remény, a fohász, hogy feltámadunk. Ámde a feltámadást megelőzi a borzalmas halál; a halál sötét éjjelének kell leszálnia, — hogy fellobogjon a megújhodott élet, hogy virágfakadás jöjjön, virág nőjjön az elsárgult, a korhadt avar fölé. Két ezer év! első virágaid, melyek az első virágvasárnapon boriták a Megváltó jeruzsálemi utait — virágvasárnaptól mára elhervadtak ugyan; de az a virág, a mely akkor a szivekben fakadt, ma is virul két ezer év múltán. De! két ezer év! ha első virágfakadásod, első virágaid az isten-ember szenvedései között a Madonna könynyeivel öntözvék is, s első kálváriád, első golgothád által ha megszentelte is a keresztyéni hitvallás, az emberi szív tisztáságából fakadt virágot: a keresztyéni szeretet — nem tudtad tisztán — miként vala — átadni miilékünk! * * * Úgy hirdeté a Megváltó: szeresd felebarátaidat, mint ten magadat, szeresd még ellenségeidet is. Új volt a szó, új volt az eszme s az emberek hozsánnát kiáltottak elébe. Ismerték annak előtte is a szeretetet, de nem ilyen formában. Külön istene volt a „Szeretet“ nek : Eros, Amor, de — a mythos szerint — egykor csalódottan felszállt az Olym- pusra, — s a tiszta szerelem nem jött többé le az emberek közé. Lent csak az „érzéki vágy“ maradt s ez igazgatta a pogány népek világi rendjét. A hideg lelkű rabszolga korban azért volt új a szó: szeresd még ellenségeidet is. És lassan az első századok alatt betölté az emberek lelkét a jézusi szeretet, a melynek vallása immáron fundamentumát képezi a müveit népek életének. De ám, sokat vesztett magasztossátrából e fundamentum ; a hatalmas, az elbonthatlan alapnak nincs meg többé a régi erkölcsi ereje, tisztasága. Az ajkakon ott ül a „humanitás“ jézusi jelszava, de a szivekben önzés s önszeretet tanyáz. В a mint az első századok alatt befogadták lelkűkbe a bivők a Megváltó igéit, — a két ezer év kenyér-tusája, bűne átformázta a tiszta tanokat, A hatalmas fundamentum, a mely a Megváltó tömérdek szeretetén sarkallik: nem a szeretet, hanem a vallás-kérdésévé lett, Feltámadás kell! Ámde a feltámadást megelőzi a halál; a halál éjjelének kell leszállania, hogy fellobogjon a megújhodott élet, — hogy világ nőjjön a korhadt avar fölé. — Meg kell halni a „vallási kérdés“-nek, hogy feltámadjon a jézusi szeretet, a jézusi hit; hogy a vallási gyűlölködések korhadt s a huszadik századba nem illő avara fölé fel nőjjön az a tiszta, illatos virág, amit két ezer év előtt a Megváltó jeruzsálemi útjára hintének az örven- dezők ! „Nem fáj a halál,“ mondá Jézus és leszállt a sír éjjelébe, — s harmadnapra feltámadott. Oh, ha az ő tiszta igéje is feltámadna, hogy kiáltva-kiálthatnók ez uj század első Husvétján : Hozsánna, néked, Ige, hozsánna!! Dr. Hermán Ferencz 4 Észrevételek. A „Kun-Halas* múlt számábsn „A rej. egyháztanács gyűlése* cziinmel megjelent cikkre, illetőleg magára a tanácsgyülésre vonatkozólag szabad legyen a következő észrevételeinket megtennünk : Úgy vagyunk meggyőződve, hogy a kettős elnökség természetéből folyólag is világi és anyagi ügyekben az egyháztanács üléseinek vezetése a fögondnok feladata; s azt csakis a vallás és oktatás ügyi kérdésekben keli a lelkészuek vezetni; ez a megosztás felel meg a főgondnok és lelkész törvényben körüürt hatáskörének és éppen azért nem tartjuk helyesnek hogy az egyházkerttleti bíróság ítéletét nem a fögondnok terjesztette elő s hogy az ülésnek e tárgyra vonatkozó vezetését a lelkésznek engedte át. Es ezt az eljárást még az sem menti, hogy éppen a mostani főgonduok választása is meg van semmisítve, mart az elnöki székbe korábbi választása alapján ül, ideiglenesen ugyan, de az Ítélet érteimében jogosan. Hisszük, hogy jövőben a főgondnok tudai fogja, me'yslr az ő elnöki jogai, s azok gyakorlatát éppen az egyház jó! felfogott érdekében a lelkésznek át nem engedi, mart a közönség jogos kívánsága az, hogy a lelkész végezze a maga feladatait, a főgondnok pedig teljesítse azt, ami kötelessége. Meglepőnek találjuk azt, bogy a lelkész e nökileg jegyzőt helyettesit s arra az „egy hiz ügyvédjét* alkalmazza ; meglepőnek mert: ludfunklsal a Zsinati törvények életbelépte óta az „egyház ügyvéd* állása szervezve nincs, ilyen mm választatott, mert nincs rá szükség, aminthogy az előző, köztiszteletben állt gondnok sem volt ügyvéd és mégis akkor az egyház anyagi ügyei rendezettek voltak, és szerintünk nagyon is érthető leczkóben részesitteíettt a lelkész ur az egyháztanács által, midőn sz átíala az üresedésben lévő jegyzői állásra önkényüleg helyet'esitett egyént közfelkiáltással mellőzte, a a mi felfogásunk szerint még a mellőzött ügyvéddel szemben is méltánytalan a lelkész ur eljárása, ily kompromitálásnak intelligens embert kitenni még is csak különös. Az 56 frt 35 kr. marasztalási összeg, az iíé’etnek az egyházra nézve legkevésbé fontos, s csupán elvi szempontból nagy jelentőségű, de utolsó része; feltűnő, hogy mégis ezt állította a lelkész ur első sorba, s nagyon tévedt, midőn azt vitatta az elnöki székből, hogy ahhoz a kéidéshez hozzá szólni nem lobet. Igenis a felett nem lehet vitatkozni, hogy az összeg kifizettessék-e vagy sem, de az már megállapítás tárgya, hogy a műit évi május 28-án tartott ülésen kelt határozat hozatalában kik vettek részt, s különösen joggal szólaltak fel a presbyterek a fizetés ellen, mert: indítványozva volt annak idejébon az eg/háztanács ülésében, hogy a főgondnok stb. választása ne h igyassék jóvá, — mert: a jegyzőkönyvből nem állapítható meg, hogy a délután hozott határozat kik által szavaztatott meg ; mert: módot adott az esperes ur arra, hogy a panasz folytán a választás ügyében az egyháztanács nyilatkozzék ; mert: a lelkész javaslatát, mely a panaszosokat támadta, — a presbyterium elvetette, s azt ő és a főgondnok saját neve alatt mégis beküldte az egyházmegye bíróságának ; mert: a lelkész ur a szolnoki ítéletet megsemmi-
