Kun-Halas, 1900 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1900-03-25 / 13. szám

IV. évfolyam

Kun-Halas, 1900. márczius 25

13. szám

Eéziratokat nem adunk vissza.

Az előfizetési és hirdetési dijak Kun-Halason fizetendők.

Szerkesztőség és kiadó- hivatal: Fö-utcza 1254. szám.

Felelős szerkesztő és laptulajdonos:

Dr. Hermán Ferenc?.

KUN-HALAS.

Közgazdasági és társadalmi hetilap.

Előfizetési árak:

Egy évre 10 kor. — fill. Fel „ 5 . я

Négy. „ 2_ „ 50 ,

Egyes szám ára 20 fill.

Hirdetési dijak:

Petit soronként előfizetőknek 6 fillér, nem előfizetőknek 10 fillér. NyiIttér: petit soronként 20 fillér.

Megjelen irtodén vasárnap.

A reform, egyház bajai.

Megemlékeztünk arról, hogy a halasi ref. egyház kebelében a múlt év folyamán megejtett presbyteri, fögondnoki és egyházgazdasági bizottsági tag választást a duna melléki ev. ref. egyház kerületi közigazgatási bírósága megsemmisítette. Az ítélet immáron írásban is közöltetett az érdekeltekkel, amelyet alább szószerint közlünk azon megjegyzéssel, hogy ezen ügyre vonatkozó észrevételeinket legközelebb fogjuk meg tenni.

Az ítélet a kővetkező :

A Dunamelléki ev. ref. egyházkerület köz- igazgatási bírósága Dr. Babó Mihály és tártainak a halasi ev. ref. egyház kebelében 1899. junius 28-án tartott főgondnok, presbyter és egyházgazdasági bizottság megválasztása ellen beadott panasza tárgyában a kecskeméti egyházmegye közig, bíróságának Abonyban 1899 deczember 12 én hozott ítélete ellen beadott felebbezése folytán következőleg ítélt.

Az egyházkerüieti közigazgatási bíróság a kecskeméti egyházmegye 1899 deczember hó 12 én Abonyban hozott Ítéletét megváltoztatja ; a halasi egyház kebelében 1899 juoiu3 28-án megtartott főgondnok, presbyterium és egyház községi gazdasági bizottság tagjainak egy negyed részére vonatkozó kiegészítő választást megsemmisíti és elrendeli, fcogy a választási eljárás a választók névjegyzékének összeírásától kezdve megismételtessék. — E'rendeli, hogy a választók névjegyzéke az egyháztanács által állittassék össze, hogy a névjegyzékben minden ön jogú adófizető egyház községi tag tekintet nélkül az egyházi tartozási hátralékokra felvétessék — Elrendeli, hogy a választók névjegyzéke oly időben állítassák össze, hogy az egyház községi tagoknak alkalmuk legyen a választói névjegyzékbe való felvétel tárgyában felszólalni, s az egyháztanácsnak a felszólalások tárgyában határozni.

A választás megejtése czéljából egyház községi közgyűlés hivandó egybe, a mely bivatva lesz a felett is előzetesen határozni, hogy a főgondt ok hány évre választatik.

Kötelesek a halasi ev. ref. egyháztanácsnak azon tagjai, kik az 1899 május 28 án tartott ülésben részt vettek, panaszosoknak 56 frt 85 kr, azaz 112 korona 70 fillér költséget 15 nap alatt, különbeni végrehajtás terhe mellett egyetemlegesen megfizetni.

Panaszosok egyéb b kérelmükkel elutasit- tatnak.

Indokok:

Panaszosok a választás megsemmisítésére

vonatkozó megtámadási okaikat kilencz pontban összegezik, a mit. a 403/99 sz. felebbe- zésükben még egy tizedikkel, névszerint azzal toldanak meg, hogy a választás nem egyház községi közgyűlésen eszközöltetett.

Az egyházkerületi közigazgatási bíróság az egyh. törv. 325 § a alapján ezen utólagosan felhozott tizedik panaszpontot szintén érdemleges elbírálás tárgyává tette.

Az első panaszpont az, hogy a választók névjegyzékébe az adózók be nem vezettettek.

Ezen panaszpont tekinfetében az képezi elbírálás tárgyát, hogy mely egyházközségi tagok bírnak az egyháztanács, a gazdasági bizotlság tagjainak és a főgondnoknak választására nézve cselekvő választó képességgel.

Az egyh. törv. 17 § a értelmében az activ választói jog minden egyháztagot megillet, ki az egyházi terheket rendesen és állandóan viseli, (Egyh. törv. 15 §) Ezen választói képesség más feltételhez vagy korlátokhoz kötve nincsen.

Megerősíti ezt az egyh, törv. 23 § a, a mely szerint a szenvedő választó képesség három rendbeli külön feltételhez és ezek között ahhoz is van kötve, hogy az illető egy bázi tartozásával a választás idején egy évnél több időről hátralékban nincsen. Midőn a törvény az egyházközségi hivatalra va'^ képesítést választhatóságot ily különös feltételekhez kötötte s ugyanazt az ac'iv választói képességnél mellőzte, e két nemű választói képesség ily módon való szembeállításával azon világos akaratának és intenciójának adott kifejezést, hogy az általános cselekvő választói képességet hasonló korlátozáshoz és megszorításhoz kötni nem kívánta.

Nem lehet ezzel szemben a lelkész választásra vonatkozó és különösen az egyh. törv. 195, § analógiájára sem hivatkozni, mert jelen esetben a hasonszerüség alkalmazásának nincsen helye. A törvény ugyanis a lelkész választásra specialis szabályokat szab meg, a melyek épen specialis voltuknál fogva eltérést jelentenek az általános szabálytól. Jog- megszoritás analogia alkalmazásával nem lehet.

Tekintettel mostan már arra, hogy a vizsgálat adatai és a halasi egyház elnökségé ek beismerése szerint is csak azok vétettek fel a választók névjegyzékébe, kik a választást megelőző napon, vagyis 1899. junius 27-én déli 12 óráig úgy fejadójukat, mint a gym nasium építése folytán szükségessé vált 2°/0 egyházi adójukat egészben vagy részben befizették : mindezekből megállapította az egy- házkerületi közigazgatási bíróság, hogy a hátralékos egybáztagok jogtalanul zárattak ki a cselekvő választási jogosultságból.. A választási jognak ily törvényellenes korlátozása pedig semmiségi okit képez.

Nem változtat ©zen az a körülmény sem, hogy a panasz és a vizsgálat adatai szerint nem merült fel oly eset, hogy jelentkező szavazó visszautasít-aíott volna, mert jogosult szavazóknak a szavazásból való jogtalan kizárása már a választói névjegyzék helytelen összeállítása által befejeztetett.

Megsemmisítési okot képez további az is, hogy a választók névjegyzékét nem az egy- háztanács, hanem az annak kebeléből kiküldött bizottság állította össze és azt csupán a pénztárnoki teendőket végző algondnok irta alá; mert sem a bizottság, sem az ál- gondnok a választói képesség feletti döntés tekintetében hatáskörrel nem bírnak cs ez csakis az egyháztanácsot, mint ilyent illetheti meg. De másrészt az egyháztanács az ev. ref. egyház alkotmányos szellemébői folyólag a szavazók névjegyzékének végérvényes összeállításánál nem mellőzheti a névjegyzék ellen való felszólamlásokat sem.

Semmiségi ok tehát az is, midőn orré az egyháztagoknak módot nem nyújtott és a névjegyzéket e czélból közszemlére nem tette ki.

Semmiségi okot képez továbbá az is, hogy az egyháztanács és annak elnöksége a választás megejtése czéijából az egyházközségi közgyűlést egybe пып hívta, hanem a választást a kebeléből kiküldött bizottság előtt eszközölte; mert az egyh. törv. 18. §. b. pontja és a 19. §. értelmében az egyháztanács, a gondnok és a gazdasági bizottsági tagok választása az egyházközség mint ilyennek hatásköréhez tartozik, a mi úgy a dolog természete szerint mint az egyházkerüieti 1894. évi szabályrendelet értelmében az egyházközség egyetemét képviselő egyház- községi közgyűlés által gyakorlandó.

Midőn tehát az egyháztanács a választás eszközlése által oly egyházi funciót végzett, mely egymás egyházhatósági szerv hatáskörébe van utalva, ezen ténykedése mint törvényes hatálylyal nem bíró, semmis.

A panaszos beadvány 4 és 6. pontjaiban felsorolt panaszok alaptalanok, mert a vizsgálat adatai szerint a választás napja az 1894-ik évi egyh. kerületi rendszabály értelmében szószékileg szabályszerűen kihirdettetett és ennél tágabb körű kihirdetési rendszabályra az egyháztanács és elnöksége sem törvény sem szabályrendelet által kötelezve nincsen.

Az 5. pont alatti panasz a cselekvői választói képességnek a fentebb kifejtettek értelmében való megállapítása folytán tárgytalanná váit.

Nem képez seromiségi okot ai sem, hogy a gondnokok választása mellőztetett, mert noha a gondnokok választása az egyh. törv. 91. §a értelmében az egyházközségi közgyűlés hatáskörébe tartozik, jelenleg ezen bíróság előtt csak a választásnál előforduló szabály