Kun-Halas, 1900 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1900-03-11 / 11. szám

•gyebek között az iránt, hogy a kiállítási oziklus lelkes honleá­nyokból álló bizottság védelme alá helyeztessék, a mely a kiál­lításoknak a székesfővárosi társa­dalom minden rétegében való pro­pagálását tekinti főhivatásának. Gondoskodni fog továbbá oly ka­talógus készítéséről, mely első részében ismerteti a kiállításban résztvevő iparosok telepeit, ezek berendezését, termelőképességét és felsorolja az egyes telepek által előállított czikkeket; második ré­szében pedig tájékozást nyújt az egész ország termeléséről az illető önkitekben, megnevezve az összes iparosokat, czikkeiket s lehetőleg bemutatva védjegyeiket és felso­rolva. azokat a kereskedőket, a kiknél a czikkek kaphatók. Ezzel maradandó reklámot csinál nem- csak a hazai iparnak, hanem min­den egyes iparosnak és kereske­dőnek. A kiállítási eziklus a fonó-, szövő-, ruházati- és bőrdíszmű­ipari kiállítással kezdődik, a mely 1900. május hó elején nyílik meg a városligeti Iparosarnokban. Megjegyzendőnek tartjuk, hogy s kiállítás nem az ipari készítmé­nyek látványos csoportosítására helyez súlyt, hanem inkább az áruk üzletizerü bemutatására oly czélzattal, hogy a fogyasztó kö­zönség kellően táj ékozódhassék az iránt, mit hol termelnek s mit mely forrásokból rendelhet meg. A. drága dekorativ irány tehát § ezzel minden felesleges költe­J i i't ' • -. • vibrál, hajszálnyi sincsen a konvenczió- nálisból, fa eeináltból, a mesterségesből. Természetes az, mint akkor volt, midőn a nagy istkatulából előszedegette kis tato- náit s ha valami okból szomorkodik, az is csak oly őszinte mint régen, mikor a csészéből szép ruhácskájára kicsöppen- tstte a. kávét.. Ha sírna, ma is csak úgy pityeredbe, mint mikor bátyókája a tejbe rizst előle elvette. Mikor pedig mosolygó arczal naponta • kezet szorít veled, nem érzed abban, mint soknál a kötél végéi, mit nyakad köré szeretne csavarni Veled busul, ha emberek vagy. gondok bánta­nak tégedet s ha örülsz valaminek, neki is csak oly őszinte , az öröme mint a tiéd. Igazi gyermek a maga jó szivével és ara­nyos csacsiságával. Mert embe(r az ő korában kis dolgokon ném tud oly mélységesen elpirulni, mint a kis Zoltán­Egy kétértelmű szó, egy csak alig alig érezhető pikáns bonmó ife pírba borítja. És ez ftz elpirulás is oly őszinte akár a hajnalé, melyet annyira szeret, hogy kü­lönösen egy. két év előtt ha nem láthatta meg a hajnal hasadását haza sem tudott menni aludni. CFoíytatáff'a köretkexik.) kezes mellőzve lesz s a tárlat inkább az áruk kirakatszerü, könnyen áttekinthető csoportjait mutatja be a közönségnek, mely alkalommal azok egyszersmind eladásra is kerülnek, minélfogva azokon az árak pontosan megje- lölendők. A gyárosok, illetve ipa­rosok részére, a kiknek Budapes­ten képviseletük van, czélszevűbb ha az illető kereskedők által állít­tatják ki gyártmányaikat. Felhívjuk tehát az érdekelteket, hogy akár készítményeiknek csak egy részével, akár összes gyárt­mányaikkal, akár pedig speczi- alilásaiknak mintáival a kiállí­tásban vegyenek részt. Ez alkalommal kiemeljük, hogy a kiállításban való részvétel sem­minemű költséggel sem jár, térdijak vagy egyéb illetékek nem fizet­tetnek s csak az áru beszállításá­nak és esetleges visszaszármazta­tásának költségei terhelik a kiál­lítót, megjegyezvén, hogy a kiál­lítási áru e tekintetben is 50%> szállítási díjkedvezményben ré­szesül. A kiállítás részleteire vonatkozó közelebbi értesitéseket mindenki a belépési nyilatkozatának beér­kezte után a m. kir. kereskedelmi múzeumtól kapja. Városi pénztári kezelés. Köztudomású, hogy a városi pénztári kezelésnél a közelmúltban fontos újítások léptek életbe. Hogy az adófizető polgárok el ne tévedjenek a városi adóhivatal és az adófizetés labirintmusába, közre adjuk a Vári Szabó István polgár- mester által erre vonatkozólag kiadott utasítást, a me-y igy szól: Utasítás az egyesitett pénztár keze­lésnek — ezzel kapcsolatos hivatalok ügykörének és a beosztott személyzet teendőinek megállapítása tárgyában. Megyei Alispán ur által 43619 1899. sz. alatt kiadott rendeletben, az adóügyi jegyző és mérnök számvevői jelentések ben fog­laltak alapján, tekintettel a képviselő-tes­tület 45/1899. sz. határozatára, az adóbe­szedés tárgyában 8941/1899. sz. a. kiadott utasítás magyarázata-, ilie.ve kiegészíté­séül, jövőbeni miheztartás s alkalmazko­dás végett a „pénztári hivatal4, „sdóhi- vatal* és „számvevői hivatal* ügyköre, ezen hivatalok személyzetének teendői és hatásköre az uj szabályrendelet tárgyalá­sának befejezéséig, jogerőre emelkedéséig, a közszolgálatnak gyorsítása, pontossága, a nagy közönség jogos érdekének szigorú védelme, a város vagyonának ellenőrzése tekintetéből következőkben állapittatik meg. A pénztári kezelés és számvitel mód­jának szabályozására vonatkozó vármegyei szabályrendelet 40. §-a értelmében a vá­ros összes pénzei és pénzértékei egy pénztárnok által lévén kezelendők, az eddig az' állami- megyei-, községi- stb. adók kezelésével megbízott adószedői és ellenőri állások, mint ilyenek, megszün- tettetnek, illetve az ezek megszüntetésére vonatkozó 8941/1899. sz. utasítás jövőre is fenn tartatik s a pénzkezelés ezen ága is az összes köz-, árva-, stb. pénztárakat kezelő pénztárnok hivatali ügykörébe utal­ta tik. A kezelési rendszer ezen változása foly­tán t hát a városi pénztár kezelendi jö­vőben az általa eddigelé is kezelt pénz­tárakon kivül az add- és illeték-pénztárt is az ennek kezelésére előirt módon és felelősség mellett. Az uj kezelési rendszernél együttes működésre utalt pénztári hivatal, számve­vőség és adóhivatal működési köre s az általuk a kezelés körül követendő eljárás következőkben állapittatik meg : I. Pénztári hivatal. 1. A városi pénztár — az adók és illetékek kivételével — pénzt, vagy pénzértéket csakis számvevői előzetes számfejtés alapján fogadhat el, melyek­nek megtörténtét külön számvevői utal­ványnak kell igazolni. Miért is a köz- pénztárnál és letétpénztárnál fizetni kívánó felek előzetesen a számvevőségnél jelent­keznek, illetve oda utasitandók. A számvevőség által beutalványozott összegek a pénztár által bevételezendők, a vonatkozó beadványokra a bevételezés a pénztárnok és ellenőr aláírásával fel­jegyzendő s a beadványok a bevételezés megtörténte után a főlek által az iktatóba adandók. 2. Fizetések a városi pénztár által kezelt bármely pénztár terhére — a rendszeres illetmények kivételével - csakis képviselő­testületi, tanácsi, vagy polgármesteri utal­ványozás al pján és kivétel nélkül azon okmányokra történhetnek, melyek szám­vevőségi, számfejtési záradékkal ellátva vannak és sem az összeg helyességére és illetékességére, sem pedig az okmány- szabályszerűségére, külalakjára, tartalmára aláírására, és bólyegilletékére nézve kifo­gás alá nem esnek. Ez okból d postán küldendő értékekre vonatkozó utalványozó végzések számfej­tései záradékkal leendő ellátás végett, rövid utón a számvevőségnél bemuta- tandók. 3. A városi pénztár, az általa teljesített bevételek- és kiadásokról segédnaplókat, pénztári naplókat és főpénztári naplót köteles vezetni. 4. A városi pénztár — az adó- és ille­ték-pénztár főkönyveinek kivételével — vezeti az altaia kezelt összes pénztárak főkönyveit is és köteles azokat minden év deczember hó 31-én lezárni, minden év február hó 1-ig az új főkönyvet elké­snie ü, azokba a zárlatokat átvinni, a szükséges előírásokat teljesíteni, valamint az egyes pénztárak számadásait és az összes pénztárak forgalmát felölelő kimu­tatást pedig mápczius hó végéig elkészíteni. 5. A városi pénztári hivatal együtt mű­ködik az adóhivatallal és a számvevőséggel. 6. A városi pénztár kezeli — a többi pénztáraktól teljesen elkülönítve — a gyámpénztárt és a gyámpénztári letét- pénztárt is, a többi pénztárra megállapított módon, az árvaszéki szabályrendelet erre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelöleg. 7. A városi pénztári hivatal bevételezi az adóhivatal által eszközlendŐ előzetes

Next

/
Thumbnails
Contents