Kun-Halas, 1900 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1900-02-11 / 7. szám
kirívó ellentét csak növeli a jelen kinos voltát. A föld népe is csak úgy fogja fe- a farsangot, mint az urak, de itt legalább szerényebbek az igények és olcsóbbak a mulatságok. Iga», a farsang arra való, hogy a küzködés és a munka között eltelt esztendőért vigsággal és jóérzéssel kárpótoljuk magunkat. De aki úgy kárpótolja magát, hogy bajait csak tetézi, az maga ellen is, a családja ellen is vétkezik. És mert olyan általános ez a baj, azért van szükség böjti prédikáczióra a farsang elején. Szívleljék meg az apák és mamák. A farsang nem azért farsang, hogy keserűséggel gondoljunk, és kellemetlenségek emlékeztessenek vissza reá. — Pokolba a társadalmi követelményekkel, azok még nem sok leányt juttattak fejkötő alá. Legyen víg és kedélyes a farsang és mulatgassunk annyit, amennyi jól esik. De az általános vidámság e hetei alatt ne tévesszük el szem elől a reális szempontokat. E nélkül ebben az élelmes világban boldogulni nem lehet. Magyar ipar. Harmincz esztendő óta tömérdek cikkely, röpirat, parlamenti és egyéb beszéd szó! a magyar ipar pangásáról. Ajánlottak ebene megszámlálhatatlan panaceát, próbálták igy, próbálták amúgy, de szemben azzal a nagyszabású fellendüléssel, a melyet az ország az utolsó évtizedekben minden más térén produkált, az ipari fejlődés ma is alig vehető számba. Ökot erre mi is mondhatnánk eleget. A magyar nein íparü/.ó nép. Földje, szokásai, erkölcse elsősorban mind az agrár foglalkozások fe'é terelték. És ha reá is fanyalódik valami mesterségre, megelégszik vele. hogy szűk körben csekély eszközökkel ü/.ze. Hiányzik belőle az üzleti szellem, az élelmesség : e tényezők nélkül pedig az ipar igazi felpezsdülése nem képzelhető. Klasszikus példa erre Szirákynak, a nagyhírű fehérvári bicskakészitönek esete, a melyből anekdota vált immár. Pompás, feltétlenül versenyképes készítményeinek a messze külföldön is hire ment és egy angoi czég fényes rendelést tett ná'a : egyszerre 200,000 darab csillagos bicskára. A/. öreg fejcsóválva fogadta az ajánlatot. — Nincs jobb dolga az angolnak, mint hogy rossz vicceket faragjon 1 . . . És ad acta tette a rendelést. Sohasem bírták neki megmagyarázni, hogy egy fényes üzletet szalasztott el, a melyhez a tökét bármely uagy pénzintézet s/.ivesen bocsátotta volna rendelkezésére. í Az ilyen Szirákyak ma is számosán vaunak a magyar iparosok között; többen mintsem gondolnók. Gyáraink már vannak, de hihetetlen az az aggodalmasság, a vállalkozási kedv és bátorság teljes hiánya, a mely yel kevés kivétellel ügyeiket kezelik. Egyik legszembetűnőbb példa erre az a j mód, a hogyan a magyar iparcikkeknek! reklámot csinálnak. Ma a reklám fontosságát magyarázni felesleges. Ez a motóra mindennek : a szárny, a mely merész röpüléssel viszi a vállalkozásokat sikerre. Nélküle béna minden ipari, vagy kereskedelmi kezdeményezés, erejét veszíti a legértékesebb idea is. Aki okosan tndja felhasználni, silányabb czikkével is jobban boldogul vele mint nélküle a legjobb, legtökéletesebb produktum készítője. A külföld régtől fogva é* teljes mértékben felismerte ennek a nagyforgalmi érteknek a fontosságát. Tudtára jött annak, hogy a modem élet lázában a legnagyobb hatalom a nyomtatott betű, a mely nem ismer akadályt, áthat hegy-völgyen, tengereken, hozzá fér mindenüvé és mindenkihez. Es a külföldi iparosok és kereskedők élnek is ezzel a nagyhatalmi fegyverrel. Készítményeiket belezugják, harsogják fülünkbe, elárasztják azok hírével házaink falát, újságainkat, a szinlapot, gyujtószerszámot, mindent a mi körülöttünk van, ami kezünkbe kerül. Akaratunk ellenére hozzászoktatnak bennünket azok nevéhez, védjegyéhez, csomagolás, módjához. De itt következik az a momentum, melyre czikkelyünkben különösen reá kívántunk mutatni. Újabban a magyar iparos is mindinkább számol a reklám fontosságával. Ha nem is erejéhez képest, vagy a szükséghez mérten, de még Is hasonlíthatatlanul többet áldoz hirdetésre, plakátra, mint egy-két évtizeddel ezelőtt. De ha bemegyünk akár a fővárosi akár valamely nagyobb vidéki város üzletébe, vájjon megtaláljuk-e a magyar iparczikkek eme hirdetőit ? Lehet, hogy igen, de csak eldugva, mellőzötten, mint a mostohát. A kirakatban, vagy a szembeötiöbb helyeken külföldi produktumok tolakodó szószólói tűnnek elénk. Azok csábítanak vételre, csinos, sokszínű képeken ajánlva mindent. Ily képen kereskedőink a külföldi ipar czikkeknek öntudatlan terjesztőivé és hazaiknak elnyomóivá válnak. A helyett, hogy a magyar áruért lépnének sorompóba, mégha az valamivel gyengébb is, szívesebben istá- polják még a selejtesebb külföldi czikket is. Nem csoda hát, ha rajtunk az utolsó gomb is idegen készítmény, es hogy iparunk szemben annyi áldozattal, igaz és becsületes törekvéssel a pangás stádiumában van. Első sorban kereskedőinknek, az iparcikkek j természetes közvetítőinek kell felkarolniok j a magyar ipar termékeit. Gyárosainkat iparosainkat segíteniük kell a becsületes tér-1 jesztés, a tisztességes reklám munkájában.} Áidozniok kell a hirdetésekre, reklámokra, J hogy a nagyközönség figyelme felhivassék és ismerje, tudja hol, mit, és hogyan vásárolhat. Ma már ez amúgy sem nehéz. A parlament egyik legközelebbi intézkedése a hirdetési bélyegnek, amely eddig nagy sulylyal nehezedett az ipar czikkek hírének továbbítására, eltörlése lesz. Az az áldozat a melylyei a reklám azután járni fog, módot nyújt reá, hogy nagyobb mértékben vegyük fel a külföldéi a versenyt. És ez a csodaszer, némi ötletességgel, okosan és rendszeresen alkalmazva, nem várt fellendülést fog okozni iparunk terén. Hírek. Adakozás. A gazdasági bank igazgatósága, méltányolva azon magasztos célt, mit a közs. iskolai tanítótestület maga elé tűzött akkor, a mikor a tanítók háza javára egy alapítvány gyűjtését határozta el — a jótékony célra eső nyereményéből 100 koronát ajándékozott a tanítók házára. Midőn eme nagylelkű adományt a nyilvánosságra hozni szerencsém van : a községi iskalai tanítótestület enyészhetieu háláját tolmácsolni legszentebb kötelességemnek ismerem. Szalay Zsig- mond közs. isk. igazgató. A kaszinó könyvtára részére tervbe van véve Jókai összes müveinek megvétele. A múlt számunkban kimutatott 19 koronához újabban a kaszinó tagjaitól a következő ado- гцрпуок folytak be : Kolozsváry Kiss Sándor 20 kor. S'.unákovics István 2 kor. Turóczy István, Szer.tpétery Sándor, Babó Gábor, Szüle Lajos, Pájer József, 1—1 korona, ósz- szesen 46 korona. — Jókai összes müveinek — bekötéssel egyött — az ára 290 kor. Figyelmeztetés. A szőlőkben á partokon levő sövények, bozótok és kiálló fáktól akadálytalanul közlekedni nem lehetvén, ez akadályok elhárítására a lakosság, úgy a szokásos hatósági hirdetés, mint a helyi lapban közzé tett hirdetmény utján felhivatott. Ennek daczára a rendőrség azt tapasztalta, hogy ez ideig 178 szőlő tulajdonos nem tisztította cl a közlekedési akadályokat. Ezért mind a 178, egyénenként irásbeüleg (elhivatott a rendőr kapitányság által, hogy az irtást eszközölje haladéktalanul, 200 koronáig terjedő birság terhe aiatt. Talán több foganatja lesz annak a felhívásnak, a mi a zsebhez szól, avval, a mi az észhez szólt, mert tetszik tudni, nálunk sokaknál első a zseb .... mást mindent üssön a kő. A casínó második karton-estélyét c hó 17-én tartja. A rendezőség erősen bízik, hogy ez alkalommal carton is lesz látható, a mi oly bájosan áll a hölgyeknek, és olyan ól esik az apai és férj i szemeknek is. Drága mulatság. Tóth Sándor helybeli lakostól az elmúlt héten Bukovics kocsmájában mulatott, a hol is, eddig ismeretlen módon, eltűnt zsebéből 234 korona pénze. Feljelentésére a rendőrség, a gyanúsított helyen házkutatást tartott, eredménytelenül. A polgári olvasókörnek folyó évi február hó 3-án megtartott bálján nagyszámú közönség jelenléte és mindvégig jó kedélyhangulat mellett, reggeli 4 óráig tartott, pénztárunkat ez alkalommal a következő felülfizetök voltak szívesek segélyezni, miért fogadják a nemes szivü adakozók nyilvános köszöne- tünket- Feiülfizettek : Hajdú János, Vanyur József, 3—3 koronát, Keresztes József, 2 koronát, Józsa Gábor, Nagy Pál Sándor, Kővári Antal, Elő Istvánná, Ifj. Barina K. György, Obermann János, Andrasofszki Pál, I — I koronát, Cziinterstein Vilmos 40 fillért. — Jelenvolt hölgyek névsora : Asszonyok : Babó Benőné, Babó Eiekné, id. Babó Sán- dorné, ifj. Babó Sándorné, özv. Babó Sán- dorné, Bartha Imréué, Elő Istvánné, Endrész Imréné, Ebner Miklósné, Farkas Lászlóné, Farkas Sándorné, Fehér Károlyné, Fekete Józsefné, Fekete Sándorné, Hajdú Jánosné, Kemeri Benőné, Keresztes Józsefné, Kővári Antalné, Kubina Andrásné, László Zsuzsánna, Makai Istvánné, Martinyi Sámuelné, Nagy K. Imréné, Mémeth Móriczné, Nagy Györgyné, Nagy К Sándorné, Novak Jánosné, Paprika Antalné, Papp Antalné, Pázsit Józsefné, Rozinszki Pálné, Schratt Andrásné Vadkert, Tápai Pá'né, Tóth B. Imréné, Tóth Lajosné, id. Tóth Lajosné, Tihi Gusztávné, Valuska Pálné, Vásárhelyi Istvánné, Zilah Jánosné, özv, Zilah Jánosné. Leányok: BabóZsófika,
