Kun-Halas, 1900 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1900-12-29 / 53. szám
tárgyát képező határozatot egész terjedőimé-! ben sére!mesnek tartjuk, és annak megvál I toztatásáí, illetve hatályon kívül helyezését szó ga’mazzuk a következők; I. Jogi szempontból sérelmes a nehezebb határozat, mert minden kényszerítő ok nélkül mélyen belenyúl önrendelkezési jogainkba, mely alaptörvény által biztosított önkormányzati jogunk fölött való őrködés annál inkább kötelességünk, mert véleményünk szerint a mai közjogi szervezet mellett a törvényha tóság ilyetén beavatkozása a községek önálló életének és fejlődésének állandó veszedelme. Hangsúlyozzuk, hogy „a mai közjogi szervezet mellett; Lehet valaki elméletben a legkoriátlanabb autonómiának, vagy a legmerevebb czentraiizmusnak hive, da az kétségtelen, hogy a rendszer egyes s’.ervi intéz kedését ép oly veszedelmes negligálni, mint amily veszedelem származbat'k abból, ba egy épületnek fundamentumában csak egy téglá4 is megbolygatunk. Azt sem hagyhatjuk e körülmény méltatásánál figyelmen kivüi. hogy a rendezett tanácsú városok belügyeibe való beavatkozás nem lehet oly mérték«, mint a többi községekébe, mert az előbbiek nagyobb intellelo- ruális erő feletfrende kezvén, a gyámkodásnak kevesebb szüksége forog fenn, — és mert ők háztartásuk összes költségeit saját erejükből, sajátjukból viselvén, ennek egyenértéke gyanánt az önrendelkezési jognak is nagyobb mértéke illeti őket. A beavatkozási jog involná'ja azt, hogy ha mi valami adó beszedését elhatározzuk, a felsőbb hatóság e határozatot megsemmisitbeti. de ha mi magunkra, Hilas város lakosaira egy közvetett utón fizetendő adónemet, mely nek jövedelme kizárólag a városi pénztárt illeti, kivetni nem akarnak, ezt ránk nem oktrojálhatja 1 II. Ami e kérdés pénzügyi és közgazdasági oldalát illeti, erről pro és contra sokat lehet vitatkozni. Vannak tudósok, kik a közvetett adók rendezését, mint károsat és az egészséges közgazdasági fejlődésre bénitó hatással bírót egészen elvefendőnek tartják. De még azoknak nagyrésze is, kik a közvetlen adó mellett a közvetett adót is fentaríandónak mondják, ezt az álláspontot csakis a könnyebb kezelhetés szempontjából és a fogyasztási adó fizetésének rendszerint a fogyasztó tetszésétől függésével védik és indokolják, — abban a szakférfiak megegyeznek, hogy a közvetett, adó csakis mint kiseghő surrogaíum szere pelhef. A szabad kereskedelem hívei minden véd- vimnak ellenségei, a ma divó „agriarius“ jelszó pedig a helybeli termelőt a vidékivel szemben úgy szükebb, mint tágabb körben minden körülmények között megvédelmezen- dőnek mondja. Már most nagyon is kérdéses, bogy azért a nehány ezer forint kínálkozó bevételért szabad-e nekünk a helybeli termelő kisgazda érdekeit az eladásra száat termények megadóztatása által sértenünk ? Nem szabad elzárkóznunk az elő! a figyelemre méltó momentum e ő;, hogy mi földművelő o?Szíg vagyunk, s hogy a nemzet füntartó ereje a földműves osztályban gyökerezik, mert ez a röghöz kötöttségnél fogva sokkal biztosabb és maradandóbb e eme az államnak, mint pé dául a könnyen mozgó tőke tulajdonosai, üst tehát, hol ez a többi közgazdasági tényező hátránya télki*’ történik, a földműves osztály érdekei istápolsndók. III. Meg keli szívlelnünk e vitás kérdés je’birálásánál a szoczialis politikai indokokat is, Még nem halt ki Halason az a generatio, mely a já^zkuu privlegiunrok alapján adómentességet élvezett, sem vámon, sem hídon nem fizetett. És a mai nemzedék leikébe i% beleférkőzött a hagyomány utján átöröklött büszke öntudat, hogy neki, mint szabad jászkumiak bizonyos előjogai vannak. Tessék irost már elképzelni, milyen általános ellenszenvet költené ar az intéztedé1, mely szerint a halasi embert saját városában olyan adóval réjjík meg, melvet még a közel múltban sem kellet! fizeínie. Örökös forrása lenne ez a gyűlölködésnek, a bérlő és a felek közötti torzsalkodásnak és a lakosság körében az elégedetlenségnek. Sőt az is bizonyos, hogy a rendőrhatóság a mostani erővel a piaczi rendészetet gyakoro'ni nem volna képes és feltétlenül személyzetszaporitásra volna szűk 8?ge. IV. Megemlítjük még, bogy a neheztelt határozat egyik indoka sem állhat meg. A miuisterileg jóváhagyott díjszabályzat megállapítja a holypénz maximumát, de abban, hogy mi kevesebb he'ypénzt követelünk, vagy hogy azt egészben vagy részben el is nyerjük, bennünket senki sem korlátolhat. A községi pótadó magasságára alapítót’ indok pedig azért téves, mert hiszen első sorban mi vagyunk hivatva a pótadó magassága miatt panaszkodni. Éj ba mi azon nagy fe'adatok tudatában, melyek a városokra kui urális és humanitárius téren hárulnak, minden zúgolódás nélkül meghozzuk áldoza tainkat, ha mi panasz nélkül lerójjuk adónkat, sőt kijelentjük, hogy a haladással és a modern állam kiépítésével karöltve járó még nagyobb kiadásoknak póladó alakjában való fedezésétől sem riadunk vissza, s ha megígérjük, hogy mint hü fiai a hazának a gazdasági válság és a nehéz megélhetési viszonyok közepette is bátran nézünk szembe a jövőnek: nem indokolt a Törvényhatósági Bizottság aggódása, те у bennünket a túltermeltetéstől fél , de tulaj dónk épeni orvosszert nem nyújt, hanem csupán azt akarja, hogy a közterhek egy részét egyik zsebünk helyett a másikból fizessük. Tekintettel az itt előadottakra, de tekin- «ette! arra is, hogy ennek a kérdésnek időnkét vaió megbolygatása és felszínen tartása az eddig Halason harn.óaikus egyetértésben é ő és működő közgazdasági ágak és osztá jyok közötti békességet is alkalmas megza várni, oda irányul alázatos kérelmünk. Meltóztassék e vitás kérdést 101/1899 kgy. határozatunk értelmében akként eldönteni, hogy helypénz fizetésre kötelezve van a heti és napi piaczokon, valamint az országos vásárokban minden vidéki (nem ha asi lakos) elárusító, az országos vásárokban pedig minden halasi lakos, szóval minőén elárusító. Teljes tisztelettel Halas város képviselő testületé. Az egyetemből. Néhány napja, kezünkbe vettük azt a fehér lapot, melyből pythiai jóslattal kiolvashatjuk gyermekünk jövőjét. Az egyik atya örömmel Öleli keblére, szorgalmas, törekvő fiját, a másik a keserűségnek teljes érzetével érzi a hálátlanságot, melyet fia munkája eredményezett. A rossz bizonyítványt általánosságban két oknak tulajdonítják. A fiit okozza a tanítót, az apa a fiút. Mi a magunk részéről a kevésbé eredményes sikert a nevelés, a házi oktatás fogyatékos voltában véljük főllelni Nem tagadhat, hogy varrnak esetek midőn tanári szeszély vonja e! a törekvő ifjú muakálkodási vágyát, gyakori az esőt, hogy a növendékek szellemi gyöngesége idézi elő a gyönge előmenetelt, ámde a legtöbb baj a szülők könnyel müségén nm'ik. Dédelgetett kedvenczczé tesszük egyetlen magzatunkat, hogy betöltvén siheder korát eljesen kivetkőzzék szülői iránti tiszteletéről. Anyagi gondokkal terhelve nagyszámú családunk apróival nem foglalkozunk, elvégre az élet mindenkit megtanít élni. Tapintatlanul megválasztott nevelőre bízza reményét a vagyonos családfő s csak későn — de nagyon későn veszi észre, hogy gyermekei mellé drága pénzen semmihez sem értő kontárt fogadott, ki talán kiölte fiából még azt a nemes érzést is, melyet az anya-tejjel szívott magába. Megírtuk e sorokat csak azért, hogy kommen! álluk ^Budapesti kir. Magy. Tud. Egyetem Bölcsészethaílgatóinak következő s szerkesztőségünknek beküldött közleményét; * % 165 sz /1900. — II. titk. A Budapesti Kir. Magy. Tudomány. Egyetem Bö cscszeíhallgatóioak (tanárjelöltek) Segítő Egyesülete az első harmadév elmúltával kedves kötelességének ismeri, tudomására adni a nagyközönségnek, hogy tagjai köréből nevelői tanári, korrepttiíori, irodai, másolói, rajzolói, fordítói, zeneoktatói állomásokat úgy a fővárosban mint vidékre közvoiit. Ez eljárása által aika mat igyekszik nyújtani az ország nagy közönségének arra, hogy gyermekeik mellé nevelőkul képzett, érdemes tehetséges és megbízható itjakat nyerjenek. S midőn e körülményre felhívjuk a nagyközönség figyelmét, egyúttal tájékozás végett megjegyezzük : 1. A közvetítés a bejelentőre nézve díjtalan. 2. A bejelentett állomásokra az igényeknek megfelelő egyén ajánitatik. 3. Kt a nagyközönség köréből egyesületünket igénybe venni óhajtja, ebbeli szándékát személyesen vagy levélben (A Budapesti Királyi Tudomány Egyetem Bö,csésze.hallgató Segiíő Egyesület másod titkári hivatalának Budapesten, IV. Központi Egyetem II. em.) tudatni szíveskedjék, közölvén az állomás időtartamát az igényeket és javadalmazási feltételeket. 4. Esetleges kellemetlenségek kikerülése végett a bejelentők csakis azokat fogadják el kik másodtitkárunk által hivatalosan kiállított ajánló levéllel jelentkezne >. Azon reményben, hogy e közleményünkkel zép szolgálatot tettunk hazánk nagyérdemű közönségének, maradunk а В. H. S. E. nevebea Budapesten, 1900. deczemher hó 20-án hazafias üdvözlettel Ágner Lajos Prodán Janos e. i. elnök. Ц. titkár. * % * A midőn a budapesti tanárjelöltek eme hivatalos közleményének szives készséggel helyt adunk s azt az olvasó közönségünk nagybecsű figyelmébe ajinguk, csak arra utalunk, hogy íme egy közjótékonysági egyesület mely nem kér, s ludasával, tapasztalataival egy nemzedék erős jövőjéről gondoskodni akar... hírek. — Szilveszter est. A caainó vigalmi bizottsága deoz. 26 ikán tartott nagy értekezletén határozatikig kimondta, hogy hétfőn Szilmi'
