Kun-Halas, 1900 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1900-02-04 / 6. szám

úgy au, hogy a pénzügyminisztériumnál van egy törvényjavaslat, a mely a villamos ipart az állami adózás alól kivonja, igy tehát ha e javaslat törvényre emelkedik, a község-adó is —. eo ipsó — elesik. De azért a képviselő testület mégis csak ra­gaszkodott ezen .esendő" adóhoz. Zigány aztán azzal érvelt tovább, hogy Halason nagy az adó, 100°/0. — Ez a mi bajunk, replikáztak a kép­viselők, — aztán annál inkább kell az uj adó alap! Zigány még azt is felhozta, hogy 6 itt ismeretlen, aki egy uj iparvállalatot létesit, méltányosság követeli, tehát, hogy adó- mentességben részesüljön. Amire aztán id. Gaal Lajos szellemesen jegyezte meg: — Ne féljen tanár ur, még most idegen, de majd megbarátkoznak! Denique is megállapodtak, hogy 10 évre adómentességben részesül a vállalat; 10 év után meg már úgy se lesz pótadónk, vagy ha lesz is, csak 4—5%? — amiben aztán mindkét részen megnyugodtak a kedélyek. A szerződés lényege egyébként a kö­vetkező : A város fizet a vállalatnak éven- kint 6000 koronát, ezért tartozik a vállalat 16 gyertya fényű 100 drb utczai izzó lámpát (most 90 drb pisla mécses hinti a fényt) 2 drb 8 ampéres (egyenként 100 gyertya fényt) ivlámpát és a középületekben (a városház in) 50 drb 16 gyertya fényű izzó lámpát világítani. A magánosoknak pedig tartozik 100 watt villanyt 4 krért szolgáltatni, vagyis minden 16 gyertya fényű izzó lámpa egy órai világítása 2 (mondd kettő) krajczárba kerül, — ezen kívül a következő ár ked­vezmények biztosíttatnak a magánosok részére: minden 1000 órai világítás után 10%, 2000 óra után 207», 3000 óra után 30% engedmény, vagyis aki összes beve­zetett lámpáin 1000 óráig világit (évenként) az fizetne 20 frtot, de ebből 107» engedmény levonatik, fizet tehát csak 18 frtot, stb. ban azok, a kiket le akar főzni a bécsi toilettel. p Epen a harmadik számhoz hangoltak a zenészek, mikor végre megnyílt a terem ajtó. Mintegy villamos erőnek engedve, min­den szem odafordult. Bárday Béláné lépett be férje karján. Ha valamely tündérmesében leirt szivár­ványból szűrt, csillagokkal áttört, napsu­gárba mártott ruhában jelenik meg, nem kelt vala olyan leirhatlan hatást, mint az az egyszerű fehér ráczvászonból készült öltözet, melyet Bárday Béláné viselt. Egy perczig mindannyian azt hitték, hogy a gonosz manók űznek tréfát látó­érzékükkel. Aztán úgy áradtak a megjegy­zések, mint a gátat tört folyam. Idő kellett hozzá, mig le volt tárgyalva e hallatlan eset. Elkésett, vagy használat­lanul elrontották a bécsi toilettet Úgy kell ennek a hiú asszonynak! De lett volna benne annyi önérzet, hogy maradt volna otthon, a helyett, hogy ilyen köz­botrányt keltsen ezzel a ráczvászon lehe­tetlenséggel. Budapestről egy zsurnalista is volt jelen e ez megígérte, hogy több fővárosi lapnak ír tudósítást a fényes bálról. Negyed napon az érdekeltek zöme a kőrarvosnénál ütötte föl hadiszállását. — A vezetéket, a ház külső faláig a válla­lat a saját költségén vezeti, — azontúl a háztulajdonos költségén, a mely költség azonban 5 óven át törleszthető. — Ezek a főbb pontjai a szerződésnek, — amelyre különben annak idején részletesen ki fo­gunk terjeszkedni. — Zigány tanártól nyert magán értesülésünk után jelezhetjük, hogy amennyiben a magánosok jelentkezése kellő mennyiségben (mintegy 1500 láng) idejében beérkezik, ez esetben az őszszel már működik a villam világítás. Reméljük a legjobbat! 2. Második tárgy volt a folyó évben kilépő 42 választott képviselő helyére uj választás iránti előzetes intézkedés. A közgyűlés megválasztotta a bizottságot, a mely a választásra jogosultak névjegyzékét lesz hivatva összeállítani; a névjegyzék összeállítása után pedig a megyei alispán fel fog kéretni a választási határnap ki­tűzésére. 8. A tagositási térképek ügyében a ta­nács javasolja, hogy szereztessenek be a mérnöki hivatal részére a szükséges mű­eszközök, hogy a használat folytán elron- jgyolt Kis László féle úgy a tagositási S térképek lemásolhatok legyenek. A kép­viselő testület a tanács javaslatát elfogadja, s a szükséges műszerekre 300 frtot utal­ványoz Ezen tárgy kapcsán Sándor Imre ügy­véd felszólal a telekkönyvi térképek dol­gában is. — Keserves állapotban vannak s ezenkívül összevissza vannak szarkalá- bazva, de a magas kincstár nem gondol arra, hogy beköttetné, pedig a bekebele­zések bélyegeit és százalékát busásan be­hajtja a publikumon. A hasznot az állam teszi el, de a közönség fontos anyagi vagyoni érdekeinek megóvására semmi gondot, kiadást nem fordít, úgy hogy itt is magunknak kell gondoskodni, ha azt nem akarjuk, hogy telekkönyvi térképeink végelzüllésnek induljanak. — A város atyák közmegelégedéssel fogadták az elő­Ehhez három budapesti lap is jár. Tudákcsi Alberta kisasszony, a polgári iskola igaz­gatónője, a ki szabad óráiban tárczákkal is súlyosbítja a b . • • i „Kürtszó" lelki­ismeretét, kiböngészte az illető rovatot, s megfelelő hangsulylyal kezdte a fölolva­sást a báli tudósításról, mely igy végződött: „A díszes hölgy-koszom minden virágát nem méltathatjuk külön-külön, csak annyit konstatálunk, hogy ritka község dicseked­hetik annyi szép asszonnyal, mint B. Ki kell azonban emelnünk az est hősnőjét, a jótékonyság valódi mintaképét, a ki a rendező bizottságnak ez idő szerint itt a fővárosban időző elnökéhez 600 koronát küldött e levél kíséretében, melyet czimzett engedőiméből itt adunk : „Tisztelt Elnök Ur! Fogadja e 600 koronát ama szerencsétlenek részére, mint, a bál alkalmából megtakarított toilette kiadást. És mert a legszentebb czél vezetett, remélem, hogy úgy a ren­dező bizottság, mint a n. é. b . . . . i közönség megbocsát az én igénytelen ráczvászon toilettemnek. Bárday Béláné “ A czikk alján ritkított betűkkel még ez állt: „Hozzon az Isten hasonló alkalmakkor mentői több ráczvászonruhás hölgyet.* Kövér Ilma.- adást, sőt ha úgy lehetne, hajlandók lettek i volna a magyar államot egy kis „megro­; vási kaland'-ban részesíteni! Ezúttal azon­ban megelégedtek azzal, hogy elhatározták i a tkvi térképeknek a város költségén leendő beköttetését­4. A fogyasztási adó tárgyában jelenti, a tanács, hogy a múlt évben az előirány­! zatnál 1343 frttal kevesebb volt a bevétel. Ezen a bajon azonban az u. n. viremeut f (átutalás) segítettek, ami azon megnyugtató ; művelet, hogy mivel a deficitül mutatkozó [1343 fn nem volt meg a város lajblijának a jobbik zsebibe, hát kifizették a lajbÚ bal zsebéből. Ez igen szép pénzügyi mű­velet, de mi történik akkor, ha a bal-iajbli- zseb is üres leszen ? . . . 5. Ez után következett volna az évi költségvetés előirányzat tárgyalása, de ez : az idő előre haladottsága miatt a holnapi közgyűlésre halasztatott. Egyet-más a népies mezőgazdasági tanfolyamról. A vármegye gazdasági egyesülete meg­hozta az áldozatot s eléggé nem méltá- nyolható nemes czélja —■ a gazdaközön- I ség, a munkások előmenetelének, boldo­gulásának elősegítése által indíttatva, létesítette városunkban is a népies mező- gazdasági tanfolyamot. Nincs ugyan még helyén, hogy az ered­ményről már most mondjunk végérvényes nyilatkozatot, it* letet azt a tanfolyam I befejezte fogja egészben feltüntetni; — azonban egyet más már most is elinond- I ható, a mi a figyelmes szemlélőt, a vég­eredményre már most is következtetni engedi. A kik tudjuk, ismerjük a magasztos czélt: boldog népet látni a boldog hazában, — hálás elismerésünk teljes adójával fo­gadtuk föidinivelésügyi Minister ur ő nagyméltóságának s általa a megyei gaz­dasági egyesületnek városunkra is kiható nemes kezdeményezését s várakozásteljes tanúi voltunk a városnak — minden jő és nemes előmozdításában fáradhatian — polgármestere előkészítő intézkedéseinek, s már eleve is a siker legszebb reményét tűztük a kezdeményezéshez. De (és hogyan is lehetne, még a leg- magasztosabb kezdeményezés is egy »de“ I nélkül) városunk polgáraitól, az Ő érde­kükben hozott áldozatokkal szemben több érdeklődés lett volna várható­Hat hiszen, a mi a gyakorlati házi ipari oktatást illeti, e tekintetben nincs és nem is lehet derék ifjú polgár társaink ellen panasz, noha éppen ezt illetőleg hallat­szottak itt-ott sceptikus megjegyzések, hogy: „nem lesz ebből semmi, nincs a halasi magyarban ez iránt fogékonyság.“ A példa megmutatta, hogy : igen is van! mert a tanfolyamba felvenni tervbe vett 35—40 számot jóval meghaladta a jelentke­zők száma, kik nagy animoval láttak hozzá a házi iparczikkek készítésének gyakorlati elsajátításához, nem is említve azokat, kik mint benevolens spectorok, mint „csendes résztvevők“ szaporítják na­ponként az érdeklődők számát. — Akad, — akad ezek közt, akik a serényen dol­gozók közt egy egy pajtást felismerve, gú­nyosnak látszani akaró kötekedéssel csip­kedi az „inasnak“ felcsapott .komát“, de arczán már ott ül a rosszul palástolt tanú-

Next

/
Thumbnails
Contents