Kun-Halas, 1900 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1900-10-21 / 43. szám
Melléklet a Kun Halas 1900 évi 43. számához. A halasi e?. ref. egyház ügye az egyházkerületi küldöttség előtt. Köztudomású, hogy a halasi ev. ref. egyház ügyei tárgyában tartott értekezlet 1899 szeptember hó 27-én kelt Dr. Szilágyi Dezső egyházkerületi főgondnok úrhoz intézett emlékiratában felsorolva az egyházi elnökség részéről elkövetett súlyos törvénysértéseket — egyszersmind Dr. Farkas Imre és tsai által beadott panasz kérvényben az egyházkerületi közgyűlésnél a vizsgálat megejtését kérte. Köztudomású, hogy az egyházkerületi közgyűlés múlt évi ülésében oka- datoltnak találván a panaszt, arra azon végzést hozta hogy: „az egyházkerületi közgyűlés Dr. Farkas Imre és társai panaszosok által benyújtott beadványban foglalt panasz pontok miben létének megállapítása és a való tényállás felderítése czéljából azoknak és a halasi egyház ezzel kapcsolatos ügyeinek közigazgatási utou leendő megvizsgálását elrendeli és annak foganatosítása végett az egyház kerületi elnökség vezetése alatt bizottságot küld ki.“ Köztudomású, hogy a bizottság következő nagytekintélyű férfiakból áll, u. m. Dr. Szilágyi Dezső fŐgondaok, volt igazságügyminiszter, Szász Károly püspök, Dr. Hegedűs Sándor keresk. minister, Szilassy Aladár p. ü. közigazgatási biró, Кагор Ferencz kúriai biró, Ádám András kúriai biró, Kóncz Imre vértesaljai egyházmegyei esperes, Szabó Péter alsó baranya, bácsi egyházmegyei esperes, Dr. Nagy Dezső egyházkerületi ügyész és Nyéviczkey Antal kir. ítélő tábla biró urakból. Egyházunk kitűnőségeiből állő ezen küldöttség a panasz iratra feleletet kért Szilády Áron lelkész és Péter Dénes uraktól, erre pedig választ Dr. Farkas Imre és társaitól, melyre a viszonválasz a lelkész és volt főgondnok urak által megadatott. A terjedelmes és megfelelő mellékletekkel ellátott nyilatkozatok áttanulmányozása után a bizottság „szükségesnek találván hogy az érdekelt felek szóbelileg is meghallgattassanak“ tárgyalási határnapul folyó hó 12, és 13-ik napját tűzte ki Budapestre, a hol is megjelentek és pedig: a panaszosok nevében Dr. Farkas Imre, Vári Szabó István, Berki Antal, Dr. Babó Mihály Mészöly István urak, a ref. egyház részéről Szilády Áron lelkész ur. A halasi közönség által legnagyobb érdeklődéssel kisért tárgyalásról vett tudósítást lapunk keretéhez mérten csoportosítván, az egyházkerületi küldöttség idéző végzésében feltett kérdések szerint adjuk az alábbiakban, a mint azt tudósítónktól vettük; Az egyházkerületi küldöttség idéző végzésében Szilády Áron lelkész és Péter Dénes urakat felhívta, hogy alább részletezett okira tokát vigyék magukkal és mutassák be a tárgyalás alkalmával u, m.: 1. A gymnasium építésére vonatkozó költség- vetési tervezetet és az ezt elfogadó egyháztanácsi, egyházközségi és az ezeket jóváhagyó egyházi felsőbb hatósági határozatokat. 2. Az építési költségvetés kiegészítő részét képező az építési költségek fedezetéről szóló az egybáztanács és egyházközség által elfoga dott tervezetet és az ezt jóváhagyó egyházi felsőbb hatósági határozatokat. 3. A gymnasium építésére kormány által adott államsegélyre vonatkozó leiratokat. 4. A gymnasium építésére felvett kölcsönökre vonatkozó összes okmányokat, a kölcsönök megadásáról szóló értesítéseket stb. 5. Kimutatását annak, hogy az alapítványok jövedelméből és tökéiből egyenként mily összeg fordittatott a gymnasium építésére, mily intézkedések tétettek az alapítványoktól elvont összegek megtérítése és biztosítására és egy- átalán az alapítványok csonkitatlan fenntartása tekintetében. Bemutatandó az összes okmányok, ezek között különösen a félhasználást engedélyező egyháztanácsi,- egyházközségi- és az ezeket jóváhagyó felsőbb egyházhatósági határozatok és a törvény 241. §-a értelmében az alapit ványokról vezetett vagyonkönyv, 6. A pákái alapítványra vonatkozó a ha lasi retormátus redemptus birtokosság és a halasi ref. község között lefolytatott perben hozott bírói ítéleteket és az azon alapítvány alapjául szolgáló hitelesített telekkönyvi kivonatot. 7. Azon jegyzőkönyveket, melyek azt bizonyítják, hogy az 15000 fitos államsegély elfogadása alkalmával egyházgazdasági gyűlés által megszabott az elnökség által is elfogadott három pontból álló indítvány végre hajtatott-e és mily módon ? Miután a íeltett kérdésok a panaszosok kérelmének nagyobb részét felölelték és az egyházi elnökség által bemutatandó bizonyítéktól függő.t a panasz jogossága vagy jog- t'dansága, könnyen érthető a nagyfokú érdeklődés mely a tárgyalás iránt tapasztalható volt. Tartózkodva a vélemény nyilvánítástól, közöljük pontonként a felek kivonatos nyilatkozatait és a küldöttség által konstatált ténykörülményeket, megjegyezvén, hogy az egyházkerületi küldöttség tárgyalás mindkét napján teljes számban jelen volt s a tárgya iást Dr. Szilágyi Dezső főgondnok vezette, s az előadói teendőket Dr. Nagy Dezső végezte kellő tárgyilagossággal. Első nap. 19 0 0. о к t ó b er 1 2. I. pontra Szilády Áron lelkész áliitja, hogy a közoktatási miniszter és egyházkerület által jó váhagyott költségvetés tervezet volt, azt azon ban be nem mutathatja, mert úgy hiszi, Nagykőrösön van. Panaszosok előadták, hogy 1891 márt. 8-án az egyháztanács azon lelkész! előtérj észtéi alapján határozta el az építkezést, hogy az 80.000 írtnál kevéssel fog többe kerülni. Ekkor még nem volt költségvetés, azt Kauser János épitési mérnök ur a lelkészi felelethez csatolt 32 számú melléklet szerirt 1891 július 5 én küldte meg Szilády Áron lelkész urnák és pedig azzal, — hogy a gymnasium 114.000 frtba fog kerülni. Ezt a kö’tségvetést Szilády Áron lelkész ur még az egyháztanácscsal sem közölte, mi kétségtelen abból is, hogy az egyháztanács 1891 junius 15-én kelt versenytárgyalási hirdetményében a felhívást 80.000 frtnyi költségvetés alapján tette közhírré, amint azt a lelkészi viszonválaszhoz csatolt hírlap példány tanúsítja. A közoktatási ministerium azt az első költségvetést láthatta, mely a régi gymnasium átalakításéra vonatkozott. Az egyházközség sem lett ez ügyben megkér dezve, az elé az ügy som terjesztetett, sem az. egyházmegye éjé. Szilády Áron szerint miután a főiskolai ügyek a kerület elé tartoznak, nem volt szükség sem az egyházközség, sem az egyházmegye határozatára. Dr. Szilágyi Dezső megjegyzi, hogy az építkezés nem főiskolai ügy, abban az egyház község és egyházmegye határozata kieszköz- lendő lett volna. Az egyházkerületi küldöttség konstatálja, hogy a költségvetés tervezet be nem mutattatok, s azt elfogadó egyháztanácsi, egyház- községi és egyházmegyei határozat nincs. 2. pontra Szilády Áron lelkész előadja, hogy az épitési költségek fedezetéről tervezettel nem kellett gondoskodni, mert 109.000 írt volt számbavéve az építkezésre, я ha számításban és reményeikben nem csalatkoztak volna, — akkor tudták volna a kiadásokat fedezni. Panaszosok bemutatják az egyháítanács által 72/93 sz. a, kiadott nyomtatásban küz- kézenforgó az adókivetést indokoló értesítést, melyben maga az egyháztanács elismeri, hogy a téglái: kívül csakis 40.000 írt felett rendelkezett az egyház az építkezés elhatározásakor és igy az épitési költségek fedezéséről még akkor is előre gondoskodni kellett volna, ha a költségvetés nem 114, — hanem csak is 80.000 frtos lett volna. Sem egyháztanácsi, sem egyházközségi, sem egyházmegyei határozatot az elnökség ki nem eszközölt. Az egyházkerületi küldöttség konstatálja, hogy az épitési költségek fedezetéről szóló tervezet nem készíttetett, erre vonatkozó egyháztanácsi, egyházközségi és egyházmegyei határozat nincs. 3. pontra Sziládi Áron lelkész az államsegélyre vonatkozó több iratot bemutat, s előadja, hogy összesen 50.000 frt. államsegély adatott; mely mind beépíttetett. Panaszosok részéről megjegyeztetik : hogy a nyomtatásban egyházgazdasági gyűlés határozata fo'ytán kiadott kívánatos számadásban csak 25.000 frt államsegély van elszámolva, s a hitközség gazdasági bizottsága által első ízben visszautasított, másodízben két szavazat többséggel elfogadott 15.000 frt államsegély kölcsönben d gazdasági gyűlés határozata ellenére ennek sőt még az egyháztanácsnak megkérdezése nélkül is az elnökség nyilatkozata s beismerése szerint 10.000 frt váltó adósság
