Kun-Halas, 1900 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1900-09-23 / 39. szám
a minimum alá, mert igy ok a magán megélhetés minden keserveivel annyira el lesznek foglalva, hogy nem érnek rá holmi pislicár közügyekkel foglalkozni. És igy az egész vonalon érvénye- siilend Horáciusnak ezen aranymondása : „Beatus ille, qui procul negotiis !“ Amire különben vissza fogunk térni, — nem felejtvén se a hegyet, se a rákot, se néhai való jó Horáciust! Szüreti kilátások. Tudósítónk a következőkről értesíti Lapun kát. Beutaztam a közeli vidéket, sok szőlőket megnéztem s azon tapasztalatra jutottami hogy a Tisza dúca között Budapesttől Szabadkáig sem minőség se mennyiség tekintő tében nincsen olyan szüreti kilátás, mint Kis-Kun Halason. Halasnak már a tőszomszédságában Vad- kerten a fagyok rettentő károkat okoztak ; oly szőlőkből, melyek 30—40 hl. bort szoktak teremni, most kosarakkal hordhatják haza s. termést, eladó vajmi kevés lesz belőlük. E mellett itt, különösen az újabb telepeken a szőlő moly oly óriás mértékben lépett fel, hogy a kukaczok szedésére egyes telepeken az is~ kolás gyermekek tömeges segítségét kellett igénybe venni. Feljebb Kis Körös, — Flllöpszáilás, Kecskemét, Nagykőrös s más alföldi városok szőlőinek tőkéi melyek más években dús terméssel ékeskednek s gazdag jövedelmet hoznak a gazdák zsebébe, most jóformán üresen állanak s a tavaszi fagy sőt egyes fajok tökeiben és vesszőiben már az őszi korai fagy is tetemis károkat okozott. Halason is volt fagy a tavasszal két ízben, mely főként a kövér fiatal szőlőkben tetemes kárt okozott, ott azért termés szépen maradt. A virágzás — állandóan kedvező idő lévén, szépen folyt le ; molyok is alig mutatkoztak. L'szt harmat csak itt-ott fordult elő szór ványosan ; általában azonban sehol sem lépett fel. A darázs az újabb telepeken igen sokkárt okoz a korai szőiőfürtökben Persze izük neki a jó édes szőlő. Az olasz rizling, mely már több sző ő telepen termeltetik, remekül sárgul, s oly kitti nő bort igér, a milyon itt évek óta nem termett. Édes, ezukros, szinte összeragad a? ember ajka tőle, Az oportó és mézes fehér már szinte túlértek. A kadarka éa kövidinka is — a hol el hanyagolva nincsenek jó bort ígérnek. A vendéglősök és borkereskedők saját ér- dekökben cselokesznek ha Halasra rándul- nak s különösen az uj telepítéseket meg tekintik Mint minden dologban úgy о terén is legjobb a személyes tapasztalat és közvetlen meggyőződés. A halasi bortermelők szívesen várják a vevőket. r. M. G. E. Pest-Pilis-láolt-Kiskun vármegye gazd. egyesülete Halasvároai faiskolája és szőlőtelepén a f. évben kiosztásra kijelölt gyümölcs és díszfa csemetékre s szőiőveszökre a halasi lakosok október hó 1-ig előjegyezhetnek, mely határidőn túl a megrendelések a jelentkezés sorrendjében fogadtatnak el. Az I. oszt. csemeték ára halasi lakosok részére átlag dbonkint 50 fillér. A sima szőlö- veszök eladási ára 1000 ként 8—12 koronában van megállapítva, melyből a halasi lakosoknak, ba a veszőt beverme'és előtt veszik át 30% engedmény adatik. A fáknak a helyszínén való kiválogatása és kiszinelése nincs megengedve; a kertész utasítva van, bogy a közönséget a készlethez képest közmegelégedésre szolgája ki. A megrendelések csak írásban (űrlapok a kertésznél kaphatók) fogadtatnak el, mert a m. években sok lefoglalt s kiszedeíett csemete nem vétetett át s elpusztult. Amenyiban megrendelt fajból készlet nem volna, vagy az 1. oszt. elfogyott volna, erről a megrendelőt kellő időben értesitendi. Budapest 1900 szept. 14. A titkári hivatal. Uj czélpoütok a „Pestmegyei tanítóegyesület“ életében. A vármegyei tanítóegyesület, mint egyik utóbbi számunkban említettük, a múlt hó utolsó napjában tar'oíta első választmányi ülését az uj egyesületi kormány vezetése alatt. Az egyesület ideji budafoki közgyűlése ú. i. a minisztériumban központi szolgálatra berendel elnök és főjegyző helyét Szentgyörgyi Lajos újpesti el. isk. igazgatóval és Tomcsányi Já- noh Mátyásföldi áll. el. isk. tanítóval töltötte be. Az uj vezetőség már az első összejövet alkalmával több olyan kérdést hozott napirendre, melyek ha megvalósulnak, nemcsak az egyesület teljes névtelenségét oszlatják el hs nem oda is emelik, bogy miként a többi vármegyék vezérvármegyének nevezik megyénket, úgy a többi egyesületek vezéregyesüle'nek fogják tekinteni a vezérvárm^gye tanítói egyesületét. S erre szükség is van, meri, hiszen ez az az egyesület, mely ü у tagjainak számbeli súlyánál, mint qualitásánál fogva hivatott a vezetésre. A közoktatási kormány ép úgy. mint, megyénk várossai és községei vetekednek az áldozatkészségben és abban, hogy minél képzettebb, buzgóbb s szorgalmasabb tanítók végezzék a megye ifjúságának a nevelését. A Budapest környékén levő állami iskolák lassan lassan magukba szivják az ország legképzettebb legtevékenyebb állami tanítóit, a városok áldozatkészségük folytán szintén a legjobb erők. ben válogathatnak. Miért van hát hogy ezek egyesülete alig mérkőzhetik a iegfélreesőbb vármegye tanítóinak egyesületével ? Azért, mondja az uj elnök előterjesztéseiben, mert alapszabályai egy csekély tagú egyesület szá mára készültek a régi jó időben, mely alapszabályok keretében ma már az ország e legnagyobb megyei tanítóegyesülete kénye’mef- lenül érzi magát, s mozogni nem tud ; azért mert az egyesület kaszt szerűen elzárkózván a nagy, a müveit térsada’om elől, annak érdeklődéséből, támogatásából nem meríthet uj erőt alkotó működéséhez ; azért, mert a nagy egyesület tagöainak nincs szellemi találkozó helyük, a hol az egyesület ügyeit megvitatnák, munkássága irányát kijelölhetnék s erős egységes közvéleményt teremt he'nének Az egyesülőt nagggyülései, már a tagok nagy számánál fogva sem alkalmasak arra, bogy ott a t3gok minden irányú kívánsága, törekvése, panasza kifejezést nyerhessen. Ezek azok az akadályok, melyek az egyesület működését bénítják, megakasztják. Ezek eltávozására vállalkozott Szentgyörgyi Lajos elnök táborkarával. S ezen czéljai elérésében számit az egyesület tagjainak, és a müveit társadalom támogatására. Az alapszabályok legfőbb hátránya, hogy csupán 5. (öt) választmányi tagot Írnak elő s még az egyesület fiók köreinek elnökét is — a mire sehol sincsen példa — kizárja a választmányból. A választmánynak tehát kevesebb a tagja, mint a hány fiókköre van az egyesületnek s igy az összes körök és a központi választmány között semmi kapocs nincs. Nem lévén semmi kapcsolat e kettő között, nem is érdeklődnek ezek egymás iránt. Az elnök az érdekeltséget ki akarja terjeszteni s ezzel a munkakedvet is megnövelni olyfor- már, hogy a választmányi tagok számát felemeljék s a járáskörök elnökeit is a választmánynak hivatalból való tagjának e'ös- merjék. Az elnöknek ezen törekvése teljesen nem sikerült ugyan éppen az elavult alapszabályra való hivatkozással, de annyit már is elért, bogy a járásköri elnökök a választmányba szólásjoggal behivhatók. A többijjövő közgyűlés feledata. S hisszüK, kedvezően megoldandó feladata, mert a központi vezetőségnek a járáskörök erőiből keli táplálkoznia. Hogy az egyesület a müvek társadalom figyelmét is magafelé irányítsa, arra száraz paedagógiai felolvasások és vitatkozások ma már nem elegendők. Uiyan nagyszabású, az egész megyére kiható mozzanatot kell erre, a mely szépségével felemelő voltával mindenkit lebilincseljen. Az elnök az egyesületi zászló felavatását tartja ilyen alkalomnak s a választmány is osztva nézetét, egy szép lobogó beszerzését és felavatását határozta el. Ez felkelti a müveit közönség érdeklődését, egységre, összetartó sorakozásra buzdítja a tagokat s a zászló elkészítésével, hímzésénél az egyesület érdekében való munkára készteti kivált az égj esttlet hölgy tagjait. Az egyesület tagjai találkozó helyet csak ügy nyerhe nek. ba as egyesület választ magának egy lapot, melyet hivatalos közlönyének ismer el, nem forogván fenn sem szüksége sem — az anyagiak hiánya miatt — lehetősége annak, hogy az egyesület uj lapa'apitssára vállalkozzék. Ez az elnök helyes véleménye, Mert az egyesület munkás tagjaira a szűkös időben főfontosságu, hogy legyen egy sajtóorgánum, melyről mindenki tudja, hogy az egyesületre vonatkozó közlemények ott találhatók. De a választmány még irtózik az ilyen merész (!?) újításoktól, s a hosszú de nem nagy múlt uíán nem tudja elképzelni a pezsgő e’even egyesületi életet, s ennélfogva a híva- talos lap választását elvből ellenzi, mert hát s ez az indoklás igen jellemző — a többi lapok melyek a választásnál megbuktak meg haragudnának as egyesületre I Az ellen azonban nincs kifogása, ha az elnök kijelöl magának egy félhivatalost. A szerény elnök egyelőre ezzel is megelégedett, a Havas Gyu!a dr. nyug. kir. tanfelügyelő szerbesztette „Magyar Pesfalozzit“ jelölvén meg ilyen lapnak, melynek ez idő szerinti kiadója és társszerkesztője éppen az egyesület uj főjegyzője. Ezek azok a dolgok, melyek a nagy egye sülét elnökségét foglalkoztatják, midőn működésének útjában álló göröngyeit egyengetni iparkodik. Magukban véve nem nagyok, de nagy következményeknek, az egyesület uj korszakának lehetnek okozói. Mi teljes odaadással álunk a vezetőség támogatói sorába_
