Kun-Halas, 1900 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1900-09-02 / 36. szám

IV. évfolyam.

Kun-Halas, 1900. Szeptember 2.

36. szám.

Kéziratokat nem adunk vissza.

Az előfizetési és hirdetési dijak Kun-Halason fizetendők.

Szerkesztőség és kiadó- hivatal: Fö-utcza 1254. szám.

Felelős szerkesztő és laptulajdonos.

Dr. Hermán Ferenc?.

Közgazdasági és társadalmi hetilap.

Előfizetési árak:

Egy .évre 10 kor. — fill Fél „ 5 „ - *

Négy. „ 2 „ 50 „

Egyes szám ára 20 fill.

Hirdetési dijak:

Petit soronként előfizetőknek 6 fillér, nem előfizetőknek 10 fillér. Nyiittér: petit soronként 20 fillér.

Megjelen minden vasárnap.

Ki áll a törvényes téren ?

Halas, 1900. aug. 27.

Köztudomású, hogy egyházközségünkben a múlt évben törvénytelen eljárással megejtett főgondnok és presbyter választás az egyház kerületi bíróságnak 1900. február 24-én hozott Ítéletével megsemmisittetett, mely végérvényes ítéletet a zsinati törvények 27. §. 8. pontjában foglalt világos rendelkezés értelmében a presbyterium végrehajtani köteles, akár találkozik az tetszésével, akár nem.

A végrehajtás meg is kezdetett amennyiben a választók névjegyzéke egybeállittatott, иду mint azt a bírói Ítélet elrendeli. Úgy de ez nem tetszett Szilády Áron lelkész urnák, s gondnoka Gyenizse Antal ügyvéd ur által a névjegyzék ellen felebbezést adatott be. Ehhez ugyan joga volt, csak az a kérdés, hogy az egyház hivatalnokai részéröl ily eljárás helyeselhető-e vagy nem ? A felebbezésnek azonban a kívánt sikere nem lett meg, mert az egyházkerületi jogerős bírói Ítéletnek megfelelően egybeállitott névjegyzéket az esperes

úr jóváhagyta, a felebbezést visszautasította bizonyára nem csak azért, mert nem volt tudomása arról, hogy Gyenizse Antal ügyvéd ur hirdeti, miszerint magát egyenlőnek tartja az egyházi törvénykezés terén Szilágyi Dezső egybázkerületi fŐgoudnok úrral, hanem mert Gyenizse urnák nem volt igaza.

A választás folyó hó 5 én megtörtént, ёз pedig a lelkész ur jelentése szerint is „a legcsekélyebb fennakadás nélkül“ vagyis törvény és szabály szerint

A választási jegyzőkönyvbe foglalt bevezetés szerint azonban midőn „a választás eredménye lelkész által a jelenvoltak előtt kihirdetetett, azon fel- hivdssal, hogy a kinek a választás ellen észrevétele van, nyilatkozzék, mire Gyenizse Antal ügyvéd, egyházközségi tag (a presbyterium által alkalmazott gondnok) a választás ellen felebbezést jelentett be, azt hozván fel indokul, hogy az egyházkerületi rendszabály és törvény értelmében választási joguk csak azoknak van, kik egyházi adójukat lefizették, s egy évnél régebbi hátralékban nincsenek, a jelen válaszA „KUN-HALAS“ tárczája.

Csillogó gomb . . .

Csillogó gomb dolmányomon,

Arvalányhaj kalapomon.

Csizmám szára csak úgy ragyog — Az álföldön betyár vagyok!

A csárdába be-be nézek Ott mulatnak a legények Vén csárdásnak szőke lánya Megcsalt lelkem violája.

Húzd rá füstös vén czigányja,

Kedvem telik a nótádba,

Tudja meg az ég oda át .

Ki mulat most, — az angyalát I

Kordkovics Dénei.

Felsenburgi Höller Jozefin.*)

A sötét, ..boltíves földszinti lakásban nyak- gatfák a zongorát. Visító hamis bangók hallatszottak ki az utczára s a házmester dühösen rohant keresztül az udvaron.

— Frau Jozefin — szólt be rikácsolva a

*) Mutatvány a szerzőnek őszszel megjelenő kb'te- téből.

konyha ajtón ma nincs szerda ne tessék verk- iizni I — Jesszusom! — sipított belülről egy vékony hang — hallod, Jánoskám, mit beszól ez az ember ? Mi verklizünk ! Hagyd el, hagyd el, édes Jánoskám, ne játsz többet. Jaj, jaj, mindjárt görcsöket kapok.

•A zongorázást abba hagyták. A házmester méltóságos léptekkel vonult vissza és hangosan zsörtölődött, hogy meghallják az udvari lakók.

— Bolondok ezek az emberek tisztára —■ mondta. — Nem elég, hogy szerdán és szombaton agyonszekirozzák az embert az ostoba tánczóráikkal, már hétfőn sem nyughatnak, kifogom dobatni őket.

— De hát miért is tűri meg a háziúr ezt a nyomorult népséget ? — mondta egy fttstös- képü ember, akinek szénkereskedése nyílt az utczára és* mélységesen gyűlölte azokat a szegény koldusokat, akik télen nem szoktak fűteni.

Hogy miért ? Hát én tudom / Tán beleszerelmeskedett abba az asszonyba.

Nagy vihogás tört ki erre a megjegyzésre.

Bent a boltíves, sötét lakásban felsenburgi Höller Jozefin asszony tánczolt, Nagy hévvel

tási névjegyzékbe felvettek többsége pedig adóhátralékos.“

Ezt az indokot hozza fel a lelkészi felhívásra tervszerint felebbezést bejelentő gondnok ur, az eljárás és választás alapját képező egybázkerületi bírósági ítéletben foglalt, részletes okadatolással kisért elvi jelentőségű azon rendelkezéssel szemben, hogy : „a névjegyzékbe minden adófizető egyházközségi tag, tekintet nélkül az egyházi tartozási hátralékokra, felvétessék, vagyis a lelkész és gondnok urak foglalnak állást azon ítélettel szemben, melynek végrehajtásáért első sorban a lelkész ur felelős, ami nem egyébb, mint lázadás az alsóíoku hatóság részéről a ielsöbb egyház hatósággal szemben.

Hogy miért eszelte ki a lelkész ur és miért jelentetett be a választás alkalmával felebbezést, az kiderült vasárnap, a mely napra a választők által egyhangúlag mellőzött volt főgondnokkal egyháztauácsot hivott egybe, e hivatalos cselekménynél az újonnan választott főgondnokot és presbytereket mellőzte, a gyűlésbe meg nem hívta, azzal okadatolván eljárását, hogy a válaszrugts lábait a levegőbe és közben bájos moz dulatokra törekedett.

— Na, na, fütyölj még egy kicsit, Jánoskám — könyörgött lihegve, amikor az ura, Kádár János ur félbe hagyta a nótát. Látod, hogy zongorázni nem lehet e mellett az ízléstelen nép mellett.

— Ugyan hagyj nyugton, — dörmögött Kádár János. — Mit ugrálsz annyit ?

— En ugrálok ? Oh te faragatlan ember. Ez ugrálás ? Nézd 1 — Es a levegőbe rúgta lábait.

Kádár János hátat fordított.

— Bolond vagy 1 — dörmögte csendesen és előkotorászott a zsebéből egy tubákoló pik- gzist.

Az asszony észrevette. Mint a héja, csapott a férfira és rikácsolva mondta:

— Megcsaltál, nyomorult 1 Mórt tagadtad le ? Honnan szerezted ?

— Hát van 1 jelentette ki szárazon a férfi és kéjesen dőlt hátra a székében.

— Add ide — kérte az asszony és sietve kikapta a szelencét a férje kezéből.

Aztán végigdült a kopot díványon és elmerült az illatos dohánypor élvezetébe.

— Oh, oh — tört ki kebléből a sóhajtás