Kun-Halas, 1900 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1900-01-21 / 4. szám

Gazdák biztosító szövetkezőié.

76628/1899. közig. szám. Az összes törvényhatósági bizottsági t. tagoknak.

„Gazdák Biztosító Szövetkezete“ czóg alatt egy, tűz* és jégkár ellen biztositó intézet van alakulóban, melynek czélja a biztosítási ügyet, — a kölcsönösség a.apján fejlesztvén azt, — a gazdaközönség, de általában a biztositó közönség anyagi érdekében megoldani.

Törvényhatósági bizottsági közgyűlésünk október hó 9-én és folytatólag tartott rendes évn. bizottsági közgyűlésén, - hogy ezen intézmény megalakulásához hozzájáruljon, egy alapitványt, (1000 korona) jegyzett s elhatározta, hogy ezen alakuló intézetet, — mint olyat, mely a biztositó közönség érdekeit lesz hivatva előmozdítani, — a t. bizottsági tag urak figyelmébe ajánlja azon czélból, hogy annak megalakulásához alapítvány vagy üzletrész jegyzése által hozzájárulni méltóztas- sanak.

Egyidejűleg közlöm a t. bizottsági tag urakkal, hogy az aláírási ivet, alapszabálytervezetet, felhívást és ismertető füzetet, az összes községek elöljáróságának s rend. tan. városok polgármestereinek inog- küldöttem, azok ottan betekinthetek ; közlöm továbbá, hogy egy alapítvány 1000 korona melynek 40" у a a megalakulás után azonnal befizetendő, 601/0-a pedig kötvényben fedezendő.

Az üzletrész értéke egyenként 20 kor., mely a megalakulás után teljes összegben befizetendő.

A községeket felhívtam, hogy az érdeklődőket a prospectus alapján világosítsák fel s január hó 20-áig tegyenek hozzám jelentest az esetleg történt aláírásokról.

Beniczky

alispán.

Stketnémáink és vakjaink érdekében.

A hanyatló XIX. századot a tudományok és művészetek századának szokták ne vezni. Az emberi társadalom azonban a tudományok fényénél s a művészetek melegségénél egyszersmint finomultabb Ízlésre, gyöngédebb érzésre, humánusabb gondolkozásra is jutván: méltán nevezhetjük e századot a humanismus századának is. A humanus gondolkodás és érzésmódnak számtalan kifejezését látjuk a sajtóban s a különféle jótékony intézmények létesítésében. Am a sors szerencsés választottjai — kiknek megadatott a mód és tehetség, hogy szerencsétlenebb embertársaik javára munkálhassanak —- nem szűnhetnek meg jót cselekedni, mert szerencsétlenek, szükölködők és nyomorultak mindig lesznek, mig csak gazdagok és bő- velkedők is . lenni meg nem szűnnek.

De ki tagadná s ki vonhatná csak egy pillanatra is kétségbe: hogy az az embertársunk mondható legszerencsétlenebbnek, kinek vannak bár szemei a látásra, fülei a hallásra és ajka a szólásra, de testi szemeire a hályog, lelki szemeire homály borult, fülei a hangnak s ajkai a szólásra meg nem nyílhatnak. Ezek a föld legszerencsétlenebbjei az összes boldogtalanok között, mert noha Isten képére teremtett okos és értelmes, tanítható és kimiveihető lényei a Teremtőnek, de mindvégig egész életükben fél vadállati módon tengődnek, mert nincs számukra iskola, nincs számukra munkahely.

Ezek a művelt társadalom számkivetettjei, páriái.

Pedig a vak is megtanítható Írni, olvasni, a földrajzi és természetrajzi stb. hasznos ismeretekre, a néma megtanítható beszédre és bármily hasznos kézimunkára úgy, hogy nemcsak versenyez a hallóval, de sokszor felül is múlja azt.

S mégis mintegy 5—5 ezer tanköteles korú (6—12 éves) vak és siketnéma gyermek van, ki iskolázás nékül maradván, Istenre és az emberi társadalomra nézve elveszett elveszítvén benne egy-egy munkás polgárt a haza is.

Dr. Wlasics Gyula a humánusan érző század üterére tevén kezét, felismerte e fogyatékosok taníttatásának szükségességét, intézkedett, hogy az állam és társadalom közös akarattal és áldozatkészséggel biztosítsák lehetőleg valamennyi ily fogyatékosnak a taníttatását- 0 maga az állam nevében jó példával járván elül, a költségek nagyobb részét, a tanárok fizetését magára vállalta úgy, hogy a hatóságoknak csupán egy iskolahelyiségről kellene most már gondolkodniok.

A gyógypaedagógiai országos szaktanács, amint ennek a hozzánk beküldött múlt évi jelentéséből látjuk, teljes önzetlenséggel szolgálja a fogyatékos érzékű embertársaink tanítási ügyét s a mely törvényhatóság a Közelebbi módozatokra, a szervezésre, költségvetésre véleményt tervezetet óhajtana nyerni, azt legkészsé- gesebben megadja Borbély Sándor orszá gos szaktanácsi előadó, a váczi kir. orsz. siketnéma-intézet igazgatója.

Városunk, megyénk, társadalmunk lelkes minden magasztosért buzgó vezórfiait, honleányait és jótékony egyesületeit ezennel felszólítjuk : kezdjék meg az 1900. évet a nemes jótékonyság azon istenies gyakorlásával, hogy adjanak tanítást és nevelést elhagyatott, embertársainknak : a siketeknek, vakoknak és kép. hülyéknek.

Vármegyei gazdasási egyesületünk.

I. Népies előadások. A vármegye gazdasági egyesülete által, a földmivelós- ügyi miniszter ur támogatásával rendezett népies előadások 1899-ik évi cyklusa véget ért. Az egyesület a vármegyét hat körzetre osztotta be, s az előadási körzetek vezetését Serfőző Géza, Majthényi István, Nyári József, Haucz Béla, Grasseli Miklós, Rombai Dezső egyleti tagokra bizta, kik

! részint személyesen, részint szakemberek bevonásával a szövetkezetekről s az összes mezőgazdasági ágakról 51 helyen 64 előadást tartottak 84 tárgygyai. Az előadások érdekességét növelte, hogy Serfőző Géza állattenyésztési előadásait 10 helyen vetitett képekkel kisérte, úgy-, hogy a gazdaközönségnek alkalma nyilt az állatok boncztani szerkezetét, a fajták kiváló példányait s a hibákat szemléltető oktatás utján megismerni.

Az 190Ö-ik évben is rendez az egyesület a földmivelósiigyi miniszter ur támogatásával népies előadásokat, de az eddigi rendszertől eltérőleg olyképen, hogy Halason és Czegléderí 6 hétig tartó állandó tanfolyamot tart. E tanfolyamon napi 1 órában a mezőgazdaság összes ágai hivatott szakemberek által adatnak elő, ezenkívül a jelentkező állandó tanulók a házi iparban nyernek gyakorlati oktatást. A tanfolyamok úgy Halason, mint Gzegló- den e hó 21-én kezdetnek megs a gazdaközönség a tárgyakat tetszése szerint, hallgathatja, az állandó tanfolyam hallgatói a polgármesterek által vétetnek fel.

II. Apaállatok. A vármegye gazdasági egyesülete a vármegye állattenyésztése előmozdítása czéliából a hozzá forduló községek részére beszerzi és részletfize - tésre, árengedmény mellett osztja ki a szükséges apaállatokat. Az engedmény az

. illető községek vagyoni helyzetéhez képest 20 40%. Az egyesületet ezen tévé

kenységében a földmivelésügyi Miniszter : úr s a törvényhatóság támogatja, a be- j szerzésre pedig az egyesület állattenyész- I tési alapja szolgál.

Az apaállatok beszerzésére már a közsé- jgek felszólittattak, és nagy mulasztást követ el azon község elöljárósága, mely ; ezen kedvezményt fel nem használja, any- nyival is inkább, mert a szabályrendelet I értelmében a beszerzett apaállatért a beszerző előljárósági lagot terheli a felelősség. Minthogy kiváló jó tény észanyag csak I korlátolt mennyiségben áll rendelkezésre jól teszik a községek, ha kérvényüket az egyesülethez ideje korán benyújtják.

III. Baromfi. Az egyesület igazgató 1 választmánya f. hó 8-án tartott gyűlésében elhatározta, hogy baromfi nevelő telepet létesít s a községek között leendő ingyenes kiosztás végett a földmivelésügyi miniszter úrtól nagyobb mennyiségű him baromfi adományozását kérelmezi.

Elhatározta továbbá, hogy „Erzsébet- fák“' ültetése czéljaira 1500 drb. szépen fejlődött fenyő fát ajánl föl halasi telepéről a vármegyei községeknek. Ugyancsak elhatároztatott, hogy a pomózi járás egyes szegény községeinek ingyen gyümölcsfa csemetéket oszt ki.

IV. Peronospora. Pest vármegye a

peronospora elleni kötelező védekezésről alkotott szabályrendeletében kötelességévé van téve a községeknek, hogy a jelentkező gazdák rózgálicz szükségletét a vármegye gazdasági egyesületénél közvetítsék. Az egyesület a rózgálicz, kén por, permetező és porzitó készülékek nagyban való (s igy olcsóbb és jobb minőségű anyag) beszerzésére most folytat tárgyalásokat.

Felhivatnak tehát a szőlőbirtokosok, hogy anyag szükségleteiket ideje korán jelentsék be, mert az első beszerzés február 15-én fog eszközöltetni.

Г. Munkásköz vetítés, czéljából kiadott miniszteri rendelet alapján Pest megye törvényhatósága s központi munkás közvetítői teendők ellátásával Serfőző Géza vármegyei mezőgazdasági előadót és helyettesül Gaythoffer István gazd. egyl. s. titkárt bizta meg.

Budapest, 1900 Jan. 13.

Az egyesületi titkári hivatal.

Ügyforgalmak.

II.

A járásbíróság ügy fordaima 1899- ben.

A. Polgári osztály.

I. Sommás kereset: a.) az 1898 évről folyamatban maradt 211, b.) 1899-ben érkezett 611. Ebből be- fejeztett: 507, szünetel 158, folyamatban maradt 157, összesen 822.

2. Fizetési meghagyás :

Érkezett 166, mely mind elintéztetett.

8 Örökösödési ügy:

a.) a múlt évről folyamatban maradt 221, b ) 1899-ben érkezett 368. Ebből befejeztetett : 355, folyamatban van : 234, összesen 589.

4. Örökösödési bizonyítvány : a.) a múlt évről maradt 1, b.) 1899-ben érkezett 4. Befejeztetett: 5.

5. Anyakönyvi ügy:

a.) a muH érvől folyamatban 1, b.) 1899 ben érkezett 4. Befejeztetett: 5.

6, Végrehajtási ügy :

a.) múlt évről mapadt 126, b.) 1899-ben érkezett 488. összesen; 614 ebből befejeztetett ; 5167. Polgári megkeresés : a.) múlt évről maradt 5, b.) 1899-ben érkezett 116, összesen : 121, ebből befejezve : 107.

8 Polgári vegyes : a.) múlt, évről maradt 113, b.) 1899-ben érkezett 381. összesen: 494. ebből befejezve : 440.

B. Büntető osztály.

1. Vétség és kihágás:

a.) múlt évről maradt 158, b.) 1899-ben érkezett 371, összesen: 529, ebből befejezve : 519.

2. Vizsgáló bírói ügy :

a.) múlt. évről maradt, 40, b.) 1899-ben érkezett 93, összesen: 133, ebből befejeztetett 129

3. Büntető megkeresés:

a.) múlt évről folyamatban : 2, b.) 1899- ben érkezett 69, összesen: 71, elintéztetett 70.

4. Büntető vegyes : a.) múlt évről maradt 58, b.) 1899-ben