Kun-Halas, 1900 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1900-07-29 / 31. szám

főokosoja. Minden tapasztalt ember tudja azt, hogy a savanyu kovászsza.! dagasztott tésztától savanyu lesz a kenyér is S minthogy minden kenyérben van egy kevés olyan élesztőié!e, mely a czukrot savanyu anyaggá változtatja, könyen belátható, hogy kevés kenyérmorzsa is a bor megromlását idézheti e'ő. Szigorúan el kell tehát azt tiltani, hogy a szüreíeiők és préselők munkájuk közben kenyeret egyenek.

A kisgazdák azon örömét sem hagyhatom szó nélkül, hogy a harmattal telt fürtöket kedvteléssel szedik le de még egy kiss eső miatt semhagyják abba a szüretet, mert hát azt mondják : több borunk lesz ! Az igaz, de ha minden fürt szőlőre! annyi csepp esővizet veszünk a vederbe, a hány bogyó van a fürtön, alaposan felhígítjuk a mustunkat, s a helyett, hogy abban 18% erűkor lenne, a harmatos, vagy esős időben való szüreteléssel csak olyan mustot fogunk szüretelni, a melyben csak 12—14% ezukor lesz, de felhígulnak még a többi érdekes a’akrészek is.

Nem várhatunk tehát ilyen — csalfa gondol kozással — vízzel megszaporitott mustból sem jó, sem erős, sem tartós, sem zamatos bort

De még az is megesik — hogy a megszorult szőlőbirtokos kevés termését azzal szaporítja, hogy a mustját vízzel feihigiíja. 1 hektoliter mustba beleönt egy, vagy két sajtár vizet; ez már azután szándékos csalás, a mely miatt az illető termelőt igen súlyos büntetés érheti, mert a raegvizezett bort a borvizsgáló állomásokon a vegytani tudemány- nyal fel lehet ismerni s az ilyen gazda a/, 1898 ; ХХШ. törvénycikk értelmében 25 írttól 300 írtig terjedő pénzbüntetéssel és ezen felül még két hónapig terjedhető elzá l ássál büntettetik.

A must és bor megvizezése tehát szigorúan tiltva van, mert az illető nem csak maga ellen vét, de árt az egész hegyközségnek, elrontja borvidékének jó hírét, mert elmaradnak a borvásárlók o'y vidékről, a hol a mustba vizet öntenek.

A szüretelés jobb módja.

A szüretet száraz időben kezdjük meg. A szedők mellé felügyelőt és megfelelő számú puttonyos férfit áldunk. A szedők balkezükkel a fürtöt megfogván, azt éles késsel, vagy még jobb, ha ollóval lemetszik, igy a tőke nem rázodik meg s alig esik le 1—2 szőlő- bogyo a földre. A lemetszett fürtöket sajtárba szedik, melyből a szőlőt a puttonyba átöntik, a puttonyos ember azt lehordja a présházba, de arra is fölügyel, hogy a tőkén nem hagytak-e el förtökei s a tőidre hullott bogyókat fel- szedegélték-e ? A puttonyosnak kötelessége még puttonyából a szőlőt a szőlőzuzó-garadra felönteni s azt leőrölni. A szőlőzuzó két egymásfelé forgató rováíkoit, öntöt vashengerből áll, melyek közül az egyik henger egy kanyarói rugó által közelebbi vagy távolabb helyzetbe jöhet s ezéija az, hogy minden bogyót széí- morzsoljon a nélkül hogy a szőlő magvát megsértené. Ezen két henger fölött van a motolla, mely a fürtöket, a lendkerékkel való forgatáskor, a két he ger közé vezeti; ezen szerkezet fölött van a garad,

Legczélszeiübb és legkényelmesebb a szőlő zúzó a sajtó melié, vagy azzal szemben áililoít kádra helyezni olyképen, hogy a kádba ie- zuzott szőlőből, a benne levő szűrön keresztül, a mustot egy kaucsugcsővel, vagy a csappal a prés elé bemélyitet kármentőbe bocsálhas- suk.

Alig szükséges felemlítenem, hogy a vörösbor készítéséhez a kék szőlőt a fehértől el különítve kell szedni s azzal a később beírandó módon elbánni.

Gyakran előfordul, kivált esős és hűvös időjárás mellett, hogy a sző'őnek egy része éretlen maradt, más része pedig rodbadásnak indu1, vagy egészen penészes. Ilyenkor a sző!ővá!ogatás igen nagy haszonnal jár.

A szőlő válogatása

Vegyes ül etésü szőlőkben gyako i azon eset, hogy a szőlő egy része teljesen meg érett, más része éretlen s némely fajták már teljesen penészesek ; nagyon természetes, hogy ily szőlőkből kifogástalan jó nem állíthatunk elő. Hogy ily körülmények mellett is jó minőségű bort készíthessünk, a szőlőt meg kell válogatni, melynek legegyszerűbb legkevesebb költséggel járó módja következő. A présházba egy nagyobb háromszeglete* asztal állítunk fel, melynek körülöte 25 cm. magas párkánynyai legyen ellátva és sarkai mintegy 30 cm. szépségben le legyenek tompítva. Ezen nyílások alatt egy egy kád álljon a kiválogatandó szőlő befogadására.

a leszedett szőiőt a puttonyból ezea asztalra kell önteni, melyből az asztal sarkaiaál álló három munkás a kevert szőlőt három felé vá'o gat ja

; az egyik a maga előtt levő nyilason az éretlen szőlőt, a másik az érettet, a harmadik a penészes és rotdhadt szőlőt válogatja ki és rakja az előtte levő kádba. Az akként megválogatott szőlőt külön-külön kell megzúzni s a megfelelő törkölyből mustot kisajohi.

Ily módon járva el, elsőrendű, igen jó pecsenyebor és kissé savanykás asztali bort készíthetünk, a penészes sző öböl pedig ie- nyálkázás után még mindig tűrhető bort nyerhetünk.

Használhatunk a válogatáshoz hosszúkás asztalt is, ha a sző őt csak két részre válogatjuk t. i. jó és hibás fürtökre.

Vörösbor készítésénél a szőlőválogatással járó csekély költséget nem szabad sajnálni, a válogatást okveíet'eaül meg kell tenni, mert a rothadt szőlő festőanyaga már felbomlásban van és ez az ép szőlő festőanyagát is elrontja, Tapasztalásból ismeretes, hogy rothafdó kék szőlőből szép sxintt piros bor nem less és az ilyen törésre hajlandó bort csak derítéssel lehet megjavítani és élvezhetővé tenni.

folytatása következik.)

Szerkesztői üzenet.

H

................urnák a beküldött költemény

r ém Ui meg a lapunkban való közölhetés mértékét, amennyiben nem emelkedik az ódái magaslatra, mint ezt tárgyánál fogva is elvárni lehetne. Hiba van a költemény technikájában is. a mi pedig a költemény jóságának szintén egyik fontos kelléke. Mind a mellett kérjük további stives közrem ködösé?, mert a már közölt vers arról győzött meg bennünkot, hogy írója határozott kö'Sői tehetség, kitől «ok szépet várhatunk — annak idején.

Leánderaek. „ Mi kor zengjek?“ Majdcsak az érettségi vizsga után.

Érdeklődőnek. A kérdet ett tánezos mulatság, mint illetékes helyről értesítenek, a Casinó- ban fog megtartatni, de csak 6—8 hét múlva, mikor a napok hűvösebbek, az éjszakák pe dig hosszabbak lesznek, szóval; mikor „alig virradt már is alkonyul,“ Addig tehát mél- tózíassék türelemmel lenni. Ilyen rekkenő hőségben s a mi tő, ilyen rövid éjszakán, nem érdemes tánezba kezdeni.

L .... у urnák, Tessék orvoshoz for’ dúlni. Részünkről különben azt tartjuk, hogy ö nagysága betegségére a Sóstó nagyon is köze! van. Jó lenne talán a Fok föld, hol már a múlt évben kitűnő gyógyerejü fürdőt nyitottak — anyósok számára.

Vasúti menetrend.

1900. május hó l-tőlÁllomások

SZ. V.

gy-v?Z. V.

SZ. V.

SZ. V

Budapestről ind.

7.46

2.51

3.-17

10.41

—

Kiskőrösről ind.

10.53

4.41

6.39

2.4.2

—

Vadkertről ind.

и.10

—

6.54

2.30

—

Pirtórói ind.

и.23

—

7.06

2.44

—

Halasról ind.

íi.39

5 08

7,22

3.03

5.13

Guböijárásról ind.

—

—

7.35

3.1?

5.39

Szabadkára érk.

12.33

5.4?

8.93

4 05

7.28

Szabadkáról ind.

11.50

9.46

1,5?

6.20

—

Göböljárásról ind.

12.48

—

—

6,°3

—

Halasról ind.

1.14

lOi2?

2.54

6.20

—

Pirtórói ind.

1.27

—

3.04

6.30

—

Vadke'tről ind.

1.53

—

3.1?

6.43

—

Kiskörösről ind.

2.35

11.01

3,3?

7.03

—

Budapestre érk.

6.46

12.54

6,25

9.4?

—

—

SZ. V

—

—

—

Kis-Körösröl Kalocsára.

2.40

7,20

11.45

4 51

—

Kalocsáról Kis-Kőrösre.

12.10

5.13

9.07

1.41

—

Jegyzet. Az aláhúzott számok az éjjeli időt jelzik, a mely este 6 órától reggeí 6 óráig vétetik. — Sz. V. személyvonat: gy. v. gyorsvonat.

Hirdetések.

Ház eladás.

Öztf. Zscny Árotttré eladja Petőfi-utczá- ban levő házát kedvező feltételek mellett jutányos árban. Bővebb felvilágosítás helyben a tulajdonosnál megtudható.

2164 sz. 1900.

Hirdetmény.

Folyó hó 24-én a város bel és kül területén egy veszettségre gyanús kutya kóborolt; a gyanús kutya elfogatva kiirtatott és bonczolás utján veszettségben lévőnek állapíttatott meg.

A veszettségben lévő kutya kóborlása miatt az 1888. évi VII. tcz. 60 §-a valamint ezen törvény végrehajtása tárgyában kibocsátott 40.000/888 számú ш. kir. földművelésügyi miniszteri rendelet 188 §-a alapján, a város bel- és külterületén lévő összes kutyáknak nappal és éjjel negyven napig, vagyis folyó évi szeptember hó 2-ig bezárólag leendő megkötése, vagy szájkosárrali ellátása ezennel elrendeltetik azon kijelentéssel, hogy a meg nem kötött, vagy szájkosárral el nem látott kutyák kiirtatnak és ezen felül a kiirtott kutyáknak tulajdonosai állategészségügyi kihágásért is büntettetni fognak.

Miről a lakosság alkalmazkodás végett a fentiekben értesittetik.

Halas, 1900. julius 26.

Szekér Pál, rendőrkapitány.

Nyomatott Hirth Lipót és Társa könyvnyomdájában Szabadkán Batthyány-utcza 5. Gőzfürdővel szemben.