Kun-Halas, 1900 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1900-07-22 / 30. szám
esik tehát 11 szekunda, erre a két tantárgyra 35. Szép rekord! Hiába volt a strucc-politika, az Értesítőből kiviláglik minden. És most mondja meg az igazgatóság: normális állapot ez ? lehet ezt szó nélkül hagyni? Mondja meg, hogy mi az isten csodájának kellett görögből és latinból a két legfelsőbb osztály tanuló ifjúságát harminczöt darab szekundába pó- rálni, s még egy csapatot e miatt a matúrától megugratni 1 Nem is emlitve azt, bogy a 276 vidéki tanuló már ezóta az egész országban meghordozta „a véres kardot“, — de nem azért ám, hogy ide, Halasra toborozzák a tudományszomjas ifjúságot, — még az a hátránya is van ennek a radikális — de észszerütlen „rendszer változtatásnak^ , hogy a helybeli szülőket is a főiskola ellen zúdítja. pedig — nagyon jól tudja az igazgatóság, hogy főiskolánknak — épen a mai válságos viszonyok között béke és béke kell ! Éppen erre való tekintettel hallgatunk el sok oly dolgot, amit kimondanunk kellene. Csak azt mondjuk, — „többet ilyen ne történjék !“ Örömmel registráljuk egyébként az értesítőből, hogy a tanuló ifjúság erkölcsi állapota megnyugtató volt. Igazán, a tanári kar hivatásának magaslatán csak akkor áll, nemes kötelességét becsülettel s közmegelégedéssel csak akkor teljesiti, ha a tudományok szorgos tanítása mellett az ifjúságot az erkölcsi- ségben is lélekismeretesen neveli s ezzel mintegy megbonthatatlan alapját saira. Hogy lehet ez ? Egyszerűen igy; Amit paratcsőit Isten és Jézus ránk hagyott, azt megtartom, amit azonban a papok toltak a vallá-hoz, hogy az egyháznak hatalmat szerezzenek, annak a szentségét nem ismerem eí. így tettem vallásos, istenfélő voltam daczára az egyház áldásaira méltatlan. Toístoy Leó gróf azután egy zöldkötésü köryvecskét vett le a könyve* poiezról, azt az evangéliumot, amelyet Oroszországban nem voit szabad kinyomatni. Élénken magyarázta a hírlapírónak, hogy négy ily könyvet ad ki, amely ben kifej li a keresztény hit igazságait és bebizoi yuva, hogy mini lőnek meghamisítva a keresztény vallás ta nai a zsinatok és egyházfejedelmek áital. A hírlapíró aztán mást kérdezett. — Hat elég ok ez arra, hogy az egyház méltatlannak tar ja, magához a grófot V — az egyház igen, de csak ő. A vallás nem. Mert az egyház nem azonos a vallással. Az én véleményem a szenté ás felöl az, hogy Krisztus tanai lehetnek szentek, de nem lehet szent egyelőmé bem, csupán azért, mert az emberes: szentnek mondjak. Es az öreg muszka keserű hangon keit ki azok ellen, akik szerint vissza éltek Krisztus nevevei. Akkor aztán egy más kérdéssel forduij Toljsojhoz az újságíró. — Beszéden valamit, gróf ur, Krisztusról. — Krisztusról ? Íme ezt irtain evangéliumom bevezetésére Krisztusról. adja meg annak, hogy az ifjú kikerülve az iskola padjai közül, lelke nemes zománezával tisztán tudja megküzdeni ebben a szürke és sokszor piszkos életben a keserves kenyér-harezot. A klasszikus Dyelvek mellett a klasszikus hazaszeretetei is tanítsák, aminthogy a kálomista iskolák mindenha legtermőbb melegágyai voltak az igaz magyar hazaszeretetnek. Mienk is az volt, hisszük, hogy az marad!! A közönség figyelmébe. Értesítjük a nagy közönséget, hogy julius hó 1 tői kezdödőleg, a hirdetések után a 60 fillér kincstári illetéket fizetni nem kell, mivel a törvényhozás eltörölte. Miután a hirdetési bélyeg eltörlése módot nyuj ott nekünk arra, hogy a birlap hirdetést minél olcsóbbá tehessük, a közgazdasági érdek szem előtt tartásával, oly csekély összegben állapítottuk meg a hirdetési dijat, a melyet bármely szegény is megerőltetés nélkül leli zeihet. Tehát épen esen szegény osztály érdekében, de a helyi ipar, feerefkedelmi s általában az üzleti forgatom emelése czéljábói is, elhatároztuk, hogy julius hö 1-től kezdödőleg helybelieknek minden hirdetést 20 szóig 30 krért teszünk közzé a kis hirdetések között a hirdető nevének és lakásdnük kitétele mellett. A 20 szón felül, minden további szó 2 krb; keríii. A kinek tehat szénája, szalmája, háza, földje, szőilője, vagy bármi ingó, ingatlan vagyona van eladó, vagy bárki ily dolgokat venni akar, vagy ha valaki alkalmazást ke rés, vagy alkalmazást Ígér, ennek közzetóiele végett forduljon akár lapunk kiadóhivatalához, akár Präger Ferencz könyvkereskedő úrhoz, a bői ily hirdetések fe vétetnek. Tizennyoiczszáz évvel ezelőt megjelent egy to dús és prédikált valamit. Megkorbác*oiták felkötötték s aztán elfelejtették s két évszázadon keresztül semmit sem hallott felőle a világ. Történt azonban, hogy valakinek eszébe jutott egy más azokból, amiket az a koldus prédikált s amiket főbbé kevésbbé híven megőrzött az apáról fiúra szállás szájhagyomány. Tovább adja ezeket az eszméket, ezek ismét szállnak szájrói-szájra, milliárd ostoba és okos ember, indós és műveletlen halija meg és nem tudnak megszabadulni attól a gondolattól, hogy az a koldus Jézus — Isten 1 Hogyan magyarázhatjuk ezt a dolgot! Az egyház azt mondja : ez azért van mert Jézus valóban Isten, ez mindent megmagyaráz. De hátha megsem volt Isten ? Hogyan történhetett akkor, hogy éppen ez egyszerű embert ismerték el Istennek ? Az egyházi tudósok nagy buzgalommal gyüjik össze a iegaprólé- kosabb dolgokat is, hogy megadják rá a feleletet. De nem tudjak. A tanok alapos megismerése nincs Ínyükre. A Krisztusi tanokat meghamisítják, megtoldják, eJégieíeniiik s felhasználják a maguk anyagi és hatalmi ezéijaira. Ez ellen fogok én küzdeni egész életemen át, — pattan föl az öreg Tolsíoj, — ezek ellen a visszaé'ések ellen indítottam meg a nagy port, melyben a népek millióit s a trónokon ülőket hivom ki magam ellen ... Az újságban való hirdetést előnyössé feszi még azon körülmény is. hogy a lap jár magánosokhoz, körökbe, !t< fületeknek, vendéglőkbe. kávéházakba, vidékre, tehát ezren és ezren egész héten át olvassák az újságot, a kis hirdetéseket. A „Kun-Halasu kiadóhivatala. Előfizetési felhívás! Jelen számunkkal a III, évnegyedbe lépünk, a melyre szóló előfizetési nyugtákat kiadtuk. Kél j ük Befizetőinket, hogy már csak idő és munka kímélés szempontjából is, szíveskedjenek az 1 írt 25 kr. előfizetési dijat a nyugta első bemutatásakor lefizetni. Vidéki előfizetőinket is kérjük az előfizetési dijak beküldésére. A „Kun-Halas* kiadóhivatala. hírek. — Válasz'ás. A ref. egyháznál a főgondnok, továbbá a presbyíerek és egyházgazdasági gyűlés tagjai 1ji részének választása augusztus hó 5 én fog megejtetni a felsőbb leányiskola helyiségében. Ugyanekkor egyházközségi gyűlés is tartaíik, amelynek tárgyai; a főgondnok szolgálati idejének megállapítása és a választás. — Adomiay. Az egyesült asztalosok temetkezési vállalata ipariskolai czélokra 30 kor. adományozóit. — Hímen hír. Hirth Lipót szabadkai nyom- datulajdonos, a Hirth L p >fc és Társa ezég beltagja eljegyezte Eisler Camilla kisasszonyt Budapestről. — Az esküdt képesek alap lajstroma elkészíttetvén, a kalocsai kir. ügyészséghez beterjesztőiéit. — Meghív5. A múlt évben megejtett fő- gondnok, presbyíerek és egyházgazdasági bizottsági tagok i/4 részének kiegészítő választása az egyházkerüieii biróság ítéletével meg semisitteívén, az egyházlanács újabb válaszuk kénytelenek lesznek elégtételt adni azér t hogy megcsufoíiák a szentséget . . . az angol újságíró még egy ideig hallgatta az öreget, amint hévvel folytatta a diskurzust, azután eiíépctt. Bucsuzáskor mondta Toistoj újra: — Ismétlem a Vladimirszki tikász semmi fájdalmat nem okozott. Nekem csak Isten szent, a papokkal nem törődöm. Áldásuk nem boldogít, átkuk nem szomorít . . . * Tolstoj harezra hívta a trónon ülőt. Az eljött és lesújtotta. Kitagadta a egyházból, melyet gyalazo.t .... Gondolkozom To'stoj Lsó gróf fölött. Úgy érzem, mintha elvesztettem volna az utolsó embert is Oroszorsz ígban, akit bámuini tudtam. Minő kár ? Ilyen hatalmas tollal miért bolygatni a vallást ? Hisz az nem gyilkol nem rabol. Általa ma nem szenvednek milliók, de vigasztalódnak milliók, akik hisznek. Ennyi energiával, vakmerőséggel, tudással és bátorsággal, miért nem kei síkra a szabadságért jogért, melyet milliók sírnak vissza a muszka kancsuka borzasztó ütései alatt. Az is fájhat, az is éghet a szabadság emberének, ha nemzetek sirják vissza Isten oltáránál, — az elrablóit szabadságot. Egy szabadságért vivott küzdelem jutalmául sokkal értékesebb volna a Viadamirszki ukász a világ népeire,
