Kun-Halas, 1900 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1900-01-14 / 3. szám

hogy a folytonosan tapsoló közönség kí­vánságának szives készséggel tett eleget és elénekelte a NédfödeJes kis házikó kezdetű dalt. mely után ismét perczekig zúgott a taps. A negyedik számot Dr. Hermán Fe­re nemé úrnő szavalata képezte. Kiss József Rabasszonyát adta elő azzal a ben- sőséggel és igazi érzéssel, a szavaló mű­vészet mindazon kellékeivel, melyek a hallgatót meghatják, leikésitik és maguk­kal ragadják. Teljes mélységében zendülő szép hangja a költemény drámai részében érte el legszebb érvényesülését; különösen itt tűnt ki az ő nagy in teliigen cziáj a s ebben lehetett ráismerni nagy mesterére E, Kovács Gyulára, ki a szavalásnak igazi művésze volt. Dr. Hermánné úrnő előadásával az óriási közönséget valóság­gal magával ragadta. Rég zúgott fel oly őszinte, lelkes tapsvihar, mint mikor sza­valatát bevégezte s az a gyönyörű csokor, mit ekkor neki a dobogóra fű nyújtottak, csak szerény jele akart lenni annak a há­lának, mely a rendezős g részéről illette őt azért, hogy nagytehetségévcl a mai nemes ezélu előadást valóságos ünneppé tette. Dr. Hermánné úrnő szavalata után Pin­tér Barnabás és Szentpétery József urak fuvola kettőse következett. Valóban nagy nyereség volt Pintér ur konczert fuvolá­ját a misztikus patikai homályból kiemelni, Szentpétery ur terczettje pedig minden dicséreten felül áll, A felzugó tapsot mél­tán megérdemelték. Az élvezetes duett után záradékul a da­lárda énekei következtek. Ezek közül kü­lönösen nagyhatású volt Szentirmainak, Nyugtasd rajtam szép szemeid kezdetű dala. A szép színezetű és hangulat tekin­tetében gazdag dalnak minden szépsége érvényre jutott a jeles dalárda éneke ál­tal, a mi is Balogh zenetanár urat dicséri, ki az elért siker miatt a rendezőséget va lóban lekötelezte A nagy élvezetet nyújtott Hangverseny után átalakultunk bálozó közünséggé, ami azt jelenti, hogy száz kéz nyúlt a székek után s azokat a falmellé állítva, iparko­dott helyet adni a tánezra vágyók soka­ságának. De tánczról szó sem lehetett, ha csak annak nem nevezzük azt az állapo­tot, mikor az ember kénytelen lábával egy arasznyi helyen gyökeret verni s ösz- szes erejét oda fordítani, hogy tánezosnő- jét s vele magát az emberáradat el ne sodorja. Azonban mint mindenütt, úgy itt is szerencsérQ sokan voltak olyanok, kik hamarosan átlátván a tarthatatlan helyze­tet, siettek az éttermekbe kipanaszolni abbeli bubánatjukat, hogy nem boldog a magyar ! Így valamennyire megfogyatkoz­ván, a százhúsz tánezos párral Karnevál herczeg is megtarthatta diadalmas bevo­nulását.-0.— Jelen voltak a következők : Asszonyok : Ador Sándorné, Babó Elekné, Dr. Babó Mihályné, Babó Benőné, Balogh Lászlóné, Bartek Lajosné, özv. Barina Jánosné, Dr. Beck Sándorné, Borbás Imréné, Csinosak Béláné, Dr. Dobó Menyhértné, Eichler Albortnó, ifj. Endrész Imréné, Fazekas Józsefné, Farkas Aronné, Fehér Károlyné, Füredi Palm , őzt, Gaál Lajosné, Gál Sándorné, Gombos Károíyné, Giinthner Ru lolfné, özv. Gyenizse Jánosné, özv. Gyenizse Mártonná, Győrffy Józsefné, Halasy Lajosné, Dr. Hermán Fe- renezné, Hermán Dénesné, Hirháger Kárelyné, Dr. Hodossy G' záné Hodossy Pálné, Hofmeister Ignáczné, Dr. Hofmeister Judánó, Holländer Aronné, Horváth Gyuláné, id. Hováncsek Jánosné, ifj Ho- váncsek Jánosné, Imreh Lajosné, Km éri Gyuláné, Kémeri Benőné, Kecskeméthy Józsefné, Kiss Ist­vánná, Kohn Pálné, Kohn Antalné, Kohn Sándorné, Kristóf Józsefné,. Kriszháber Lajosné, Kovács Ká­rolyné, Kővári Antalné, özv. Kovács Imréné, Matkó Károlyné, ifj. Molnár Gáborné, Molnár Mihályné, Musa Benőné, özv. Nag-у Antalné, ifj. Nagy K. Imréné, Németh Mórné, Pacsolay Győzőné, özv. Pálffi Lászlóné, Pataki Dezsöné, Pelhő Józsefné, Péter Benőné, Pintér Barnabásné, Rocsek Józs íné, özv. Sass Elemérné, Szabó Istvánná, özv. Szabó Ferenczné, ifj. Szabó Ferenczné, Dr. Szabó Jánosné, Szabó Sándorné Szathmári Sándorné, Schönfeld Izidorné, özv. Szalay Imréné, Szalay Zsigmondné, Szekér Pálné, Szentpétery Jánosné, Szép Dezsőné, Szikszary Gáborné, ifj. Thury Józsefné, Thorma Istvánné, Tóth Inh'éné, özv. Tömösközi Sándorné, Tulit Péterné, Turóczy Istvánná, Babó Sándorné, özv. Végh Istvánné, Végh Juliska, Veisz Pinka,szné, I Zámbó Jánosné, özv. Zilah Jánosné, Zilah Istvánné, ! Valuska Pálné, Zseny Mórné. Leányok: Babó Elvira, Babó Erzsiké, Babó Ilonka, Babó j Vilma, Babó Zsófika, Barina Irén, Bartalos Jolán, Benedek Mati d. Borbás Juliska, Deutsch Sarolta, Dobó Ilonka, Dobó Gizella, Egressy Lujza, Farkas Krisztina, Gaál telka, Győrffy Matild, Hodossy Etelka, Holländer Ida, Király Rózsa, Kiss Mariska, Kovács Esztike, Mildschütz űdolfin, Musa Erzsiké, Nagy Mariska, Nagy Róza, Oláh Zsófiira, Paczolai Ilonk i, Papp Mariska, Pázsit Ilonka, Petim Ilonka, Pethő Mariska, Pipis Ida, Pipis Marista, Rádóczi Irénke, Rocsek Johinka Rolioska Etelka, Sass Irn a, Sigray Lidiké, Szabó Ilonka, Sz bó Jolánka, Szalai Erzsiké, Szentpéteri Bianka, Tallér Juliska Turó- czy Vilma, Valuska Juliska, Vanyur nővérek Zilah Juliska, Zseni Ilonka. Köszönet A „Ferenc# József-Tanítók há#a“ javára f. hó 6-án megejtett hangverseny eredménye a legélénkebb tanúságot tesz arról, hogy városunk művelt közönsége a tanügy szerény munkásai iránt nemcsak élénk érdeklődéssel viseltetik, de szellemi és anyagi áldozatokat is szívesen hoz ak­kor, midőn helyzetük javításáról van szó. Örömünkre szolgái mélyen érzett há­lánknak e város nagyérdemű közönsége iránt ez utón is kifejezést adni az anyagi támogatásért — s mindazon igen tisztelt közreműködő urhölgyeknek és uraknak — kik fáradalmat nem ismerve — nemcsak feledhetetlen kedves estét nyújtottak a közönségnek, de az eredményt is biztosí­tották. ■■■ Hálás köszönetét mondunk a rendező bizottságnak — élén városunk minden szép és nemes iránt lelkesülő pol­gármesterének és főjegyzőjének a hathatós szellmi és anyagi támogatásért, s kérjük továbbra is szives jóindulatukat, legyenek segítségünkre ezután is e nemcsak taní­tói, de hazafias és kulturális feladatot tel­jesítő intézmény fejlesztésében. Az anyagi sikerhez felülfízetéseikkel hozzájárultak: Bikády László 8 korona, Farkas Elek, Hofmeister Ignácz 6—6 kor., Hofmeiszter Juda 5 kor., Dr. Babó Mihály, Bernáth Lajos, Bessenyei István, Csenz Imre, Gaál Endre, Hofmeiszter testvérek, Nagy Lajos 4—4 kor., id. Balogh László, Práger Lipót, özv. Berki Sándorné, Borbás Imre, Fúró Géza, Hofmeiszter Géza, Horváth Gyula, JuhászFerencz, Pázsit Antal, Racs- mán Lukács, Schneider Róza, ifjabb Zilach István 2—2 kor., Péter Benő 1 kor. 60 fill., bichler Albert, Holländer Áron, Kádár Antal, Kovács Esztike, Kovács Lajos, Kő- váry Antal, Nagy P. Sándor, Szép De­zsőné, ifj. Thury József 1—1 kor., idősb Babó Sándor, Hudi István 80—80 fillér, К óim Sándor, Kóhn Antal, özv. Tömös- közy Sándorné, Valuska Pál 60—60 fill., id. Thury József 40 fill., N. N. 20 fillér. •- Fogadják a nemes szivű adakozók a tanítótestület hálás köszönetét. Összes bevétel . . . 636 kor. 40 fill. „ kiadás . . . 171 „ 70 „ Tiszta jövedelem . . 464 kor. 74 fill, mely összeg további rendelkezésig a „Ha­lasi Gazdksági Bank“-ban helyeztetett el. Midőn az elért nagy eredményért újó­lag hálás köszönetét mondunk, mély tisz­telettel kérjük a nagyérdemű közönséget, j legyen továbbra is támogatónk e magasz- I tos ügyben, melynek egyedüli czélja : a társadalom javának s a haza felvirágoz­tatásának előmozdítása. Halas, 1900. évi január 9. • Tisztelettel a közs. tan. test. nevében Tóth Imre. A Ferencz József Tanítók Háza. A magyar tanitók atyja Péterfy Sándor 25 évvel ezelőtt azt az eszmét vetette fel, hogy a tanitók közép és felső iskolákon, vagy egyetemeken tanuló gyermekei ré­szére haihatlan Eötvös Józsefünk nevére ösztöndíj alapot létesítsen. Az eszme az ország tanítóságánál visszhangra talált, Péterfy Sándor és néhány jelesünk tör- hetlen szivvel-lélekkel, apostoli buzgóság- gal megalapították az Eötvös alap egye­sületet, mely azóta a tanitók pár száz jó tanuló gyermekét segélyezte évenként 100—200 komával. Az alap elégtelen jö­vedelme miatt — fájdalom — az ösztön­díjért folyamodó több száz jó tanuló közül évenként csak 40—50 részesülhetett ösz­töndíjban. Ez a körülmény csak hatvá­nyozta az Eötvös alap kezel őségének buzgóságát annál is inkább, mert a ma­gyar társadalom erkölcsi és anyagi támo­gatását mind jobban jobban sikerült ügy- annyira^ megnyerni, hogy évenként kioszt­hatott 5—8 ezer korona ösztöndíjat. A magyar tanítóság régi ábránd képét valósította meg ez óv folyamán nagy Pé­terfy Sándorunk, mert immár nem elége­dett meg azzal, hogy évenként 100—200 koronát adjon a tanitók jól tanuló gyer­mekeinek, hanem „gondolj merészet és nagyot“ megvette Budapesten a Szent- királyi-utcza 45 ik számú kétemeletes há­zat 208 ezer koronáért arra a czélra, hogy a tanítók Budapesten tanuló fiainak in­gyenes, vagy olcsó lakást adhasson. A magyar tanítóság életében örökké emlékezetes marad a múlt éy november 19-ik napja, mert ekkor nyitotta meg örök hálánkra méltó Wlassics miniszterünk a Ferencz József tanitók házát. Leirhatlan az az örömmámor, mely ha­zánk 80 ezer főnyi tanítóságát áthatja. Úgy de a tanítóság teljes tudatában van annak, hogy nemcsak a 208 ezer koronát kell összegyűjteni, hanem az évi fentar- tásról is kell gondoskodni, ez pedig az általánosan ismert szerény javadalmazása tanítóságnak oly „tárcza kérdés“., melyre semmi esetre sem tudna megfelelni, tehát azon „immár nem szokatlan módon“ ipar­kodik megoldani a kérdést, hogy rendez hangversenyt, tombolát, tánczmulatságot, felolvasást stb. stb., hogy a nemes czélra gyűjtsön, és hála a müveit társadalomnak, a legigénytelenebb falutól fogva a nagy városokig, pénzintézetek, gyárak, bányák tulajdonosai, stb. stb. oly nemes verseny­ben iparkodnak részt venni az áldozatho­zatalon, hogy azon édes reményre jogo­sítja a tanítóságot, hogy tehetséges fiait majdan megfelelő iskoláztatásban része­sítheti, fő czél leven, hogy ezáltal is hasz­nos állampolgárokat adjon nemzetünknek. Midőn a tanitók házába a pályázat ki lett hirdetve, 127 folyamodvány érkezett be, ebből azonban ezúttal csak 50-et le­hetett anyagi erő hiányában bevenni, mig 77-nek bevétele egy jobb idők reménysége maradt. — Ez időszerint a tanitók házá­nak 16 jogász, 2 gépész mérnök, 14 böl- csószethallgató, 2 polg. isk. tan. jelölt, 4 műegyetemi halig., 3 raztanár jelölt, 4 orvos növendék, 1—1 iparművészeti isk. tanuló, kereskedelmi akadémiai, állatorvosi akad. üvegtechnikus, főiparisk. technikus lakója van. Az országos öröm közepette a helybeli községi tanitó-testület sem maradhatott tétlen és elhatározta, hogy január 6-ikán hagversenynyel egybekötött tánczmulatsá­got rendez a tanitók háza javára. Az a páratlanul lelkes fogadtatás, mely- lyel az eszme városszerte találkozott, ama vérmes reményre jogosit, hogy városunk az elsők közé emelkedik siker tekinteté­ben, sőt - habár több év alatt is — Új­vidék város mintájára egy halasi szobát is alapíthatna, akkor, — akkor soha el nem múló módon örökítené meg nevét. — Adja Isten, hogy úgy legyen ! Szalay Zsigmond. Hírek. Tisztikar választása. A kaszinó tisztikarát vasárnap f. hó 14 én választja meg. Kaszinóba!. A kaszinó, mint értesülünk, első bálját az idén jaruár 27-ikén fogja megtartani. Ajánlatos lenne, ha a ren­dezőség kimondaná, hogy a nagyhirü kaszinói bálok közül legalább kettő az idén kartonbál legyen. Adakozás. Deák István lakatos-mester ur, szabadkai lakos a halasi „Polgári 01-

Next

/
Thumbnails
Contents