Kun-Halas, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1899-06-11 / 24. szám
ПГ évfolyam. 24. szám. Kun-Halas, 1899. Junius 11. KUN-HALAS SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Eő-uteza 1254. Megjelen minden vasárnap. КИШАМ és ТАМАНИ HUT. HIRDETÉSEK DIJA: 3 hasábos petit sor előfizetőknek 3 kr. nem előfizetőknek 5 kr. Kis Hirdetőben 40 kr. bélyegilletékkel. Egyes szám ára 10 kr. Előfizetési ár: egész évre 5 frt, fél évre 2 frt 50 kr., 3 hóra 1 írt 25 kr. Nyilttér: 3 hasábos petit sor 10 kr Gazdasági cseléd és munkásügy. — Vasadi Balogh Lajos. — Vegyék a cselédek lelkűkre a dolgot s ne vándoroljanak gazdaságról-gaz- daságra, hanem alapítsanak meleg boldog otthont a gazdánál, hova a sors vezérelte őket. Második panasz, hogy nem hűségesek a cselédek. A múlt és jelen között bizony itt is nagy a különbség. El-el nézzük sokszor, a lecsigázott barmot, mely a gondatlanságnak az áldozata. Szomorúan nézzük a rosszul végzett munkát, a készakarva kártokozó hanyagságot. Ilyenkor fájdalom sóhaja kél ajkunkon, hogy egy érző szív, egy gondolkodó ész, egy vallásos lélek, hogy feledkezhetik meg magáról eny- nyire, mint tehet ily hűtelenséget, hogy nem szégyenli ön magát, önmaga előtt ? És ez a hűtlenség magállitja a gazdálkodás menetét és megnyitja a szerencsétlenség zsilipéit s hullik az átok, gazdára, cselédre, egyaránt. Czéda, ragyiva lesz a A „КТШ-HALAS“ TÁRGZlJA. A baktériumokról. — A „Kun-Hala s“ eredeti tárezája. — Hogy nem pusztul el minden ember a baktériumok millióinak testünkbe való bejutása által, arra nézve tudnunk hell, hogy — mint emlitettiik — nem minden bakteriumfaj okoz betegséget. Nagy részüket tehát minden baj nélkül hordhatjuk magunkban. Azokkal szemben pedig, melyek betegségeket okoznak, nemcsak az egészséges embernek, de bizonyos fokig még a betegnek is meg van a maga ellenálló képessége. Ezen képességünk abban nyilvánul, hogy a baktériumok millióinak beszivása alkalmával, tüdőnkbe élenydus, tiszta levegőt szivünk be, alevegő ólenye pedig megöli a szervezetünkbe jutott baktériumok egy részét. Azért annyira fontos, hogy lakásaink szellőztetéséről mindig godoskodjunk, hogy szakítsunk azon ősmagyar szokással, mely az ablak kinyitástól irtózik. Mert ismert dolog, hogy télen a hideg miatt, nyáron pedig, hogy a meleggel a legyek szobáinkba be ne jöhessenek, nemcsak, hogy állandóan becsukva tartjuk ablakainkat, de télen még a réseket be is ragasztjuk, homokkal, földdel betömjük, hogy tiszta levegő egy világért be ne juthasson lakásunkba. Természetes, hogy a tiszta, élenydus levegőtől elzárkózván, kósz- akarva gondoskodunk arról, hogy a baktériumok bennünk kedvök szerint szaporodhassanak. Ellenálló képességünket fokozza továbbá gazdaság, kóczos, rongyos a cseléd s bánatos a gazda. Nincs nagyobb csapás, mint a hűtlen cseléd, a kiben nics becsületérzés, hanem egy szaladgáló csapás, aki helyre hozhat- lan károkat okoz, mely aztán őt is sújtja és előbb vagy utóbb a börtön ajtaját nyitja fel előtte. A törvény rendelkezésre nézve nem elegendő. Mert nem azért nem szabad hűtlen cselédnek lenni, mert ezért a törvény büntetést szabhat, hanem azért kell hűségesnek lenni, mert ezt parancsolja a becsületes szív, a tiszta lekiismeret és a józan gondolkodás. Harmadik panasz, hogy a cselédek elégedetlenek. A régi jó erény kezd kiveszni, „a kevéssel megelégedés“ ma már az ajtón kívül van hagyva, hirtelen gazdagodni, érdemetlenül jutalmat nyerni ez most a szokás. Kérdezzük csak meg a régi cselédeket, mi volt a fizetés akkor és mi ma. Es mi az eredmény ? A régi cselédek a kevés fizetésből öregségükre tudtak összeszerezni egy kis vagyont, háazon körülmény, hogy nem csak testünk külső felületét, hanem légző és emésztő rendszerünket is mindenütt hámréteg borítja és ez nem engedi, hogy a baktériumok vérünkbe bejuthassanak s ott táplálkozzanak és szaporodjanak. E miatt aztán a belehelt vagy lenyelt baktériumok nagyrósze — hogy úgy mondjuk — éhen vesz el. Ha azonban a hámfelület valamely okból, például hurut miatt, akár a légutakral, akár pedig a gyomor és belekről, vagy valamely sértés következtében bőrünkről itt-ott levált, azonnal meg van adva az alkalom arra, hogy a baktériumok milliói vérünkbe betörhessenek, hol aztán tápanyaghoz jutván, hihetetlen gyorsasággal elszaporodnak és irgalom nélkül pusztítanak. Ezért annyira fontos, hogy óvakodjunk mindazon okoktól, melyek tüdő és bélhurutot okoznak, vagyis : éljünk mindig tiszta levegőben, ételben és italban tartsunk mértéket, mert ennek megszegése leggyakoribb oka a különböző hurutus bántalmaknak. Ha a fen említett háromréteg valahol levált, első tünet mit az oda jutott baktériumok okaznak az lesz, hogy az illető helyen gyula- d á s, úgynevezett 1 о b keletkezik. Szervezetünk ellenálló képessége éppen ekkor nyilvánul legszebben. Ugyanis a gyuladásos helyen vér- edényeink megtágulnak és igy sokkal több vért visznek oda mint az előtt. Vérünkből ekkor kilépnek a fehér vér sejtek, szervezetünk derék katonái, melyek mindenütt megjelennek a hol csak valami idegen betolakodott s mint Mecsnikoíf kimutatta, megrohanják a baktériumok légióit és elpusztítják őket. Ezeket a sejteket az orvosi tudomány fagoczitháknak — evő sejteknek — keresztelte pedig méltán nezacskát, a hova elhúzódtak. Éltek békén, megelégedve, fölnevelve Isten félelmében és becsületben gyermekeiket. Ma háromszor-négyszer nagyobb a fizetés és nincs megelégedés, mert nincs jó beosztás, nem dolgozik a család minden tagja. Az egy apa, a férj maga dolgozik és a fizetésre támaszkodnak egyedül, házi gazdaságot nem folytatnak. Hejh 1 az a konyhaküszöb sokat tudna beszélni, a hova összegyülekeztek trécselni, a cseléd asszonyok is töltik hiába az időt. Dobjuk ki az elégületlenség ördögét a szivünkből s a megelégedés dolgát- véssük keblünkbe. Sorsunkkal kibékülve küzdjünk munkálkodjunk. A cselédség egy élethivatás, melyet be kell tölteni, s ha azt mint élethivatásunkat tekintjük, úgy a megelégedés megaranyozza életünket és boldoggá tesz minket. Nem folytatom tovább az általános panaszok előhozatalát, csak rá mutattam, hogy a gazda és cseléd közötti viszony kell, hogy jobb legyen. E viszonyt jobbá, a törvény alig teheti, hanem tehetik a gazdák és cselédek egymás tiszteletével, vezhette volna akár hősöknek is, mert ők vívják folytonosan szervezetünknek önvédelmi harczát. A még életben maradt baktériumoknak további sorsa nem lesz valami irigylendő, mert alig hogy megmenekültek a rájuk nézve halálos ólenytől meg a fehér vérsejtek győzelmes seregétől, saját testvéreikkel is élethalál harczot kell vivniok. Ugyanis, a vérbe már előbb bejutott más fajta baktériumok, melyek nem betegség okozók és igy szervezetünk által baj nélkül tűrettek, irtó háborút kezdenek a betolakodókkal még pedig úgy, hogy nemcsak direkte támadják meg és emésztik el azokat, hanem az általuk produkált szerves méregbe, a ptomainba, mintegy bele fojtják őket. Azokat pedig, melyeket igy meg nem ölhettek, úgy teszik tönkre mint a régi idők ellenséges hadai tették egymással, tudni illik minden élelmi szert felfalnak, hogy a nyumokba jövők óhhalálal pusztuljanak el. Elő áll ez az eset akkor is, midőn a betegség okozó baktérium gyengített faját kis mennyiségben beoltjuk a szervezetbe pld. a himlő oltásnál, mikor a himlőt okozó baktériumot gyengített alakban azért visszük az emberbe, hogy a tápanyagot pusztítsa el, hogy a majd betolakodó veszedelmes fajnak ne legyen mit ennie. így tudván mindezeket, megérthető most már hogy a baktériumok miért nem szaporodhatnak el egész a végtelenségig s miért lehetséges az, hogy nem pusztul el minden ember az általuk okozott különféle betegségekben. —a.
