Kun-Halas, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1899-06-04 / 23. szám

Junius 4.

KUN-HALAS.

1899.

kortól a leellésig). A díjazások d. e. 10 órakor kezdetnek meg. Pénzdíjban csakis kis tenyésztők részesittetnek. Nagy tenyésztők csakis arany, ezüst és bronz díszoklevelet nyerhetnek. Köteles minden pályázó a kijelölt nap reggelén az illető helyhatóságnál jelentkezni, hol további utasítást nyerend. E díjazásokon fog a szegedi kiállításon bemutatandó tenyószanyag is ki- szemeltetni

— Marhatenyésztési jutalmak. A

vármegyei gazdasági egyesület közhírré teszi, hogy a földmivelésügyi m. kir. miniszter ur támogatásával, vármegyénk szarvasmarhate- nyésztésének előmozdítására engedélyezett szar- vasmarhatenyósztósi jutalomdijosztások a következő helyeken és időben fognak megtartatni, mely alkalomra az alább elősorolt állami és egyesületi dijak tűzetnek ki. I. Rendes évi díjazások : A) Magyar fajtára nézve : folyó évi junius hó 18-án Dunapatajon, f. évi junius hó 29- ón Szabadszálláson, B) Simmenthali jellegű pirostarkára nézve :f. évi junius hó 11-én Gödöllőn, f. évi junius hó 25- ón Nagy- Kát á n. Dijaztatnak : 1. Jó tenyószképessóget ígérő tehenek, melyek jól ápolt, egészséges, erőteljes állapotban vannak. 2. Jó tenyószképes- séget Ígérő üszők, melyek jól ápolt, egészséges, erőteljes, állapotban vannak. A dijat nyert állatok törzskönyvbe vezettetnek. A díjazások d. e. 10 órakor kezdetnek meg. Pénzdíjban csakis kis tenyésztők részesittetnek. Nagy tenyésztők arany, ezüst és bronz díszoklevelet nyerhetnek. Köteles minden pályázó a kijelölt nap reggelén az illető helyhatóságnál jelentkezni, hol további utasítást nyerend. Ezen díjazások alkalmával fognak a szegedi országos kiállításon bemutatandó állatok is kiszemeltetni.

KÖZGAZDASÁG.

A sertésvész ellen való védekezés.

Útmutatás a községi elöljárók és sertéstartó gazdák részére.

(Vége.)

10. Mit kell tenni, ha a sertésék gyanús tüneteket mutatnak ?

Abban az esetben, ha a községben egy vagy több udvarban olyan külső tünetek közt, amikről föntebb megemlékeztünk, egy vagy több sertés megbetegszik, vagy talán el is hull: a gazda maga, vagy akár a szomszédja, vagy pedig a közös pásztor a betegségről és az elhullásról a községi elöljárónak azonnal jelentést tegyen.

Jóakaratúlag megemlitem itt, mert nem szeretem ha a szegény ember bajba keveredik, hogy ezt a bejelentést elmulasztani nem tanácsos ; mert tudni való, hogy az a sertés tulajdonos, vagy kondás, a ki a birtokában levő vagy a gondozása alatt álló disznó megbetegíilósót vagy elhullását az elöljárónak azonnal be nem jelenti : a törvény értelmében nem csak szigorúan lesz megbüntetve, (100 írtig terjedő pénzbüntetéssel ! ) hanem ezenkívül abban az esetben, ha a betegség megállapítására beteg vagy beteg vagy beteggyanus disznajának kiirtása válik szükségessé, még a kártérítési igényét is elveszti.

Sok embert a bejelentéstől az a félelem tart vissza, hogy a bejelentés neki költséget fog okozni. Ebben a tekintetben mindenkit megnyugtathatok ; a törvény úgy intézkedik, hogy háziállatok birtokosait az ilyen bejelentéssel járó hivatalos vizsgálat költségei nem terhelik.

A községi elöljáró a bejelentés vétele után azonnal értesíti a szolgabiróságot a betegségről avagy az elhullásról és kéri, hogy sürgősen küldje ki az állatorvost, mert a betegséget az állat belső részeiből csakis állatorvos képes pontosan megállapítani. Egy úttal gyalogpostákat küld szomszéd mesgyés falukba és értesíti az ottani elöljárókat, hogy a faluban baj van, vigyázzanak tehát ők is, megizeni egyúttal, hogy a faluban a disznóknak lábon való hajtása eltiltatott.

Ha dög lenne : azt azonnal kiszállhatja a dögtérre ; és addig, mig az állatorvos megérkezik, a hullát a dögtéren, a beteg disznókat pedig oáahaza úgy őrözteti, hogy se ember, se állat hozzájjuk ne férhessen.

11. Amíg az állatorvos megérkezik, mit kellene tenni a sertéstartó gazdának ?

Tudjuk, hogy a sertósvész milyen nagy mértékben ragadós betegség. Abban az esetben, ha valamely községben gyanús megbetegedés fordul elő, föl lehet tenni, hogy nemcsak az az egy disznó, hanem a vele istállóban együtt tartott vagy a legelőn együtt járt többi disznó is fölvette már a ragályozó anyagot, vagyis a többi disznó is fertőzésgyanus. Éppen azért nem elég tehát csupán a szolgabiró úrhoz izenni, hanem miután előre nem lehet tudni, hogy milyen bajt állapit meg az állatorvos, azért mindig a leg- rosszabbtól kell félni és úgy kell a sertéstartó gazdának cselekedni, meg az elöljárónak intézkedni, mintha már biztos volna a veszedelem. Mert — ismételjük ! — csak akkor lehet a további ragályozásnak, vagyis a nagyobb bajnak útját vágni, ha mindjárt csirájában megfojtom igyekszünk a ragályozó anyagot; egy szóval: már ekkor arra kell törekednünk, hogy a még egészséges sertéseket a befertőztetéstől s igy a megbetegedéstől megóvjuk.

A sertéstartó gazda, amint észreveszi, hogy egy vagy több sertése szomorú, nem eszik ; azonnal válogassa ki a még egészségeseknek látszó disznókat a betegek közül és helyezze el ugyanazon udvarának másik részén, egy hevenyében összetákolt akolban, vagy kerítés közt. Jegyezzük meg, hogy nem helyes kiválogatni az az egészségesek közül és a beteget vinni más helyre, mert ezekkel a ragályozó anyagot is tovább hurczoljuk és a betegséget még inkább terjesztjük. Ha pedig az egészségeseket ott hagyjuk a betegekkel együtt, a betegség ragályos természeténél fogva az egészségesekre is átragad.

Más udvarba a disznókat átvinni semmi szin alatt nem szabad.

12. Hát a bírónak mit kell tenni ?

A biró ilyenkor mutatja meg, hogy ember-e a talpán és hogy móltó-e bírói pálcza viselésére. Ne legyen egy percznyi nyugta, pihenése, éjjelt-nappalt összevéve tegye meg a törvény parancsát, mert különben bajba keveredik, megbüntetik, még be is csukhatják.

A bírónak (illetve az elöljárónak) addig, mig a szolgabiró és állatorvos megérkezik a következőket kell megtenni :

1- ször. A gyanús udvart vagy tanyát és a jobbról-balra való szomszédok udvarait zár alá veszi ; vagyis megtitja, hogy ezekből az udvarokból vagy tanyákról az utczára vagy legelőre egyetlenegy disznót kihajtsanak, azokból szálastakarmányt szalmát, trágyát kiszállítsanak. Hogy pedig ellenőrizhesse, vájjon betartják-e a lakosok ezen tilalmat, a zár alatt álló udvarokban levő sertéseket azonnal összeiratja és az összeírást az állatorvos megérkezése után azonnal átadja.

2- szór. Ha a betegséget a legelőn a csür- hében vették észre, akkor megtiltja, hogy disznók a közös legelőre járjanak ; elrendeli, hogy odahaza tartassanak, mert ilyenkor előre nem tudhatván, melyik disznó lett már befertőztetve, a legelőn járt valamennyi disznót gyanúsnak kell tekinteni, jobb tehát, ha a még be nem fertőzött disznókat az esetleg már ragályos disznókat az esetleg már ragályos disznókkal való érintkezéstől eltiltja.

3- szor. Elrendeli, hogy a község határából egyetlen egy disznót ki ne hajtsanak ; ezért gondoskodik arról, hogy a községi marhalevélkezelő a disznókra passust ki ne adjon. Az esküdteknek pedig elrendeli, hogy a lakosoktól a birtokukban levő disznó-passusokat jegyzék mellett szedjék be és a községházához őrizetbe tegyék.

4- szer. Nemcsak a kihajtást, de más községbeli disznók behajtását sem engedi meg ; ha pedig esetleg mégis behajtottak volna disznót a faluba, addig is, mig a szolgabiró ur intézkedik. a behajtott disznókat letartóztatja és a tulajdonos költségén zár alá helyezi.

5- ször. Gondoskodik arról, hogy a lezárt udvarba vagy tanyára uj sertéseket be ne állítsanak.

13. Ha az állatorvos megállapítja a bajt, mi a teendő ?

Ha az állatorvos a sertósvószt egész hatá- I rozottan megállapította, akkor mindazok az I

intézkedések, amelyekről föntebb már szóltunk, mindaddig érvényben vannak, atnig a betegség a faluban meg nem szűnik, a fertőtlenítés be nem fejeztetett, illetve a hatóság a zárlatot föl nem oldotta. Ilyenkor azonban még a sertésvásá- rokat is be kell tiltani és abban az esetben, ha a sertósvész a község belterületén egyszerre legalább öt különféle fekvésű udvarban vagy a község külsű területén egyszerre legalább öt különféle fekvésű tanyában tör ki, vagyis ha járványosán lép föl, akkor még aziránt kell intézkedni:

1. hogy az egész község sertései egymással ne érintkezhessenek, trágya a határból, széna és szalma pedig a lezárt udvarokból ki ne szállíttassák;

2. hogy a községbe vezető utakhoz őrök állíttassanak, avógből, hogy más községből származó disznókat a községbe vagy a községen át egyáltalán ne szállíttassanak vagy hajtsanak ;

8. hogy az elhullott disznókat azonnal a dögtérre szállítsák és ott eltakarítsák. A hullát folyóba, patakba, vízbe dobni a legszigorúbb büntetés terhe alatt tilos. A beteg, vagy elhullott disznó helyén levő trágyát almot és takarmánymaradványokat frisen oltott mészszel kell leönteni.

A hullaszállitásnál és eltakarításnál nagy figyelemmel kell eljárni. Olyan kocsikat kell használni, amelyből az útra semmi ki nem hullhat : a szállítás alattt elcsepegett vért, elhullott trágyát az alatta levő földréteggel együtt azonnal föl kell szedni és szintén a dögtérre vinni. A dög, miután bőre keresztmetszésekkel hasznavehetetlenné tétetett, a fölszedett vérrel, trágyával és fertőzött főddel együtt, legalább két méter mély dögverembe helyezendők, azután egy réteg oltatlan mészszel befödendő és betöltendő, a felület lataposandó s erre nagyobb kövek vagy tövises bokrok helyezendők. A dőgte- ret folyton figyelemmel kell kisérni, nehogy a kóbor cigányok a vermeket megnyissák és a dögöt kivegyék.

14. Óvszerekkel lehet-e gyógyítani a sertésvészt ?

A sertósvész és a sertóskolera gyógyítása nem vezetett eddig sok eredményre. Aránylag legtöbbet ér még fertőtlenítő és hashajtó szereket belsőleg beadni, melyekkel a ragályanyagot megsemisiteni, illetve az állati testből eltávolítani iparkodunk. Jó a tiszta (nem denaturált) spiritust vagy pálinkát adni a sertéseknek; jó eredménynyel járt több esetben 2 °/0-os lizol- oldatnak belső beadása (2 kanállal egy nap.)

Mindezek az eljárások azonban nagyon kétes értékűek s azért nem tanácsos a kezelés sikerében bízni, hanem minden lehetőt elkövetni abban az irányban, hogy a betegség a sertés- nyájba be ne hurczoltassók és a gyógyítás szüksége ne merüljön fel.

15. Mi az oltóanyag és van-e ennek hatása a sertésvész ellen ?

Az oltóanyag nem egyébb, mini olyan sertéseknek a vórsavója, melyek megelőzőleg már sertóskolerában (sertéspestisben) betegek voltak, de a betegségből kigyógyultak, melyekben tehát a levágás után az erre a betegségre jellemző elváltozásokat mutatta ki a bonczolás. A levágáskor kibocsátott vért tiszta edényekben felfogják és a megakadáskor különváló vérsavót, kevés karból savval kévéivé használják fel oltóanyagul, melyből a sertés nagysága szerint

5—10 köbczentimótert fecskendeznek a bőr alá. Ezt az oltóanyagot állatorvos a helyszínén is előállíthatja, ha vannak a betegségből fölgyógyult sertések, különben pedig Írásbeli megkeresésre a földmivelésügyi minisztérium állategészségügyi osztálya ingyen küldi szét.

A vérsavó beoltása kizárólag a sertósvész és a sertóskolera eüen hatásos, ellenben teljesen hatástalan a sertósorbáncz ellen. A beoltás nyújtotta védelem csak rövid ideig, pár hétig tart s azért az állatokat csak akkor ajánlatos ilyen módon beoltani, ha valamely sertésnyájban már gyanús megbetegedések mutatkozni kezdenek, de ilyenkor azután tanácsos az oltást mielőbb végrehajtani és nem várni addig, mig a betegség erősebben elterjed a falkában.

Teljesen czéltalan s azért fölösleges és csak az oltóanyag pazarlása az olyan eljárás, ha