Kun-Halas, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1899-05-28 / 22. szám
Május 28. KUN-HALAS. 1899. b) hogy rendészeti szempontból a forgalmi korlátok a kellő mértékre redu- káltatnak; c) hogy az állatforgalom zavartalanul lebonyolittatatik. Ezek közül mindegyik oly fontos közgazdasági előny, a melyek elől képviselő-testületünk akarva, nem akarva, sem térhet ki. Ha most már a czél megvalósítására szolgáló módozatokat tekintjük, nem mellőzhetjük el, hogy úgy a földművelési minister rendeletére, mint a rendőr- kapitány véleményére és az adhoc bizottság javaslatára, észrevételeinket meg ne tegyük. A minister úgy véli, hogy ezen czél elérésére rendszeresíteni kell az egyes körzetek részére külön marhalevél kezelést; ki kell jelölni külön marha-hajtő utat; külön zárlatokat kell foganatosítani s végül szabályozni kell a vásártér és marha-rakodó használatát. A rendőr-kapitány véleménye főkép abban tér el a minister tervétől, hogy ő marha-levél kezelést továbbra is vagy’a központban kívánná eszközöltetni, vagy pedig úgy, hogy a hét bizonyos napján, a jegyzői kar egy-egy tagja, a marhalevelek kezelése végett az egyes körzetekbe kiutazzék. Mig az adhoc bizottság javaslata az, hogy a marha-levél kezelés maradjon a mostani, t. i. bent a központban. Mi a magunk részéről, helyi és financiális viszonyaink tekintetbe bételé- vel, a bizottsági javaslatot tartjuk a helyesebbnek és megbizhatóbbnak, úgy Írtam hozzád — majd holnap elhozom. Es ha azt mered mondani, hogy nem szeretsz viszont, akkor — akkor — nem tudom mi lesz. — Ugyan ne okoskodj Edus, te most talán félrebeszélsz ? — Ilonka úgy látszik, nem akarsz megérteni ! — Azt — nem mondtam. — Te angyal! Oh, szólj még egy szót, hadd halljam ezt az égi dallomat, a melyet csak a te ajkad tud kiejteni! Szerelmem Ilonkája ! — Jaj, ne beszólj igy Edus, mert egészen elérzékenyitesz. — Oh, mily boldogság! Hát hatni tudtam a szivedre ? Még sem vagy oly kegyetlen, mint amilyennek hittelek ? ! — Én, kegyetlen'? — Hát czáfold meg ezt a mondásomat, Ilonkám és egy betűvel mond csak, hogy — szeretsz. — Aki valakit olyan nagyon szeret annak vallomás nélkül is érezni kell, hogy viszont szerettetik-e ? — Hát engedd, hogy erezzem én is! És engedd, hogy szivemre zárjalak, igy édes II — — Jaj, összegyűröd a ruhámat! — Hát az is határoz ? Hát első a ruha, aztán a szerelem ? Hiszen úgy szeretlek, hogy alig tudom kimondani ! Nem is mondom ki, egy csók többet fejez ki minden ókesszó lásnál — — — Még egyet — még százat Ilonkám !----------És Világosnál másodszor is lerakták a fegyvert. erkölcsi, mint vagyoni és közigazgatási szempontból. Mert bármily üdvösnek, helyesnek és közgazdasági szempontból nagy érdekűnek tartjuk is az állategészségügyi körzetek megalakitását, az a véleményünk, hogy költségvetésünkbe ezen intézményt úgy tudjuk beilleszteni, a mi által az adózó polgárok újabb megterhel- tetésnek kitéve ne legyenek. A földmivelési minister terve szerint a marha levél kezelése végett, az 5 körzetbe, 5 uj hivatalt kellene felállítani, vagy pedig bizonyos dotatió mellett, mindegyik körzetbe egy-egy megbízható embert kellene alkalmazni. Városi háztartásuk az elsőt lekötetlenné teszi, mig a második rendészeti szempontból nem tanácsolható. Mert nem gondoljuk azt, hogy mindegyik körzetben találnánk oly inteligens embert a ki, akár erkölcsi szempontból, akár ambitióból, akár a várható kevés dotatióért, hajlandó lenne a marha levél kezelés felelősséggel járó kötelezettségeit elvégezni. Úgy, hogy e tekintetben számításunkat egyedül csak a pusztai tanítókra kellene fektetnünk, a kik talán — állandóan helyben lévén — kevés dotatióért, hajlandók lennének a marha levél kezelést magukra vállalni. Nem tudjuk ugyan, hogy minden körzetben van-e pusztai népiskola, de ha van is, ezen fontos dolgot a pusztai tanítókra, megnyugvással nem mernénk bízni. Mert tudva van az, hogy ezek többnyire idegen emberek s legtöbbször gyors egymásutánban váltakoznak és a mi fő alig bírnak egy kis vagyoni garanciával arra nézve, hogy a bekövetkezhető kisértéseknek ellent álljanak. Nem személyek ellen irányítva mondjuk ezeket, hanem azon elvből kiindulva, hogy ily fontos munka kört bízni ismeretlen s vagyoni garantiával nem biró emberekre, nem tartjuk sem rendészeti, sem közigazgatási és közgazdasági szempontból megengedhetőnek. A mi most már azt a véleményt illeti, hogy a jegyzői kar egy-egy tagja hetenként kiszálljon az egyes körzetekbe, városi közigazgatásunkra nézve csak hátrányosnak tartjuk, mert közigazgatásunkban mindinkább szaporodó teendők és munka körök annyira igénybe veszik tiszviselőinket, hogy egy-egy munka erőnek ily gyakorta való nélkülözése, csak közigazgatásunk nagyobb mérvű rázkód- tatására vezetne. A külön marha hajtó utak meg vannak ; a külön zárlatok könnyen fogana- tosithatók; a vásártér és marharakodó szabályozható. Mindez vajmi csekély anyagi áldozatot követel tőlünk, úgy, hogy legfontosabb, legnagyobb megfontolást igényel a marha-levél kezelés kérdése. Erre nézve a fentebb előadottak alapján, még egyszer ismételjük, hogy mi a rendőr-kapitány által felvetett s a bizottság által elfogadott azon javaslatot tartjuk leghelyesebbnek, hogy a marha-levél kezelés továbbra is a központban történjék az eddigi mód szerint. Mert úgy rendészeti, mint közigazgatási, valamint megbízhatósági és pénzügyi szempontból ez a legmegfelelőbb, a mennyiben a ragályos betegséget úgy is a rendőrség és az állatorvos ellenőrzi és ezeknek értesítései alapján, a központban épen oly fenaka- dás nélkül állítható ki az egyes körzetekre a marha-levél, mintha a kiállítás magában a körzetben, a helyszínén történnék. Az állatokat eddig se vezették fel a marha-levél kiadása végett a jegyzői hivatalhoz, — és ha esetleg ragályos körzetből behoz a polgártárs egy marhalevelet, az a polgártárs ugyan sem száj, sem köröm fájásra, sem takonykorra nem ragályozza a belterületet. Tehát a körzetek szerint való marha-levél kezelést nemcsak hogy helyesnek, de még indokoltnak sem tartjuk, sem rendészeti, sem közigazgatási, sem pénzügyi, sem semmi tekintetből, ha csak erre nézve a külföld bizonyos követeléseket nem támaszt. Ha az állategészségügyi körzetek ily módon megalakithatók lesznek, nem kell félnünk attól, hogy újabb mérvű megterheltetést vállalunk magunkra, mert, mint a rendőr-kapitány jelentésében kiemeli, az ebadóból és az állategészségügyi pénzbüntetésektől, ezen intézmény könnyen financirozható es vezethető. De, még ha némi összeget is kellene fel venni erre a czélra költség vetésünkbe, még akkor sem szabad vissza riadni ennek megvalósításától, mert a teendő áldozatokat gazdagon fogják kárpótolni és jutalmazni, a bekövetkező gözgazdasági előnyök. Ezért mi az állategészségügyi körzetek megalakitását, a legjobb szívvel ajánljuk képviselő testületünk és a gazda közönség figyelmébe. HÍREK. — A vármegye az 1897. évi városi gyámpénztári számadást jóváhagyta s Szántay István volt pónztárnoknak a szokásos óvások fentartása mellett a felmentvónyt megadta. — Kollár Ferencz ur, a kecskeméti, államilag segélyezett zene iskola jeles tanára, a pünkösdi ünnepek alatt városunkban időzött, mely alkalommal meglátogatta az ev. ref. felsőbb leányiskolát is. Ez alkalomból az intézet zene tanára — Papp Mihály ur — a növendékek je- lesebbjeivel, u. m. Görög SyÍviával, Práger Irmával és ITidrich Lajossal nehány szemelvényt adott elő. A bemutatás, a vendég urat igen kellemesen lepte meg, ki a hallottak és látottak felett legnagyobb elismerését nyilvánította és buzdította a növendékeket további kitartó munkára. Egyúttal megígérte, hogy az intézet zenetanára által augusztus hóban rendezendő hangversenyt támogatni fogja s a műsort vendég felléptével is gazdagítani fogja. — Hymen. Holländer József, helybeli jó hírű kereskegő, f. hó 23-án vezette oltárhoz Szent-Endrén Weisz Her minké kisasszonyt.
