Kun-Halas, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1899-05-21 / 21. szám
KUN-HALAS. 1899. Május 21. lábak elgyengülnek, majd teljesen meg is bénulnak. Az állatok folyton soványodnak, végül teljesen kimerülve, elhullanak. Vannak azonban esetek, a melyekben a hasmenés és lélekzósi nehézség bizonyos idő múlva, mely idő a baj súlyossága szerint rövidebb vagy hosszabb lehet, fokozatosan enyhül, az étvágy javul, a beteg sertés fölélénkül és végül teljesen kigyógyul a betegségből. 2. A betegséget a felsorolt külső jelekből meg lehet-e biztosan állapítani ? A sertésvésznek ismertetett külső tünetei, valamint a lefolyás módja, magukban véve nem annyira jellemzők, hogy csupán azokból a betegséget egész bizonyossággal meg lehetne állapítani. A hányás és hasmenés, valamint a nehéz lélekzós más betegségnél is előfordul. Az sem tekinthető még biztos jelnek, hogy ha egyszerre sok állat betegül meg, mert például, mint említettük, a sertésorbánc is járványosán pusztít. A felsorolt külső jelekből a betegséget tehát csak gyanítani lehet. Teljes bizonyossággal csupán a gyanús vagy elhullott állat felbontása után, a belső részekben észrevehető elváltozásokból lehet a betegséget megállapítani, illetve a sertósvószt a sertésorbánctól megkülöm • böztetni Ajánlatos ezért abban az esetben, ha esetleg nincsen dög, egy betegeskedő sertést leszu- ratni, hogy az állatorvos felbontsa és a betegség természetét pontosan megállapítsa. 3. Milyen belső jelekből lehel a sertésvészt megállapítani ? Sertésvészben vagy sertéskolerában beteg, vagy ezen betegségben elhullott állatok felbontása alkalmával szembeötlik, hogy a bőrön, a szalonnában, a has belső részén levő hártyán, úgyszintén a mell belső hártyáján sok apró, vörös folt, vérömlés látható. A gyomor és a belek a friss esetekben szintén élénk pirosak, olyankor ellenben, midőn a sertés hosszabb ideig volt beteg, a belekben kisebb daganatokat találnak, melyek gombhoz hasonlóan emelkednek, a bóiüregben, vagy a bél belső hártyáján pedig bemélyedések, fekélyek láthatók. Azokban az esetekben, midőn a lólekző szervek betegek, a tüdőkben különféle nagyságú csomókat lehet kitapintani, melyek néha vörös, néha barna, máskor meg szürke vagy sárga színűek. A vesék a rendesnél nagyobbak és sötétbarna-vörös színűek, máskor fekete vörösek, ismét máskor fakószinűek. Ezen elváltozások alapján lehet a sertés- vészt, illetőleg a sertóskolerát a sertésorbánctól megkülönböztetni. Mert a sertésorbáncban elhullott állat beleiben és tüdejében sohasem találhatók a leírtakhoz hasonló elváltozások és általában a bonczolás alig állapit meg ilyenkor feltűnőbb kóros elváltozásokat. E mellett tekintetbe kell venni azt is, hogy az Orbánéban többnyire csak malaczok betegednek meg, mig a sertésvész öreg sertést is megbetegit. (Folyt, köveik.) Dr. Hermán Ferenc, felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. Hirdetések. 1/1899. Bízott. Hirdetmény. A kis-kőrösi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság 1899. évi ápril hó 29-én 3220. szám alatt kelt végzésével kiküldött bizottság ezennel közhírré teszi, hogy Tázlár-Bocsa községre és ahhoz tartozó Harka-Kötöny pusztákra vonatkozólag az 1886. XXIX., 1889. XXXVIII. és az 1891. XVI. t.-czikkek értelmében szerkesztendő telekkönyvi betétek készítésének munkálata folyamatba tétetvén, a helyszíni, még pedig első sorban az azonosítási eljárás nevezett községben 1899. május 23-án fog kezdődni. A kitűzött határnapon a telekkönyvi és kataszteri birtokrészletek azonosítása veszi kezdetét. A határnap, a melyen a betétszerkesztő bizottság a helyszínén a további teendőket megkezdi, a községi elöljárósággal külön fog közöltetni. Ennélfogva felszóllittatnak : 1 Mindazok, a kik a telekjegyzőkönyvekben előforduló bejegyzésekre nézve okadatolt előterjesztést kívánnak tenni, hogy a bizottság előtt a kitűzött határnapon megkezdendő eljárás alatt jelenjenek meg és előterjesztéseiket igazoló okirataikat mutassák fel; 2. Mindazok, akik valamely ingatlanhoz tulajdonjogot tartanak, hogy a tulajdonjog telekkönyvi bekebelezését a kitűzött határidőig a telekkönyvi hatósághoz intézett szabályszerű beadvány utján kieszközöljék, vagy a tellekkönyvi bekebelezésre alkalmas okiratok alapján a telekkönyvi bejegyzés iránti kérelmeik előterjesztése végett a bizottság előtt jelenjenek meg, ha pedig telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okirataik nincsenek, az átírásra az 1886. XXIX. t.-cz. 15-18. és 1889. XXXVIII. t.-cz. 5., 6„ 7. és 9. §-ai értelmében szükséges adatokat megszerezni iparkodjanak és azokkal igényeiket a kiküldött bizottság előtt igazolják, avagy odahassanak, hogy az átruházó telekkönyvi tulajdonos az átruházás létrejöttét a bizottság előtt szóval elismerje és a tulajdonjog bekebelezésére engedélyét nyilvánítsa, mert küllőmben jogaikat ezután nem érvényesíthetik és a bélyeg — és illeték — engedési kedvezménytől is elesnek ; és 3. Azok, a kiknek javára tényleg már megszűnt követelésre vonatkozó zálogjog, vagy megszűnt egyébb jog, van nyilvánkönyvileg bejegyezve, úgyszintén az ily bejegyzésekkel terhelt ingatlanok tulajdonosai, hogy a bejegyzett jognak törlését kérelmezzék, illetve, hogy törlési engedély nyilvánítása végett a kiküldött bizottság előtt jelenjenek meg, mert ellenesetben a bélyegmentesség kedvezményétől is elesnek. Kis-Kőrösön, 1899. évi május 2-án. Bauer Ignácz Tepliczky Nándor kir. tkönyvvezető. kir. törvszéki bíró. (3-3.) A CS. KIR. SZAB. ADRIAI BIZTOSÍTÓ TÁRSULAT Életbiztosítási ágazat (A). VaCJJfOnlcimutstása S398. deczearber 31-án. Fömérleg(B). Elemi Biztosítási ágasat. Vagyon: korona fi 1. Teller: korona fill. Vil ii von : korona fill. T eher: korona fill. Ingatlanok Triesztben, Becsben Külön nyereménytaríalék ........ 1,ь00 000 _ Részvényesek váltói ................... 4,800.100 — Alaptőke .................................... 8,000.000 — és Milanóban ........................ 4,870.40') Rendelkezésre álló tartalék ... 647 015 80 Készpénz Tiiesztben és a képNyereségtartaléktöke .............. 2,682.088 44 Értékpapii olt ................................. 3s,67'2 090 Árfolvamingado/ási tartalék ... 1.334 1- 7 26 viselőség^knél ........................ 291,697 62 Rendelkezési-e álló tartalék ... 900.OoO — Fenti értékpapírok 1898. decz. Díjtartalékok .............................. 43,118.853 96 Hitelintézetek-, takarékpéi ztáArfolyamingadozási tartalék ... 565.376 36 31-ig járó kamatjai .............. 20D. 8 2 04 A kamatláb leszállítására szolvak- és bankároknál elhelyeTűzbiztosítások dijtartaléka ... 4,601.877 20 Jelzálog kölcsönök ................... 323 777 80 gáló díjtartalék ........................ 4' 0 000 — zett löké ................................... 4,268 096 40 Szállítmány biztosítások dijtar1,9!'5 023 30 Tn pmt.laiiiik Trieszt- és Milanóban 580.000 taléka ......................................... 181 935 :0 Kötvénykölcsönök ................... 3,984.668 80 Függő károk tartaléka .............. 605.653 34 Érté papitok .............................. 8,463 094 — Függő tűzkárok tartaléka ........ 632.464 Követelések más bizlositó lársaA biztosítottakat illető nyereFenli értékpapírok 1898 decz. Függő szállitmánykárok ta>tal. 249.747 — Ságoknál .................................... 102 574 74 ményrész (külön zárószámla 31 ig járó kamatjai ............. 35 365 80 A társulati tisztviselők takarékKülönféle ügynökségek ............. 955.699 80 szerint) ........ ......................... 29 2)1 84 Váltók és utalványok tárczája... 978 107 30 és ellálási pénztára ............. 1,014.486 60 (Követelések a társ. közp. vezető Biztosító társaságok követelései 50 "92 76 Kölcsönök értékpapírokra ........ 104.494 90 Jubileumi alap tisztviselők leásógénéi folyószámla egyenlege) 1,07G 098 76 Különféle hitelezők ................... 253.331 5G Követelések más biztosító tárnyainak kiliá/asitására ........ 54.000 — 5.130 26 sas ágoknál ............................ . 1.054.209 84 Biztositó társaságok követelése 1,282.138 88 Még nem törlesztett jutalékok Különféle ügynökségek ............. 2,226.359 28 Életosztály (folyószámla egyenés szervezési költségek ........ 311.711 22 lege) ......................................... 1,076 098 76 Még nem törlesztett jutalékuk és Különféle hitelezők ................... 1,037.800 66 szervezési költségek ............. — — Fel nem vett osztalék .............. 3 964 — * Leltár ......................................... — — 1897-röl áthozott nyereség ........ 11.240 78 Az üzletév nyeresége .............. 809 918 38 50,233.369* 82 5(1,233.369 82 , , , 23,103.136 36 23,103.136 36 1 1 összege ................................... 53,345.385 84 1 A társulat fennállása óta, azaz 1838 junius l-töl 1898 deczember 31-ig kánok fejében kifizetett 429,625.598.50 konona. Az igazgatóság: glanstätteni Dr. Alber Ágost báró, lovag Neumann Henrik vezérigazgató, Párisi József, Ralli Pál báró, Reinelt Károly báró, v. t. t. Salem Henrik. Számvizsgálók: Afenduli György, Pojai Alberti Emil gróf, Goldschmid József. Ráozalmási Frigyessy Adolf vezértitkár, A MAGYARORSZÁGI OSZTÁLY: Budapest, IV., Váczi-utcza 9., a társulat házában. Báró Podmaniczky Frigyes, intéző. Frigyessy M., titkár. Llchtenberger J., vezértitkár. Részletes mérlegek alulírott képviselőségnél kaphatók. Ugyanott mindennemű felvilágosítások készséggel adatnak és élet-, tűz- és szállítmánya., biztosítások az .Adriai bizt.-társulat», — jégbiztosítások a .Déli» jég- és viszontbiztositó-társaság és balesetbiztosítások a «Nemz^tkQJi baleset-biztosító társaság» részére a legolcsóbb díjtételek és a legkedvezőbb feltételek mellett fölvétetnek. A halasi főügynökség: Clyorfy Józsefnél. Halas, 1899. Nyomatott Práger Ferencznél.