Kun-Halas, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1899-05-21 / 21. szám

KUN-HALAS. 1899. Május 21. lábak elgyengülnek, majd teljesen meg is bénulnak. Az állatok folyton soványodnak, végül teljesen kimerülve, elhullanak. Vannak azonban esetek, a melyekben a hasmenés és lélekzósi nehézség bizonyos idő múlva, mely idő a baj súlyossága szerint rövidebb vagy hosszabb lehet, fokozatosan enyhül, az étvágy javul, a beteg sertés fölélénkül és végül teljesen kigyógyul a betegségből. 2. A betegséget a felsorolt külső jelekből meg lehet-e biztosan állapítani ? A sertésvésznek ismertetett külső tünetei, valamint a lefolyás módja, magukban véve nem annyira jellemzők, hogy csupán azokból a betegséget egész bizonyossággal meg lehetne állapítani. A hányás és hasmenés, valamint a nehéz lélekzós más betegségnél is előfordul. Az sem tekinthető még biztos jelnek, hogy ha egyszerre sok állat betegül meg, mert például, mint említettük, a sertésorbánc is járványosán pusztít. A felsorolt külső jelekből a betegséget tehát csak gyanítani lehet. Teljes bizonyosság­gal csupán a gyanús vagy elhullott állat felbon­tása után, a belső részekben észrevehető elvál­tozásokból lehet a betegséget megállapítani, illetve a sertósvószt a sertésorbánctól megkülöm • böztetni Ajánlatos ezért abban az esetben, ha eset­leg nincsen dög, egy betegeskedő sertést leszu- ratni, hogy az állatorvos felbontsa és a betegség természetét pontosan megállapítsa. 3. Milyen belső jelekből lehel a sertésvészt megállapítani ? Sertésvészben vagy sertéskolerában beteg, vagy ezen betegségben elhullott állatok felbon­tása alkalmával szembeötlik, hogy a bőrön, a szalonnában, a has belső részén levő hártyán, úgyszintén a mell belső hártyáján sok apró, vörös folt, vérömlés látható. A gyomor és a be­lek a friss esetekben szintén élénk pirosak, olyankor ellenben, midőn a sertés hosszabb ideig volt beteg, a belekben kisebb daganato­kat találnak, melyek gombhoz hasonlóan emel­kednek, a bóiüregben, vagy a bél belső hártyá­ján pedig bemélyedések, fekélyek láthatók. Azokban az esetekben, midőn a lólekző szervek betegek, a tüdőkben különféle nagyságú csomókat lehet kitapintani, melyek néha vörös, néha barna, máskor meg szürke vagy sárga színűek. A vesék a rendesnél nagyobbak és sötét­barna-vörös színűek, máskor fekete vörösek, ismét máskor fakószinűek. Ezen elváltozások alapján lehet a sertés- vészt, illetőleg a sertóskolerát a sertésorbánctól megkülönböztetni. Mert a sertésorbáncban elhullott állat beleiben és tüdejében sohasem találhatók a leírtakhoz hasonló elváltozások és általában a bonczolás alig állapit meg ilyenkor feltűnőbb kóros elváltozásokat. E mellett tekin­tetbe kell venni azt is, hogy az Orbánéban többnyire csak malaczok betegednek meg, mig a sertésvész öreg sertést is megbetegit. (Folyt, köveik.) Dr. Hermán Ferenc, felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. Hirdetések. 1/1899. Bízott. Hirdetmény. A kis-kőrösi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság 1899. évi ápril hó 29-én 3220. szám alatt kelt végzésével kiküldött bizottság ezennel közhírré teszi, hogy Tázlár-Bocsa községre és ahhoz tartozó Harka-Kötöny pusztákra vo­natkozólag az 1886. XXIX., 1889. XXXVIII. és az 1891. XVI. t.-czikkek értelmében szerkesztendő telekkönyvi betétek készítésének munkálata folya­matba tétetvén, a helyszíni, még pedig első sorban az azonosítási eljárás neve­zett községben 1899. május 23-án fog kezdődni. A kitűzött határnapon a telek­könyvi és kataszteri birtokrészletek azo­nosítása veszi kezdetét. A határnap, a melyen a betétszerkesztő bizottság a helyszínén a további teendőket meg­kezdi, a községi elöljárósággal külön fog közöltetni. Ennélfogva felszóllittatnak : 1 Mindazok, a kik a telekjegyző­könyvekben előforduló bejegyzésekre nézve okadatolt előterjesztést kívánnak tenni, hogy a bizottság előtt a kitűzött határnapon megkezdendő eljárás alatt jelenjenek meg és előterjesztéseiket iga­zoló okirataikat mutassák fel; 2. Mindazok, akik valamely ingat­lanhoz tulajdonjogot tartanak, hogy a tu­lajdonjog telekkönyvi bekebelezését a kitűzött határidőig a telekkönyvi ható­sághoz intézett szabályszerű beadvány utján kieszközöljék, vagy a tellekkönyvi bekebelezésre alkalmas okiratok alapján a telekkönyvi bejegyzés iránti kérelmeik előterjesztése végett a bizottság előtt jelenjenek meg, ha pedig telekkönyvi be­kebelezésre alkalmas okirataik nincsenek, az átírásra az 1886. XXIX. t.-cz. 15-18. és 1889. XXXVIII. t.-cz. 5., 6„ 7. és 9. §-ai értelmében szükséges ada­tokat megszerezni iparkodjanak és azok­kal igényeiket a kiküldött bizottság előtt igazolják, avagy odahassanak, hogy az átruházó telekkönyvi tulajdonos az átru­házás létrejöttét a bizottság előtt szóval elismerje és a tulajdonjog bekebelezé­sére engedélyét nyilvánítsa, mert küllőm­ben jogaikat ezután nem érvényesíthetik és a bélyeg — és illeték — engedési kedvezménytől is elesnek ; és 3. Azok, a kiknek javára tényleg már megszűnt követelésre vonatkozó zálogjog, vagy megszűnt egyébb jog, van nyilvánkönyvileg bejegyezve, úgy­szintén az ily bejegyzésekkel terhelt ingatlanok tulajdonosai, hogy a bejegy­zett jognak törlését kérelmezzék, illetve, hogy törlési engedély nyilvánítása végett a kiküldött bizottság előtt jelenjenek meg, mert ellenesetben a bélyegmentes­ség kedvezményétől is elesnek. Kis-Kőrösön, 1899. évi május 2-án. Bauer Ignácz Tepliczky Nándor kir. tkönyvvezető. kir. törvszéki bíró. (3-3.) A CS. KIR. SZAB. ADRIAI BIZTOSÍTÓ TÁRSULAT Életbiztosítási ágazat (A). VaCJJfOnlcimutstása S398. deczearber 31-án. Fömérleg(B). Elemi Biztosítási ágasat. Vagyon: korona fi 1. Teller: korona fill. Vil ii von : korona fill. T eher: korona fill. Ingatlanok Triesztben, Becsben Külön nyereménytaríalék ........ 1,ь00 000 _ Részvényesek váltói ................... 4,800.100 — Alaptőke .................................... 8,000.000 — és Milanóban ........................ 4,870.40') Rendelkezésre álló tartalék ... 647 015 80 Készpénz Tiiesztben és a kép­Nyereségtartaléktöke .............. 2,682.088 44 Értékpapii olt ................................. 3s,67'2 090 Árfolvamingado/ási tartalék ... 1.334 1- 7 26 viselőség^knél ........................ 291,697 62 Rendelkezési-e álló tartalék ... 900.OoO — Fenti értékpapírok 1898. decz. Díjtartalékok .............................. 43,118.853 96 Hitelintézetek-, takarékpéi ztá­Arfolyamingadozási tartalék ... 565.376 36 31-ig járó kamatjai .............. 20D. 8 2 04 A kamatláb leszállítására szol­vak- és bankároknál elhelye­Tűzbiztosítások dijtartaléka ... 4,601.877 20 Jelzálog kölcsönök ................... 323 777 80 gáló díjtartalék ........................ 4' 0 000 — zett löké ................................... 4,268 096 40 Szállítmány biztosítások dijtar­1,9!'5 023 30 Tn pmt.laiiiik Trieszt- és Milanóban 580.000 taléka ......................................... 181 935 :0 Kötvénykölcsönök ................... 3,984.668 80 Függő károk tartaléka .............. 605.653 34 Érté papitok .............................. 8,463 094 — Függő tűzkárok tartaléka ........ 632.464 Követelések más bizlositó lársa­A biztosítottakat illető nyere­Fenli értékpapírok 1898 decz. Függő szállitmánykárok ta>tal. 249.747 — Ságoknál .................................... 102 574 74 ményrész (külön zárószámla 31 ig járó kamatjai ............. 35 365 80 A társulati tisztviselők takarék­Különféle ügynökségek ............. 955.699 80 szerint) ........ ......................... 29 2)1 84 Váltók és utalványok tárczája... 978 107 30 és ellálási pénztára ............. 1,014.486 60 (Követelések a társ. közp. vezető Biztosító társaságok követelései 50 "92 76 Kölcsönök értékpapírokra ........ 104.494 90 Jubileumi alap tisztviselők leá­sógénéi folyószámla egyenlege) 1,07G 098 76 Különféle hitelezők ................... 253.331 5G Követelések más biztosító tár­nyainak kiliá/asitására ........ 54.000 — 5.130 26 sas ágoknál ............................ . 1.054.209 84 Biztositó társaságok követelése 1,282.138 88 Még nem törlesztett jutalékok Különféle ügynökségek ............. 2,226.359 28 Életosztály (folyószámla egyen­és szervezési költségek ........ 311.711 22 lege) ......................................... 1,076 098 76 Még nem törlesztett jutalékuk és Különféle hitelezők ................... 1,037.800 66 szervezési költségek ............. — — Fel nem vett osztalék .............. 3 964 — * Leltár ......................................... — — 1897-röl áthozott nyereség ........ 11.240 78 Az üzletév nyeresége .............. 809 918 38 50,233.369* 82 5(1,233.369 82 , , , 23,103.136 36 23,103.136 36 1 1 összege ................................... 53,345.385 84 1 A társulat fennállása óta, azaz 1838 junius l-töl 1898 deczember 31-ig kánok fejében kifizetett 429,625.598.50 konona. Az igazgatóság: glanstätteni Dr. Alber Ágost báró, lovag Neumann Henrik vezérigazgató, Párisi József, Ralli Pál báró, Reinelt Károly báró, v. t. t. Salem Henrik. Számvizsgálók: Afenduli György, Pojai Alberti Emil gróf, Goldschmid József. Ráozalmási Frigyessy Adolf vezértitkár, A MAGYARORSZÁGI OSZTÁLY: Budapest, IV., Váczi-utcza 9., a társulat házában. Báró Podmaniczky Frigyes, intéző. Frigyessy M., titkár. Llchtenberger J., vezértitkár. Részletes mérlegek alulírott képviselőségnél kaphatók. Ugyanott mindennemű felvilágosítások készséggel adatnak és élet-, tűz- és szállítmánya., biztosítások az .Adriai bizt.-társulat», — jégbiztosítások a .Déli» jég- és viszontbiztositó-társaság és balesetbiztosítások a «Nemz^tkQJi baleset-biztosító társaság» részére a legolcsóbb díjtételek és a legkedvezőbb feltételek mellett fölvétetnek. A halasi főügynökség: Clyorfy Józsefnél. Halas, 1899. Nyomatott Práger Ferencznél.

Next

/
Thumbnails
Contents