Kun-Halas, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1899-05-14 / 20. szám
KUN-HALAS. 1899. Május 14. zsef, Kis József, Pálfi István, Balog Antal, Nagy Kolozsvári Lajos és Baranyai Imre halasi lakos suhanczok Vincze Pál korcsmájában egymás fejét beverték, váljék egészségükre. •— Névmagyarosítás. Spitz Gyula közjegyzői hivatalnok nevét belügyministeri engedéllyel H о г V á t-ra magyarosította. Kívánatos lenne, ha a jópéldát minél többen követnék. — Sport. A bagdadi „Sport-clubb“ egyik recordierje múlt pénteken a clubb másik két tagjával biciklirándult Keczelre, a mi tudvalevőleg olyan város, a mely Kis Kőrössel határos. Ezen több kilométerre menő pályát alig 24 óra alatt tette meg a két kerék pározó, ami — te- kitettel arra, hogy az elindulás napján az u. n. Szervácz fagyos szent a legmelegebb tavaszi nappal kedveskedett — nagyon kedvező recordnak mondható. — A „Sport clubb“ recordiérje azonban Keczelbe befagyott, mivel naplementre már annyira lehűlt a levegő, hogy a hőmérő valahová a biczikli „áttétele“ alá esett. A leleményes sporti-ész azonban jól segített magán. A bicziklit egy közönséges keczeli kocsira emeltette, ami által a hő- mérsók is emelődvén, — ezen „áttétel“ után pitymallatra — könnyű szerrel beért Bagdadba, ahol is a sport-körökben nem beszélnek másról, csak erről a muzulmán kökökököszörűsről. (Beküldetett.)-— Eltűnt. Horváth Imre I-ső tizedbeli lakosnak Imre nevű iskolás gyermeke ismeretlen helyre távozott. Keresik a kis világ ex- peditőrt. — Gabona tőzsde. A budapesti és bécsi gabona tőzsde ár-zárlatai a helybeli posta-hivatalnál hetenként háromszor megtekinthetők. — Népesedési mozgalom az elmúlt két hétről. Házasság köttetett : 10. Született: 36. Elhaltak a következők : Fehér Károly 11 hónapos. tüdőlobban. Halász Sándorné Csonka Erzsébet 89 éves, aggkórban. Suba Erzsébet 2 hónapos, agykérlobban. Bánóczks Etel 26 napos, görcsben. Brecska György 60 éves, tiidőgümör- korban. Agócs Mihály 3 éves, görcsben. Vas Molnár Lajos 44 éves, vizkórban. Kovács Péter 59 éves, tüdőlobban. László Sándor 58 éves, májrákban. Szőke Károly 25 éves, mell hárty. lobban. Suszter György 20 éves, nehézkórban. Alatus halvaszülött. Szajten Imre 77 éves, aggkórban. Fűzik Jánosné Gyertyás Anna 58 éves, agyszólhüdósben. Novák Budolfné Rád Josefin 65 éves, szivbuzok vizkórban. Nagy Ozirok Alária 10 hónapos, gyermekaszályban. Kocsis Zzóíia 2 hónapos, veleszületett gyengekun leányokat kedvelte, Eduárt, Kupeseh, Mandulát és sok mást birt ágyasokul, kiknek szerelmétől szive egészen megromlott“. Végre is kun kéz oltotta ki László életét. 1290. tavaszán az alföldön tartózkodott kunjainál. „Úgy mondják, hogy egy kun nő szerelme uralkodott rajta annyira, hogy megfeledkezett magáról és esküjéről. Ennek a nőnek a férje ölte őt meg, a mint ágyában találta“. Krónikánk szerint nem csupán magán bosszú okozta László halálát, hanem a kun urak összeesküvése. Kőrösszögön, nem messze Váradtól, a Sebes-Kőrös mellett, hol egy ellenségének Kapósnak a Barsa nemzetségből volt a vára érte őt utói végzete. „A kunok, kiket kedvelt, és különösen Arbocz, Törtei és Kemencse, az ő rokonaikkal és czinkosaikkal ölték őt meg sátrában az éj csendjében, felhasználva az alkalmat, nehéz sebeket ejtve rajta. A kunok községeinek megbízásából tették ezt, sok tanácskozás és alkudozás után“. „Ebben a királyban, mivel örökös nélkül múlt ki, íiágban magva szakadt a szent királyoknak. Mizse az ő nádora, férfiasán megakarta bosszulni a gyilkosságot és néhány nappal a király halála után, testvérével Syzóvel és Miklóssal László ágyasának, Eduának testvérével, kora hajnalban ; Arbocz szállására jött, azt és Törteit elfogta, Arboczot ketté vágatta, Törteit pedig szétdaraboltatta. A többi nemzetségök- beli kunokat és hozzátartozójukat is lefejeztette és még a bölcsőben, vagy pólyában levő gyermekeket sem kímélte“. És itt visszabontom a sötét képre az arról leemelt lepelt. (Folyt, követk.) sógben. Rokolya Alária Etel 2 éves, agykérlobban. Sándor Lajosnó Modok I). Anna 79 éves, aggkórban. Kovács Ilona 8 hónapos veleszületett gyengeségben. * Tanár. Miféle jelképes értelme van annak, midőn a hit rege azt mondja, hogy Aliverna Jupiter fejéből származott?. — Tanítvány : Ez annyit jelent, hogy Jupiter feje mindig telve volt nőkkel. * Kíméletes. Nő: Már az igaz, hogy mit se tehetek kedvedre. Az ember megőrülhetne veled ! — Férj : Velem ? Akkor inkább őrülj meg magad 1 KÖZGAZDASÁG. Mely hónapokban trágyázzuk a réteket ? *) A komposztot minden esetben legezólsze- rűbb télen át kihordani a rétre, nemcsak azért, mert ez időben érnek rá a fogatok legjobban, hanem azért is, mert fagyos idővel a szekerek nem vágják fel a gyepet. De nemcsak a komposztot, hanem az egyébb trágyaféléket is legczélszerűbb lesz télen vagy már a megelőző őszszel elhinteni, mert ez esetben az eső és olvadó hóló az alkalmazott trágya hatóanyagait a talajba bemossa, eloszlatja; mire tehát a növényzet fejlődésnek indul a trágya már ott van, a hova jutnia kell, hogy hatást gyakorolhasson. Az orsz. m. kir. növénytermelési állomás róttrágyázási kísérleteinél a külföldi tapasztalatok után indulva, a trágya rendszerint november —deczember hónapban küldetik szót s csakis akkor, ha valamely okból ez nem lehetséges, január—február hóban. A hazai kísérletekből tehát nem Ítélhető meg, hogy a németországi tapasztalatok azonban e tekintetben reánk is mérvadók lehetnek. A német gazdasági egyesület kérdőíveket küldött szót egy ízben a gazdáknak, amelyekre a rétek trágyázásánál szerzett tapasztalatok voltak reávezetendők. Az egyik kérdés az volt, hogy mely időszakban a legczélszerűbb a trágyát elhinteni. Ezen kérdésre a jelentést tevők 56%-a határozottan az őszszel való elhintést tartja legjobbnak, 21'6°/0-a a télen 13 4 °/0 - a a tavaszszal való elhintést tartja a legmegfelelőbbnek, 8'6°/0-a pedig a tavaszszal való elhintést nem tartja ugyan a legjobbnak, de épp oly jónak, mint az őszszel vagy télen való elhintést. A gazdák 78°/0-a tehát a korai, az őszszel vagy télen valő elhintest tartja a legjobbnak. Ha már Németországban, a hol a csapadékban sokkal ritkábban van hiány, mint minálunk, a trágyának őszszel vagy télen való elhintése mutatkozik czólszerűnek, annál inkább az leend az minálunk, a hol a száraz tavaszok éppen nem tartoznak a ritkaságok közé és az ily években tavaszszal elhintet műtrágya hatása az első évben legfeljebb a sarjánál fog mutatkozni, a mint azt Németországban is több helyen tapasztalták, midőn azt csak tavaszszal hintették be. Igen érdekes és tanulságos azon német- országi tapasztalat is, hogy az öntözésre berendezett réteknél még1 az esetben is nagyon kedvező hatást gyakorolt az őszszel elhintett trágya, ha a rétet egész télen át öntözték, illetve hosszabb időn át viz alatt voltak, amiből az következik, hogy az áradásnak kitett rétekre is bízvást elszórhatjuk a trágyát őszszel vagy télen. A trágya elszórására e szerint legmegfelelőbb idő az ősz utolja vagy a léi. Aiindenesetre czélszerü lesz azt a hó leesése előtt elszórni, mert ez esetben sokkal biztosabban és egyenletesebben kerül a trágya a talajba, mintha azt a hóra hintjük el. Milyen módon állapítsuk meg rétjeink trágyaszükségletét ? Bármennyire szükségesnek és ezért nagyon ajánlatosnak tartom az egyébként tápanyaggal el nem látható réteknek műtrágyával való megtrágyázását, egyáltalában nem tartom helyesnek, ha valaki a mielőtt meggyőződött volna, hogy minő és mennyi műtrágyára van szüksége a rétnek, egyszerűen a mástól hallottak, vagy a szakirodalomban olvasottak alapján *) Cserháti Sándor gazd. akad. tanárnak „a rétek trágyázósa“ czimű most megjelent munkájából. nagyban hozatja a trágyát és ezzel egyszerre nagyobb területet trágyáz meg. Ha valahol, úgy a mesterséges trágyafófók alkalmazásánál szükséges, hogy a gazda az ő viszonyaihoz leginkább beillő eljárást kísérletek utján kipróbálja és nagyban csak azt alkalmazza, ami a kiserieteknél jónak bizonyult. Ezért nem lehet a gazdáknak elég melegen ajánlani, hogy a rétek trágya- szükségletét kísérletek utján állapítsák meg. Az ily kísérletek sem különös nagy fáradságot, sem különös nagy költséget nem okoznak. Az eljárás a kísérleteknél a következő : Kimérünk a rétnek azon részén, mely az egész rét átlagos minőségét leginkább feltünteti 3 egy magyar holdas parczellát, melyek közül az egyik trágyázatlan marad, a második 2 q Thomassallakkál és 3 q kainittal trágyáztatik meg, a harmadik parczella pedig, ha a rét talaja középkötött vagy kötött, 2 q Thomassalakkal, ha pedig tőzeges, 3 q kainittal trágyáztatik meg. A három parczella termését külön kaszálják, boglyázzuk és mennyiségét meghatározzuk. Ugyanezt tesszük a másdik évben is, hogy a trágya utóhatását megállapíthassuk. A két év termésétől, feltéve, hogy az időjárás normális volt, megítélheti a gazda, vájjon jövedelmező-e rétjének a műtrágyákkal való megtrágyázása és hogy melyik műtrágyának alkalmazása lesz a legjobb trágya. Igen kívánatos, hogy a kísérlet a rétnek nemasak egy, hanem 2—3 egymástól távolabb eső pontján hajtassák végre, mert ekkor nyert adatokból sokkal biztossabban következtethetünk, mint hogyha a kísérletet csak egy helyen végezzük. Az egyszerű trágyázással azonban kísérletezés még nincs befejezve, Ha az első kísérletnél nem mutatkozik megfelelő eredmény, akkor két év múltán azt nagyobb mennyiségű műtrágyának felhasználásával ismételjük meg, mert mint fentebb említettem is, akárhányszor előfordul, hogy kisebb mennyiségű műtrágya hatástalan marad, a nagyobb mennyiségű pedig szép jövedelmet szolgáltat. Ha pedig a trágyázás kedvező eredményre vezetett, akkor a további kísérletezéssel azt kell megállapítani, hogy a jövőben mennyi műtrágyára lesz szükség a maximális termések állandósítására, amiért is czélszerü az egyszer már az említett mennyiséggel megtrágyázott parczellákat a harmadik évben újból megtrágyázni, de trágyából csak félannyit venni, mint az első esetben. Ha ezen kevesebb mennyiségű trágya felhasználásával is megfelelő eredmény mutatkozik, akkor megtudjuk, hogy a rétet, ha egyszer már erősen megtrágyáztuk, a jövőben kevesebb trágyával is termésben tarthatjuk. Ha pedig a megfelelő terméstöbblet elmarad, úgy ebből az következik, hogy a későbbi trágyázásoknál is annyit kell felhasználni, mint a mennyit az első esetben alkalmaztunk. A helyesen keresztül vitt réttrágyázási kisórletekből tehát minden koron kevés költséggel megtudjuk azt, hogy melyik a legczólraveze- tőbb eljárás az egész rét, megtrágyázásánál. Az elmondottakban foglaltam össze a legszükségesebb tudnivalókat a rétek trágyázásáról. Végezetül sziiségesnek tartom azonban megemlíteni, hogy trágyázástól csak akkor várhatunk megfelelő eredményt, ha rétet kellő ápolásban részesítjük. Az elposványosodott, vi- zenős réteken a trágyától nagy eredményt nem várhatunk, amiért is mindenek előtt a felesleges viz levezetéséről kell gondoskodnunk. Egy további soha el nem mulasztandó munka a réteknek alapos megboronálása tavaszszal, amely czólra kiválóan alkalmas a Laake-féle rétborona. A rét megboronálása sem különös nagy munkát, sem nagy költséget nem okoz, hatása pedig szembeötlő, a trágya az ily réten sokkal nagyobb mértékben tud érvényesülni, amiért azt sohasem kellene elmulasztani. Útmutatás a vértetü keresésére, megismerésére és irtására. (Vége.) Hogyan védekezzünk a vértetü ellen? Vigyázni kell különösen arra, hogy vájjon a vértetü nem mutatkozik-e már a hajtások hegyein, a fattyúhajtásokon (koronában és a tő alján), vagy a hajtások szemein is. Igaz, hogy magasabb fáknál ez utóbbi dolog nehéz, mert az
