Kun-Halas, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1899-05-14 / 20. szám
III. évfolyam. 20. szám. Kun-Halas, 1899. Május 14. К U N - Ы ALA SZERKESZTOSEG ES KIADÓHIVATAL: F6-utcza 1254. Megjelen minden vasárnap. KÖZGAZDASÁGI és TÁRSÁDÁLII HETILAP. HIRDETÉSEK DIJA: 3 hasábos petit sor előfizetőknek 3 kr. nem előfizetőknek 5 kr. Kis Hirdetőben 40 kr. bélyegilletékkel. Egyes szám ára 10 kr. Előfizetési ár: egész évre 5 írt, tél évre 2 írt 50 kr., 3 hóra 1 írt 25 kr. Nyilttér: 3 hasábos petit sor 10 kr Г Állategészségügyi körzetek, ív. A rendőr-kapitánynak múlt számunkban közölt jelentése után, április hó 18-án össze ült az adhoc bizottság, s a bizottsági tárgyalás eredményét a következő jegyző könyvbe foglalták : „Szekér Pál rendőr-kapitány, mint .i bizottság tanácskozásának vezetője, az állategészségügyi körzetek megalkotása tárgyában kiadott ministeri rendelet, — valamint az ezen ügyre vonatkozólag általa a város polgármesteréhez beadott előterjesztésének felolvasása után indítványozza, hogy az állategészségügyi körzetek száma, kijelölése és berendezése tekintetében ezen előterjesztésében foglaltak fogadtassanak el s elfogadás esetén az előterjesztés a bizottság javaslataként határozat-hozatal czéljából terjesztessék a város képviselő-testülete elé, azon hozzá adással, hogy kéressék fel a nagymél. m. kir. földmivelésügyi ministérium arra, miszerint engedje meg azt, hogy a felállítandó állategészségügyi körzetek külön-külön eszközA „KUN-HALAS“ TÁRCZÁJaT Búcsúdal. (T _____I.-nak). Eltűnt a bájos ifjúkor Vele tűnt a szerelem, Keressem vágyva bármikor, Soha őt már fel nem lelem. Miként virág oly szép vala S derült miként az ég maga ... Szép ifjúkor, Isten veled ! A férfi nem feled. Oh, hogyha vissza gondolok Veled mily boldog valék, Szivem keresve felzokog: Bárcsak vissza adna az ég ! De nem bírhatlak már soha, Sorsunk igy határoza .... Szép ifjúkor, Isten veled! A férfi nem feled. Somlyó helyi Orbán. Emlékezzünk régiekről. (Folytatás.) A tatár vérengzések következtében óriási földterület szállott, mint puszta és uratlan Béla királyra. Ez elősegítette Béla egy régibb tervének végrehajtását is : a kunok telepítését. Ez a nép a Balkán félszigeten tanyázott akkor időlendő marhalevél kezelése bent a központban, vagyis a városban teljesítessék, s azon nem remélt esetben, ha a ministérium által ezen engedély meg nem adatnék, javasolja a bizottság a közgyűlésnek, hogy a marhalevél kezelő jegyzői kar a hétnek egy-egy meghatározott napján az állategészségügyi körzetbe első pusztai iskoláknál szolgáltassa ki az állategészségügyi körzetek marhaleveleit. Kurtz Ferencz kir. állategészségügyi felügyelő több irányú, valamint azon felvilágosító kijelentése után, hogy a nagymélt. m. kir. földmivelésügyi ministérium az állategészségügyi körzetek központjain eszközlendő külön-külön marhalevél kezelését megkívánja, valamint Mészöly István, Zseny István. Kúti Sz. Imre, Nagy Pál Sándor és Gyulai István városi képviselők felszólalása után a bizottság a következő határozatot hozta : Javasolja a bizottság, miszerint mondja ki a város képviselő-testülete, hogy a város közönségének érdekében, a város területének állategészségügyi körzetekbe leendő felosztását a ben, midőn a magyar király meghívására 1264. után bejöttek az országba. „A kun vezérek előtt ketté vágtak egy kutyát és ők mind a tizen megesküdtek, hogy ők a király hivei lesznek s vele együtt haiczol- nak a tatárok ellen“, — mondja a történet iró. Most már nem igen kellett tartani attól, hogy barangolásuk, legeltetésök terhére válik a magyar lakosságnak. A Tisza-Duna köze és az Alföld nagy része oly puszta, lakatlan volt, mint akár a honfoglalás korában. Az ország akkori elgyengülésében a Kun erő nagyot nyomott a latban, a következet cseh-osztrák háborúban a magyar seregben a kunok képezték a nagyobb számot, ha nem is nagyobb belső értéket. Béla király mindent megtett arra nézve, hogy a kunokat megnyerhesse, magának leköthesse. Tulajdon fia s örököse István egy kun leányt vett nőül, mint a törtónetiró megjegyzi „hogy még rosszabbat elkerülhesen“. A király fiának házassága által elérni remélte a vad kun népnek a keresztény hitre térését. De a kun nagyjában pogány maradt és a fáradozás, a melylyel a dominikánusoknak az ige hirdetése járt, csak részben vezetett czól- ra, úgy hogy maga Béla is mindig csak pogá- nyoknak nevezte a kunokat. Pedig a pápa rendeletet is adott ki az érdekelteknek, hogy a megtért kunokkal nagyon enyhén, elnézően bánjanak, oly hibákat illetőleg, melyek még pogány korukból ragadtak reájuk. Hanem, habár a keresztény egyházba való beolvasztás ügye lassan és nehezen haladt előre maga részéről is szükségesnek és közgazdaságilag hasznosnak tartja, s midőn a nagymélt. m. kir. földmivelésügyi mmistériumnak ezen irányban tett intézkedését hálás elismeréssel veszi tudomásul, egyúttal — miután a marhaleveleknek az állategészségügyi körzetekben és központokban eszköz- lendő külön-külön kezelése a város közönségének oly nagy és tetemes kiadást okozna, hogy azt a város közönsége ' a mai nagy megterheltetése mellett elviselni képtelen lenne, s ha a magas kormány által az állategészségügyi körzeteknek ezen irányú berendezése feltétlen megkövetelhetik, az esetben a város területének állategészségügyi körzetekre leendő felosztásáról, annak közgazdasági előnyei daczára, a teher hatása és nyomása alatt a város közönsége lemondani lesz kénytelen s mivel az állategészségügyi körzetek marhaleveleinek a központból kiküldendő jegyzők által a hétnek bizonyos napjain eszközlendő kezelése a közönségre nézve nagymértékben kényelmetlen, javasolja a bizottság, miszerint a felterjesztésben * V. a kunoknál, az készséget nem szenved, hogy „a Kun akkori külön állásában nagy szolgálatokat tett hazánknak és lényegesen elősegítette újabb előre jutását“. A tatároknak Lengyelországba betörésük alkalmával Béla király egész erejével a csehek ellen fordulván, a kun lovasok páratlan bravur- sal átusztattak a Morva folyón, 1260. junius hó 26-án megsemmisítették Ottokár seregében a Kard grófok dandárét. Es mégis a hadjárat Ottokár győzelmével ért véget. A Morvában sok kun lelte akkor halálát. 14000 volt az összes elesettek száma. A győztes csehek királya Ottokár, a csata befejeztével azt a nyilatkozatot tette, hogy a kunok fegyelmetlensógónek és gyors megszaladásuk- nak köszönhette a kivívott győzelmet. V. István király alatt 1271-ben május hóban ott voltak a kun csapatok a Rajna folyó mellett Ottokár cseh király leverésénél is és a diadalmasan portyázó kun csapatok harczi zaja elnémította a Béla alatt 1260-ban a Morva folyónál szenvedett nagy veszteség keserű emlékének visszhangjait. Ünnepelt lett a kun vitézség országszerte, melynél visszhangzottak Styria, Ausztria és Morva ország végei is a diadalmasan portyázó magyar és kun csapatok harczi zajától. IV. László, kinek anyja volt a kun Erzsébet, a ki merő hatalom féltésből minden áron elidegeníteni törekedet fiát nejétől, Izabellától, Anjou Károly lányától, anyja befolyása által annyira megkedvelte a kunokat, hogy kicsapongó élvhajbászó vágyaitól^ ösztönözve, mihelyt kényét követhette, csak a kunok társaságában érezhette jól magát, azok szokásait kö-
