Kun-Halas, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1899-04-30 / 18. szám
Aprilis KUN-HALAS. 1899. rület egyes részére nézve netalán elrendelt zárlat esetén miképpen való használata szabályoztassék. Egyúttal további tájékozásul közlöm, hogy a területi felosztás kérdése azon község, rendezett tanácsú város képvi- selő-testülete, illetve törvényhatósági joggal biró város törvényhatósági bizottsága által lesz első sorban tárgyalandó, melynek területei felosztásáról van szó. Az illető képviselő-testület — törvényhatósági bizottság által, e tárgyban egy kellő, a felosztásra, a költségekre és a költségek mikénti fedezésére is kiterjedő hatátározat, helyesebben szabály- rendelet hozandó. Ezen határozat a törvényhatósági joggal biró városok által közvetlenül, illetve rend. tan. városoknál pedig törvényhatóságok jóváhagyása után terjeszthető fel állategészségügyi szempontból való jóváhagyás és a szükséges intézkedések elrendelése czéljából hozzám, hogy a fent jelzett adatok birtokában, a magy. kir. belügyminiszter úrral egyetértőleg a kérdésben dönthessék. Mindezek előre bocsájtása után felhívom a közönséget, hogy a törvényhatósága területén lévő községek és rend. tan. városok közül a 350 □ kilóméternyi, illetve ennél nagyobb területtel biró községek, illetve redezett tanácsú városok területének, nevezetesen: Kis-Kun-Félegyháza rend. tan. város 412 □ kim. 71791 kh. Kis-Kun-Ha- lasrend. tan. város 644 □ klm. 112183 nem hajtó földeit, úgy, hogy a birtokosok kárát pótoljuk. A kun urak és nemesek pedig ezeket oszszák fel maguk között, a maguk rendje és módja szerint. így keletkeztek az első kun községek, királyi adománynyal nyerve mindazokat a nemesi jogokat, melyek a kunokat egyenlő szabadság részessévó tették a magyar nemesekkel. Marczali Henrik „Magyarország története az Árpádok korában“ czimű munkájában a kunok nemesei jogait illetőleg felsorolvák még a következők: A hasznot hajtó földeket az addigi birtokosok a kun határban továbbis megtartják. Ebbe a kun urak és nemesek is bele egyeztek, „azért, hogy köztük és a nemesek közt kölcsönös koma- ság és rokonság jöhessen létre és nagyobb szeretet és barátság származzék“. — Nemes és kun egyforma szabadságnak örvendjenek. Ennek fejében ugyan az a kötelességök is: „Szabatosan kimondjuk, hogy a kun urak és nemesek külön és egyetemesen kötelesek eljönni seregünkhöz, melynél személyesen jelen vagyunk, úgy, mint a többi nemes királyi szolga. Ha pedig ebben hanyagok lennének, ugyanazon megtorlás, ugyanaz az Ítélet sújtja őket, mint birodalmunk más nemeseit, kik hanyagul nem jöttek el“. A legátusnak nagyon szivén feküdt, hogy a kunok bocsássák szabadon összes keresztény rabszolgáikat. Ezen követelés ellen a kunok nagy ellentállást fejtettek ki. Utoljára a király és a magyar urak közbenjárásával abban egyeztek meg, hogy magyarországi keresztény rabjaikat kivétel nélkül kifogják adni ; a többi országban szerzett fogjaikat pedig megtarthatják. Úgy a keresztelés, mint a rabok és a felcserélendő nemesi földek dolgában azok a püspökök járjanak el, kiknek megyéjében szál meg a hót kun nemzetség, egy-egy bárót és kót-két nemest véve maguk mellé. A kun urak, nemesek és az egész kunság bíróság dolgában az ország nádora alatt állanak, I kh. Nagy-Kőrös 505 □ kim, 87923 kh. területének külön állategészségügyi körzetekre való felosztása tekintetében szükséges előmunkálatokat sürgősen tegye meg, illetve a felosztás tekintetében való óhajára nézve a jelen leiratomban foglaltak szemmel tartása mellett a kerületi állami állatorvos véleményének előzetes meghallgatása után és a kér, állami állatorvos javaslatának, vagy észrevételeinek egyidejű csatolásával 1899. évi márczius hó 15-ig nyilatkozzék s a felosztás óhajtása esetén egyúttal tüzetes javaslatait is tegye meg. Kelt Budapesten, 1899. évi január hó 28-án. Darányi s. k.“ HÍREK. — Hymen. Szilády Géza uradalmi intéző f. hó 23-án jegyezte el Kun-Majsán Büchlbauer Valér ka kisasszonyt, Büchlbauer Lajos majsai póstatulajdonos és földbirtokos bájos leányát. Eljegyzés. Varga Zoltán Mérges pusztáról, eljegyezte Szikszay Gábor Palota pusztai tanító müveit és kedves nővérét Szikszay T u I i a kisasszonyt. — Sport. A tavaszi napok beáltával ismét látjuk Bagdad utczáin végig nyargalni a kőköszörűsöket, vigan csillingetvón éles szavú csengőikkel. Ezenkívül illusztris társaság szokott egybegyűlni a délutáni órákban а R a u- s z e к E. Jenő és Z s e n у István urak által a Csefregi-féle nyári helyiség kertjében létesített „lawn teniszpályán is, a hol szeretettel játszák ezen egészséges és testedző sportot. — A vadásztársaság tagjai is gyakori kirándulásokat tesznek, áldozván egy régi istennek, akit valamikor Bach-pardo-Diannának hívtak. — A sóstó-füdő is megnyillik a napokban, úgy, hogy Bagdadban nincs hiány sportban. — Hangverseny. A felsőbb leányiskola zene tanára f. évi április hó 23-án az intézet úgy a mint ezt már IV. Bele elrendelte. A nádor mellett részt vesz az illető kun nemesség bírája vagyis fejedelme. Ha két kun nemesnek volt pőre egymással vérontás miatt, abba a nádor nem avatkozhatott, hanem egyedül a vádolt fél törzsének bírája ítélt. Ha pedig a perlekedő felek egyike a király elé vitte a port, akkor a király személyesen Ítélt fölötte az illető kun bírónak jelenlétében. Ha egy kun nemes, tartva a halálos itétettől, a királyhoz menekült: ez által megmentette életét. Száműzni kellet azonban az országból és mind addig külföldön kellett maradnia, még ki nem engesztelte azokat, kiket megsértett Ha pedig az ilyen elitéltért azonnal közben jártak a királynál a kun urak és nemesek, a száműzetést is elengedték neki és csak arra kötelezik, hogy vagyonából a megsértettnek adjon kárpótlást. A kun tehát bírósági tekintetben egészen alá volt vetve a magyar töményeknek, és még a vórboszu elöl is megmentette a bűnöst a királyi felség által nyújtott azylum. Sem a király, sem az urak és nemesek nem fogadták be a kunok szolgáit. A király még arra is kötelezte magát, hogy, ha netán valami földet elvett tőlük, azt visszaadja. A kunok nemesei szabadsága abban is érvényesült, hogy épen, úgy, mint a magyar nemesek, fel voltak mentve a király és az urak erőszakos megszállásának terhe alól: úgy maguk, mint népeik. Epen igy nemesi joggal bírták a királyoktól nekik korábban adományozott birtokokat. Bár a fenti pontok közül sok tekintettel volt a kunok ősi szokásaira és volt erkölcseire, még sem akadályozhatták meg, hogy miattok már 1280-ban fel ne lázadjon az egész kunság. Csak ezen lázadás leverése után kezdődött meg a kunok beolvadása a magyarságba, nyelvben és vallásban, vérben és erkölcsben, úgy, a mint ezt a fenti törvény hozói óhajtották. Egész Nagy Lajos sőt, Mátyás koráig kimutathatók köztük a pogányság nyomai. De politikai és kahelyiségében, növendékeivel házi hangversenyt rendezett, mely a közönség nagy érdeklődése mellett folyt le. A kezdők, valamint az előbbre haladott közre-müködők játékán egy aránt meg látszott az a gondos szakszerű tanítás, melyben a növendékek P a p p Mihály tanártól részesülnek. Hallottunk néhány tehetséget növendéket is, kik közül első sorban Práger Irmát és Görög Sylviát kell említenünk feltűnést keltett, Ízléses zongora játékukkal. Előbbi két 8 о n a t i n á t adott elő ; mindkettőt helyes felfogással és növendéknél ritka preczizitással, Görög Sylvia pedig szép tónusával és fejlett technikájával ragadta tapsokra a termet zsúfolásig megtöltött közönséget. Méltán kiérdemelte a sok tapsot Andrasofszky Anna és V aj n a M a r i s к a, ki Handrock Rondino Gratiosoját feltűnő elegántiával játszotta. A hangverseny vonós részeit Fridrich Lajos к a, ki játékával mesterét dicsérte s maga a tanár adta elő, azzal a szép tecknikával, melyet tőle, az előző hangversenyekből, a közönség már megszokott. Hallottunk egy melodrámát is, Szép Ilonkát, melyet В a b ó Vilma kedves bájjal szavalt, a zenei részt pedig Görög Sylvia játszotta szépen és gondosan. Hangverseny után az intézet gondnoka Péter Dénes elismerő szavakban fejezte ki köszönetét a jeles tanárnak, ki az előkelő közönség tapsait és a szülők háláját a mai alkalommal is méltán kiérdemelte. (o— gy.) — Verseny. Ma d. u. érdekes foott ball mérkőzés lesz a ref. íőgymn. játszó terén, ugyanis a szabadkai sport egylet foot ball osztályának 11 tagja megmérkőzik a főgymn. 11 legjobb labdázójával. Ez érdekes versenyre fölhívjuk a közönség figyelmét és érdeklődését. — Megkerült lckny. Bangó Mária, Bangó József leánya, szüleinek szigorú bánás módja miatt, néhány héttel ezelőtt hazuról elszökött. Körözés folytán Kalocsán találták meg, hol egy pékmesternél szolgálatba állt. A kalocsai csendőrség értesítése folytán, a szökevény leányzót Szüry biztos haza szállította s átadta a szülőknek. — Az adó kivető bizottság működését a múlt hót tolyamán megkezdvén, munkálatait kedden fogja bevégezni, — felszólamlások 15 napig adhatók be. tonai tekintetben a Kun megbízható és hü tagja lett a magyar nemzetnek. III. Endre alatt és az interregumnak még zavarosabb korában mindig a nemesekkel együtt találhatók az ország egységéért küzdők táborában. A Habsburgi Rudolf és Ottokar cseh király között a Morva mejezón vivott csatában a magyar hadak között volt két kun had is olyan számban, hogy a Kun hadak számát nagyobbra becsülték a magyarokénál. Ugyancsak morvamezei ütközetről Írva azt Írja a történet Habsburg-! Rudolfról, hogy még a pogány kunok iránt is nagyon kegyes volt Rudolf, ki a fiatal László király által vezérelt magyarhadakat úgy várta, mint a „Messiást.“ és oly örömmel fogadta, hogy helyüket alig találta, megdicsérte a kunokat és megköszönte nekik, midőn, vad szokásuk szerint, véresen elhozták elébe a levágott szász és lengyel fejeket sisakostul. A kunok érdemének rója fel a történelem, hogy Rudolf teljesen megismerte az ellenség minden mozdulatát és egész felállítását. Szüntelen köriilrajzották a kunok a csatatéren a cseheket, hozták a híreket, sok foglyot, zsákmányt ejtettek. Igaz, hogy e közben azután a csehek is megismerkedtek a kunokkal, és királyuk a kunok egyik hadát megvesztegette. Nem pártoltak ugyan el a kunok attól,a kinek segítségére men tek, habár megígérték, hanem a csata előtti éji mindenestől oda hagyták a tábort és búcsú i kíil haza mentek. De a csata helyén ott maradt m sik kun had a magyarokkal együttesen vett re*/t abban az erős üldözésben, mely egósszen megbontotta, tönkre tette Ottokár vert seregét. Ott voltak a kunok a III. Endre alatt a Rákoson tartott országgyűlésen, melynél a nemesek és a szabadságukra ezeknél nem kevésbé féltékeny és büszke kunok a nagy pusztán ütötték fel sátraikat. (Folyt, követk.)
