Kun-Halas, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1899-04-09 / 15. szám

Aprilis 9. KUN-HALAS. 1899. KÖZGAZDASÁG. Szőlőmoly elleni védekezés. Midőn a homoki szőlőkultura oly lendüle­tet nyert, hogy bármely vidéken is, hol immunis homoktalajok léteznek, mindenütt már uj felkarózott szőlőtelepeket látunk, melyek nagyrószben már 8—4 évesek, részben pedig most telepittettek: helyén valónak láttam, ha a szőlőmoly terjedésének meggátlása szempontjá­ból szerény védekezési eljárásomat a nagyér­demű szőlőbirtokosok tudomására juttatom, elmondva, miként védekeztem én sikeresen ezen kártékony rovarok pusztítása ellen. Ebből okulva, mások ragadják meg. az alkalmat és tegyenek kísérletet, nem kerül nagy pénzáldozatba és mégis eredményre fog­nak jutni, mert 20—25°/0 szőlőtermésüket, melyet különben a szőlőmoly elpusztítana, biz­tosan meg fogják menteni. Keressük az okát, honnan származik s hol fészkeli meg magát ez a féreg? Ha visszapillantunk a régi homoki sző­lőkre, azt tapasztaljuk, hogy rógente szőlőtele- pitőink karót nem használtak a homoki szőlő telepítéseknél, homok megkötésére kukoricza- szár-izóket nem szórtak és igy ezzel a szőlőmoly szaporodását nem segítették elő. Tapasztaltam, hogy azon telepeken, hol a talaj kukoriczaszár izékkel lett megkötve, a szőlőmoly irtózatos rohamossággal lépet fel; tapasztaltam továbbá, hogy oly szőlőtelepeken, hol karó nagymennyiségben van, ott a szőlőmoly is nagyobb pusztítást visz véghez. Mindezekről tényleg meggyőződve, azon kezdtem gondolkozni, miként volna lehetséges a molyt pusztítani. Nálam a szőlőtelepemen nagy mennyiségben találtam tavaszszal kender­magos orrmányos bogarakat, különösen azon a részen, hol szomszédomnak erdő területe hatá­ros velem. Azonnal tisztában voltam vele, hogy ez a kártékony rovar csakis a fák háncsából kel­vén ki, innét származik át hozzám tömegesen. Láttam s tapasztaltam, hogy minden kifakadó szőlőrügyön 8—10 orrmányos ólálkodik és ha ma leszedettem, holnap ismét annyi volt rajta. Tehát hamarosan reá eresztettem úgy a magam, valamint a feles cselédem összes csirkéit és ezek nehány napi ott tartás után mind elpusztították a rovarokat, úgy hogy alig találtam ott még egy kettőt azután. De midőn igy figyelemmel kísérem ezt a sok csirkét, a mint szedegették egymásután az orrmányos bogarakat, de különösen akkor midőn kevesebb volt már a bogár, azt láttam, hogy némely csirke valami kis fehérséget is csipked ki a tőke rovátkos részeiből. Nagyobb figyelemmel akkor arról győződtem meg, hogy a kis csirkék a szőlőmoly bebábozott álczáit is felkutatják és felfalják, természetesen csak azo­kat, melyek épen szemügyre kerültek. Mivel pedig csirkéim nem voltak képesek felkutatni mindazokat, mert a háncs alatt rejtőz­tek el, elkezdtem egy ily tőkét szemügyre venni és megtisztogatva ezt a felpattogzott részektől, egy tőn 15—20 bebábozott álczát találtam, de nemcsak a tőn, hanem a karó nyílásokban is, de itt nem volt annyi. Meggyőződve arról, hogy ily nagymennyiségben az ón kis csirkéim a káros portékákat nem képesek előkeresni és elpusztí­tani, utána kellet látni, miként pusztítsam el azokat alaposan és úgy, hogy sok pónzáldozatba ne kerüljön. Előre bocsájtom, hogy szőlőtelepem még liatal, a tőkék pedig az alacsony czombmetszósre vannak alakítva és igy minden oldalról könnyen hozzáférhetők. Azonnal várattam szűr-pokróez anyagból kesztyűket, bal kézre valókat öt dara­bot, de csak olyat, hogy két ujja volt és ezeket huzattam fel munkásaim kezére és hozzáláttunk az irtó háborúhoz. Minden egyes tőkét sorba véve, durva kesztyűinkkel megdörzsöltük annak minden részét, vigyázva a czomb szarvakon lévő meghagyott rügyekre, hogy azok le ne dörzsöl- tessenek. így teljesen simává tettünk mindan tőkét és a bebábozott álczákat mind megsemmisítet­tük, úgy hogy a legnagyobb kutatás után sem találtunk már álczákat, elvétve, ha leltünk is egyet, az is össze volt zúzódva. Aztán nyugodtan vártam az eredményre és nem is csalódtam, mert az igy kezelt táblákon a szölömolynak nyomát sem láttam; azon egy tábla szőlőmön azonban, hol ezt a műtétet nem végeztem, bi­zony nagy károkat tapasztaltam a nyár folya­mán. Nem fogom elmulasztani többé ezt a véde- ke zést és jó lélekkel ajánlom minden szőlőter­me lőnek, hogy ezt kövesse. Szentpétery Sándor. Dr. Hermán Ferenc, felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. NYILT-TER.*) Nyilatkozat. Nagy G. Ferencz temetés-rendezőnek, elismerésemet jelentem ki, napam, özv. Szabó Menyhértné úrnő temetése alkalmával teljesí­tett pontos eljárásáért. Kun-Halason, 1899. ápril hó 2-án. Bibó Dénes. *) Az e rovat alatt közlőitekért nem vállal fele­lősséget a szerk. Hirdetések. Birtokosoknak ajánlom jutányos gőzcséplő készleteimet a legkedvezőbb lefizetés mellett. Gépjeim 4, 6, 8 és 10 lóerejűek, kevéssé hasz­náltak és gyárilag lettek ujitva, mely által bármely új gépekkel versenyez­hetnek. Lcvélbeli kérdezősködésre komoly vevőknek készséggel nyújt felvilágosítást Tyrmann Ede Budapest VII. Er­zsébet körút 42.1. em. 4. 1184/1899. tkvi szám. Árverési hirdetmény. A kis-kőrösi kir. járásbíróság mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy a Magyar Országos Központi Takarékpénztár végrehajtatónak Hor­váth Lajosné szül. Ádor Lidia végrehajtást szenvedő elleni, a kis-kőrösi kir. járásbíróság területén levő Pálii község határában fekvő páhi 1170. számú betétben végrehajtást szenvedő nevén álló A I. 1—8. sor. 6784. hrsz. szántó, 6785. hrsz. rét, 6736. hrsz. szántó 177 frt kiki­áltási áron; az A II. 1—2. sor. 6994. hrsz. te­mető, 6995. hrsz. szántó 485 frt kikiáltási áron ; az A III. 1—2. sor. 7094. hrsz. lakház és ud­var, 7095. hrsz. kort 173 frt kikiáltási áron; az A IV. 1—2 sor. 7237—7238. hrsz. szántó 743 frt kikiáltási áron; az A V. 1—2. sor. 7861. hrsz. mocsár, 7362. hrsz. legelő 57 frt kikiál­tási áron; az A VI. 1—5. sor. 7729. hrsz. szőlő, 7780. hrsz. kert, 7731. hrsz. szőlő, 7732. hrsz. szántó, 7733. hrsz. legelő 363 frt kikiáltási áron végrehajtatónak 87 frt 50 kr. tőke és jár. iránti és a csatlakozottnak kimondott Kalocsai Taka­rékpénztár végrehajtatónak 74 frt és járulékai­nak kielégítésére az 1899. évi május hó 2-ik napján d. e. 10 órakor Páhi községházánál meg­tartandó nyilvános árverésre megállapított kiki­áltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatla­nok becsárának megfelelő 10°/o-át, vagyis 17 frt 70 krt, 48 frt 50 krt, 17 frt 80 krt, 74 frt 30 krt, 5 frt 70 krt és 36 frt 30 krt készpénz­ben, vagy az 1881. LX. t. ez. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadókkópes értékpa­pírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy azv 1881. LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánat­pénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgál­tatni. Kis-Kőrös 1899. február 18. A kir. járásbíróság mint tkvi hatóság. Dr. Miháify kir. albiró. Halas, 1899. Nyomatott Práger Ferencznél.

Next

/
Thumbnails
Contents