Kun-Halas, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1899-03-05 / 10. szám
Márczius 5. KUN-HALAS. 1899. ИIВ E К. — Gyászrovat. ifj. Tóth János városi képviselő, társadalmi életünk egyik leg- szinpatikusabb fiatal tagja, f. hó 1-ón rövid szenvedés után elhunyt. Mint szorgalmas tevékeny gazdát ismertük őt, — a társadalmi érintkezésben nyílt őszinte és önzetlen, — a szépért, nemesért lelkesedni tudó, pályáján pedig a modern haladásnak szószólója és lelkes barátja volt. Őszinte szívvel sajnáljuk és siratjuk őt. Megrendítő volt, hogy a megboldogultnak egyik kedves kis leánya ugyanakkor halt meg s egy napon temettetett el a két kedves halott a város közönségének osztatlan részvéte mellett. A mélyen lesulytott család a következő gyászjelentést irta ki: Alolirottak kínos fájdalommal jelentik a legjobb férj, a kiváló fiú, a nagyon kedves vő, a szerető testvér, jó rokon, i f j. T ó t h János okleveles gazdásznak f. hó 1-ső napján, éjjeli 10 órakor, életének 32-ik, boldog házasságának 4-ik évében történt gyászos elhunyták A boldogult drága hamvai f. hó 3-án pénteken d. u. 2 órakor fognak a ref. egyház szertartása szerint örök nyugalomra elhelyeztetni. Halas, 1899, márczius 2. id. Tóth János atyja. özv. ifj. Tóth Jánosné, szül. Sárkány Lenke neje. Sárkány József ipa. Tóth Lenke, Tóth Gizella leányai. Tóth Irma, özv. Medveczky Károlynó, Tóth Kálmán és neje Szászy Yilma, Tóth Gizella, férj. Molnár Hugónó, Tóth Károly, Tóth Lajos, Tóth Géza, testvérei, sógora és sógornője. Béke hamvaira! — Di\ Sclivartz Izsó trachoma ofvos, áprillis hó 1-től tőlünk Yadkertre helyeztetett át, helyébe pedig Dr. Kolozs Mihály neveztetett ki. A derék öreg nr távozását, ki több éven keresztül teljesen kifogástalanul töltötte be városunkban fáradságos hivatását, őszintén sajnáljuk s velünk együtt társadalmi életűnk is, melynek körében állandóan közkedveltségnek örvendett jó humora és barátság szerető modora miatt. — Az adójegyzői állás tárgyában, a Zseny István által beadott felebbezés folytán, az alispán arra utasította a város polgármesterét, miszerint tekintettel az állás fontosságára, addig is, mig a megyei közgyűlés a felebbezés felett határoz, hívja fel a képviselő-testületet az állás ideiglenes betöltésére. — Öngyilkosság. Erdélyi Gábor 50 éves, tajó pusztai lakos, február hó 25-én istállójában felakasztotta magát s mire hozzátartozói észrevették, meghalt. Öngyilkosságának oka, állítólag gyógyíthatatlan betegsége volt. A megyi állam építészeti hivatal volt főnöke. Nádasy Vilmos, állásától saját kérelmére felmentetvén, helyébe Acsády Jenő kir. főmérnök neveztetett ki a kereskedelem ügyi minister által. — A gazdasági bank 84 koronát ajándékozott s juttatott a polgármester kezeihez, szétesztás végett, helyi jótékonyczélokra. 80 forintot pedig olyan helybeli jó magaviseletü cselédeknek 5—5 írttal való jutalmazására, kik legalább 5 óv óta hűségesen szolgálják gazdáikat. Ugyancsak e czélra Hofmeister testvérek 40 frtot adakoztak. — Közgyűlés lesz csütörtökön, mint halljuk, melyen több fontos tárgy kerül elintézésre. — A közs. iskolai tanítók részére, a vallás- és közoktatás ügyi minister 5 öd évre pótlók czimón, a múlt évre 175 frtot. a f. évre pedig 466 frt 62 krt. utalványozott. — Vasúti forgalom 1899, évi január hóban. Elszállított: 3451 utas, 81 drb kézi pod- gyász, ezek után bevétel 3953 korona. 190 szállítmány gyorsáru 191185 kilogram, 259 szllitmány teheráru 175840 kilogram és pedig: 3 kocsi gabona, 2 kocsi burgonya, 2 kocsi bor, 3 kocsi ürashordó, 3 kocsi dohány, 4 kocsi vágott baromfi, 20 kocsi elő baromfi, 29 kocsi sertés és szarvasmarha, 8 kocsi darabáruk. Eikezett: 1967 utas, 150 szállítmány gyorsáru 15455 kilogram súlyban és 612 teherszállítmány 5802475 kilogram súlyban. VEGYESEK. * A boréi lenőrző bizottságok hatásköre. Dániel Ernő báró volt kereskedelemügyi miniszter a bortörvény sikeres végrehajtása . érdekében országszerte megalakított borellenőrző bizottságok részére ügyrendszabályzati mintát készített. Több ellenőrző bizottság azonban tágítani óhajtván rendeletileg megállapított hatáskörén, oly intézkedéseket vett fel hatáskörébe, (igy pl., hogy a bizottság tagjai a termelők és kereskedők pinczóit bármikor megvizsgálhatják!; hogy a vasúti közogek a borklildeinónyről a bizottságnak havonta jelentést tenni tartoznak stb., stb.,) melyeknél fogva a bizottság valóságos közigazgatási hatóságot képezett volna. A keresksdelmi miniszter a neki bemu- zatott ilyen ügyrendi szabályzatokat azzal utasította vissza, hogy a bizottságnak nincs hatósági jogköre s csak azon czólból szerveztetett, hogy a társadalmi utón tudomására jutott borhamisítási eseteket jelentse fel az illetékes hatóságnál és ebbeli kötelességét is akkép végezze, hogy eljárása által a borkereskedelem reális érdekei ne veszélyeztessenek. Ugyancsak felkérte kereskedelemügyi miniszter á belügyminisztert, hogy utasítsa a rendőrhatóságokat, hogy a törvény és rendelet szigorú végrehajtása mellett tartsák szem előtt azon világos rendelkezést is, hogy csakis alapos gyanú esetén indítsák meg az eljárást, vagyis vegyenek mintát a borokból; továbbá, hogy tartózkodjanak a vizsgálat megindításának nyilvánosan való tárgyalásától, végre, hogy a hatóságok mindenesetben igyekezzenek a valódi bűnöst, vgyis azt kipuhatolni, a ki a bort hamisította, vagy az ilyen bort forgalomba hozta, legyen az akár termelő, akár kereskedő. * Uj borvizsgáló állomások. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület borászati szakosztálya terjedelmes felterjesztést intézett a földmiyelósügyi miniszterhez, a melyben felkérik, hogy a külföldről importált hamis borok behozatalának meggátlása végett Fiúméban és Triesztben uj állomásokat létesítsen. Ezek a borvizsgáló állomások az összes olaszországi importáló borokat, mielőtt azók beszállítva lennének az országba, beható vegyészeti vizsgálat alá vennék s csak azon borokat eresztenék át az ország határán, a melyeknek tisztasága vegyileg kifogás alá nem esnék. Ellenben mindazon borokat, a melyek hamisítottak, vagy a legkisebb mértékben is gyanús eredetűek, nyomban inegsemisithetné. Ez által az intézkedések által reményű az országos gazdasági egyesület borászati szakosztálya, hogy megtudja akadályozni annak az évi 5—6 millió hectoliter, nagyobbára hamis olasz bornak a behozatalát, a mely a magyar borpiaczot s annak termékeit leszorítja. * Gyermek gond. kedves mamám, hát az angyalkák mindég ruha nélkül járnak? — Mindig gyermekem. — E szerint még sem szeretnék angyal lenni. — Miért nem?— Mert nem tudnám a a zsebkendőmet hova tenni. * Nagy Frigyes idejében Sotter Gróf angol nagy követ volt. Egy Ízben azt üzente királyának, hogy a nagy drágulás idejében jövedelmét emelje fel, ellenkező esetben, kénytelen lesz kocsiját eladni s gyalog járni. Frigyes a következő választ adta neki: „ha igy állnak a dolgok, gróf ur ezentúl gyalogolni fog s ha valaki e miatt megszólná, felelje, hogy az ón nagy követem és a háta megett még háromszáz ezer ember gyologol!“ * Egy katona levelet irt anyjának, még pedig óriási nagy betűkkel. Midőn kérdezték, hogy miért teszi ezt, azt feleié: szegény anyám annyira süket, hogy kérdés, megérti-e máskép az Írásomat. KÖZGAZDASÁG. Ingatlan forgalom- 1899. február 17—28-ig. Babos Jószef eladta a felső szállási 2 hold 501 □ öl ingatlanát 700 írtért Babos Pál halasi lakosnak. — Zsebő Pál és neje Domokos Rozália eladták */* hold szülőjüket Varga T. Antal és neje Szlanka Juliánná halasi lakosnak 108 írtért. — ifj. Sütő János eladta a Il-ik tizedbeli bel- telkeit Berényi Sándor és neje Karai Mária halasi lakosoknak 200 írtért. — Nagy Kálozi János eladta a felső szállási birtokilletőségót Berki Antal halasi ügyvédnek 100 írtért. — Csapó Krisztina, Búza Ferkónó és Csapó Zsuzsánna elcserélték szőlőjüket. — Búza Ferenczné Csapó Krisztina átadta a halasi 1537. sz. tjkobeli ingatlan részét kiskorú Búza Ferencz és Búza Máriának. — Mészöly István eladta a 725. hsz. I majsai lakházát Dér Gábor nőltlen majsai lakosnak 425 írtért. — Berki Antal halasi ügyvéd 9 hold 1140 Q öl felső szállási szántóból öt illető Via ed részét Modok Andrásnónak 150 írtért. — Pólya Sándor eladta 13/'4 hold szántóját Kilencz Mihálynak 15q írtért. — Korok- nai Imre és neje Kovács Mária eledták Borka István és neje Orbán Juliánnának a Vl-ik tizedbeli lakkázukat 420 írtért. — Vőneki István és neje elunták legelő részüket Varga Mihály és nejének 1250 írtért. — Mucsi Sándornó eladta férje után Sándor nevű kiskorú fia által örökölt alsó szállási birtokot Nagy Kálozi Antal és neje Bacsó Máriánk 2250 írtért. — Mucsi Tarka Sándor eladta mintegy ’/2 Lold szőlőjét Csatári Zsuzsánnának 200 írtért. Krammer Jnáosné el- ladta mintegy 1 hold szőlőjét és szőlőföldjót Liber István és neje Borbély Máriának 200 írtért. Fehér Mária Tóth Pálnó eladta IV tizedbeli ház illetőségét Fekete Antalnak 200 írtért. —• Kónya Antal eladta majsai haleszi szőlőjét Kónya János és neje Buzi Rózának 60 írtért. — Berki Antal ügyvéd eladta Gyulai Sándor és nejének egy árverésen megvett felső szállási szántóból öt illető Vi 2 e(i rész illetőségét 24 frtért. — Vári Szabó István eladta Tóth-fóle a 940 hsz. Ill-ik tizedbeli beltelkes házát Hováncsek Jánosnak 1685 frtért. A homoki szőlők kapálása. A homoki szőlők kapálása és a kapálással kapcsolatos talajlazitás sokkal fontossabb, mint azt a homoki szőlőtulajdonosok gondolják. • Rámondjuk egyszerűen a homokra, hogy laza talaj. Hiszen ez igaz, ezt tagadásba senki sem veheti; de éppen e lazaságánál fogva levegőt elzáró képessége is igen nagy és éppen ezért oly fontos a homok kapálása. Tegyünk összehasonlítást a kötött és a futó homok-talajok levegő csatornái között. Vegyük kezünkbe bármely nehéz márga- vagy agyag- földnek egy rögét és törjük szét kezünkkel. Ha a fris törést szabad szemmel vizsgáljuk, számtalan repedést, likacsot fogunk látni, különféle csatornákat, elkorhadt gyökerek helyeit, ezeken a csövecskéken a levegő folytonosan közlekedik és igy jut a talajba. A levegő ezen változását főleg a talaj nedvesedése és kiszáradása idézi elő. Egészen másképpen áll a dolog a homoknál. Itt alig vannak lógesatornák, vagy mondjuk, hogy nincsenek is. A futóhomoknál az egyes kvarczszemcsék szorosan állanak egymás mellet és azok nem is tiszták, hanem egész finom lisztalaku finom földdel vannak körülvéve. A futó homokban repedések nem képződnek, hanem mindennemű képződött űrben a homok ismét összefut. A homok eme tulajdonságának tulajdonítjuk a phylloxera elleni immunitását is, mert a homokban űr nem lévén, levegő hiány miatt a phylloxera meg nem állhat benne. Azt pedig minden gyakorlati szőlős gazda tudja, hogy a levegőnek nagyon fontos szerepe van a talaj elmállásában, de okvetlen szüksége van levegőre a növény gyökérzetének is. Ha már most tudjuk, hogy a futó homok teljesen tömören összeálló anyag és levegőt nem vesz fel önmagába, mert repedései, likacsai nincsenek és nekünk mégis a homokba levegőt kell vezetni, hogy a növény, — tehát a szőlő is — mególhesen, akkor uj szőlők telepítésénél okvetlen szükséges a rigolirozás és a szőlő későbbi kapálása. A rigolirozott és nem rigolirozott uj szőlő telepítések külömbsógóről t. olvasóink bizonyára már meggyőződtek a gyakorlatból s ezért a rigolirozás fontosságáról itt fölösleges is szóla- nunk. Csak annyit említünk meg, hogy a rigolirozás által a homokba levegőt vezetünk, mert azt meglazítottuk. Még könnyebb megérthetós czóljából megemlítjük, hogy a homoktalaj súlyra nézve a legnehezebb; ennél jóval könnyebb a kötött talaj és a legkönnyebb a televény vagy humusz. A kötött talaj annál nehezebb, minél több homok van benne. A talaj súlya annyiban van a növény növekedésére befolyással, amennyiben a nehéz homoktalaj a gyökereket jobban össze- szoritja és a gyökerekre ránehezedik. A homokban a levegőhiányt nagyban pótolja a nedvesség, főkép a szükséges élenyt vízből veszi fel a növény.
