Kun-Halas, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1899-12-24 / 52. szám

adj» : minden választási törvény több egyén­nek adja meg a választói jogot s kevesebbet részesít abban, hogy választható. Maradjunk egyházi törvényeinknél, e szerint a nők és nagykorusitott egyének is választók, de presbyterül csakis azok választhatók és pe­dig csupán a férfiak közzül, akik 24 évesek, — közigazgatási és politikai választási tör­vények mindegyike szerint szintén szélesebb körül az aktiv, — mint a passzív választási jog­A Kolozsváry-féle javaslattal szemben követett eljárás nyílt sérelme az alkotmá­nyos jogoknak, mert ha egy hatósághoz — minő egyházi téren a presbyterium is — írásban a beadvány beérkezik, felolvastatik, — arra határozatot hozni kell, azt kieszkö­zölni az elnökségnek hivatalos kötelessége, s meg vagyok győzi dve, hogy ha a Kolozs­váry-féle javaslatra határozat hozatott volna kedvező irányban — akkor a választás ellen beadott panaszt Szolnokon is más elbánásban részesítette volna a bíróság; bár a kezdet­ben előadottak szerint fenforgó körülmények nél fogva a Kolozaváy-féle vizsgálati ira- toknál fekvő javaslat az egyháztanács több­sége által elfogadottnak tekintendő s mint ilyen egyháztanácsi véleménynek kell hogy minő­síttessék, s az ítélkezésnél szem előtt tar­tandó. Ezután szólásra felhivatott Szilády Áron lelkész, kinek előterjesztését jövőre fogjuk közölni. Ä nemzet napszámosairól. A legnagyobb „Mester“ születé­sének ünnepén emlékezzünk meg azok­ról is, akik az ö halhatatlan tanait a fogékony gyermek-lelkekbe oltogatják, — emlékezzünk meg a néptanítókról : a nemzet napszámosairól. Hazánkban a közelmúltban egy nagy mozgalom indult meg az ö sorsuk enyhítésére ; egy nemzeti mozgalom, amelynek élén hazánk legkiválóbb fér- fiat; látjuk. Ezeknek a férfiaknak példája és működése szolgáljon nekünk Útmuta­tóul, most különösen, midőn városunk ban is felkarolták egyesek e nemzeti ügyet, — értve a mi kicsiny körünk­ben azt a mozgalmat, a melynek ki­fejezője leszen a január hó 6-án tar­tandó hangverseny. Az országos mozgalom megindításá­ról a következő sorokat vettük : I. Felhívás a magyar nem­zethez ! Nemcsak a magyar Helikon, de a vi ág­irodalom sem mutat fel oly magasra kiemel­kedő költői alakot, a minő báró Eötvös József. A kiben a lángész egyesült az aesthe- ticussal, a ki született főnemes volt és Istentől hivatott népbarát, a kinél az idea is mus éltető elemet képezte a gyakorlati 1 reformtörekvesnek. Mi, a kik fiatal szívvel olvastuk nagy ré­gen Eötvös költői müveit, akkor a gyönyörű ábrándokat bámultuk azokban ; most, midőn újra olvassuk e müveket, megdöboenünk rajta, hogy ezek az ábrándok megannyi profécziák voltak, a mik csodamódon betel­jesültek. Akkor sirtunk rajtuk, most triumfálv3 tapsolunk nekik. Báró Eötvös Józsefuek minden regénye korszakot jelző phenomenalis alkotás volt; a Karthausi, a Falu jegyzője, a Magyar- ország 1514-ben. Az eszmék gazdagsága, a szív mély érzelmei elfeledtetik az olvasó­val, hogy ezek irányregények; de maga az irány, a kitűzött czél is oly isteni eredetű : a rokonszenv az elnyomott néposztály, a kitaszított vallásfelekezet iránt; hivatkozás az emberiségre a szabadság, egyenlőség igazai végett. És mindez eszméknek a győzelmét meg­érte, sőt kivivni segített az államférfi, a miket mint költő oda rajzolt az égre, oda- varázsolt a délibábra. A Fata Morgana álom palotái kővé váltak, a költő megérte saját apotheozisát a nemzeti átalakulás korsza kában. Azért fokozott érdeküek báró Eötvös József müvei most, amidőn azokat mint ki­vívott győzelmek történeteit olvassuk : költői szépségeik a mai kor teljes világításában még jobban kitűnnek. De versenyeznek a költői müveivel politi kai munkálatai, a mikben a költő mint ember, mint phiíosopii, mint .hazafi emelkedik ki messze magasra a müidennapiság gőzkoréből. Ezeket úgy olvassuk most, mint az evan géiiumot. Báró Eötvös József munkáinak nem sza­bad hiányozni egy miveit, egy előkelő ma­gyar család asztaláról sem. De el kell azok­nak foglalni a maguk helyét annak a nép osztálynak a házában is, mely felszabadu­lását, emberi és hazafiul jogainak megada- íását ezen müvek hatásának köszönheti. Ha egy gazdának sok az az ár, á Ijanak össze hárman, négyen ; cseréljék ki a müveket A mely háznak a mestergerendáján báró Eöt­vös József könyve ott fog állni, arra a házra áldás száll az égből. Óhajtandó, hogy ne legyen Magyaror­szágon egyetlen társaskör, egyetlen iskola, egyetlen család sem, melynek könyvtárában Eötvös József munkái fö találhatók ne legye­nek ; kívánatosnak tartanók, ha többen abból a czélból is megrendelnék Eötvös József munkáit, hogy azokat szegényebb iskolák könyvtárainak adományozzák. A nagy' költő, mint államférfi, mint a magyar kormány tagja, a lelkületének meg­felelő munkát végezte : a vallás, a közmive- lődés minisztere voll. Fő gondja volt a nép- tanirÓK ügyének enieése. Ez az osztályra a magyar társada ómnak az, melynek hiva­tása Magyarországot másodszor is meghó­dítani, s melynek jutalma ezért — az életfogytig tarló szegénység — fogadalom nélkül. A néptanítók soisat enyhíteni meg holta j után sem szűnt meg a magyar közművelő­dés vezére. Resurrexit. A ho t betűk fel­támadtak, jótékony meleget adni a magyar haza mostoháinak. És ez igy történt. Atyjá­nak szelleme megihlette méltó örökösét báró Eötvös Lórántot, aki e halhatatlan nagyság minden munkájának tulajdonjogát az Eötvös-aiapra ruházta át, azzal a jólelkű gondoskodással, hogy' a tejes kiadás jöve­delméből a Budapesten és Kolozsvárod fe - áMitandó Tanítók gyermekei—felekezeti és nemzetiségi küiömbség nélkül — lehetőleg ingyen élvezzék az internatus minden elő nyét. Megjelennek tehát egyöntetű teljes kiadásban báró Eötvös József összes köl­teményei, regényei, politikai és böleselmi munkái, gondolatai és levelei, a mik eddig kinyomatva nem is voltak, a mi magában véve is nagy, emlékezetes irodalmi esemény. De a mi tartalmilag gazdagabbá, kultúránkra nézve pedig szinte körszakossá teszí é tel­jes kiadás megjelenését: az e vállalat jöve­delmének hovaforditása. Mert ez már teljes diadalát jelenti az Eötvös müveiben elhintett eszméknek. Gyakorlati megvalósulását az ö álomképeinek. Megértését széditően mély és tartalmas államfilozofiai gondolatainak. Ebben feltámad a költő és az államférfi, az egyik, hogy újra és újra gyönyörködhessen, a másik, hogy újra cselekedjen. Kettős célt szolgál igy mindenki, aki e nagyszerű munkára előfizet és aláírókat gyűjt. Magá­nak örökké visszatérő lelki gyönyörűséget szerez, másoknak pedig, tehetetleneknek, az élettel küzdőknek istápolójává lesz. Eö'vös József eszméit terjeszteni, annyit tesz, mint a fölvilágosuitság világát hinteni szét a népnek millióira. Fölviiágosodott nem­zet pedig tnege égede t, virágzó és boldog! „Az Országos Eötvös Bizottság“ elnöksége : Wlassics Gyula Jókai Mór Beöthy Zsolt «iiszelnökők : Vasszary Kolos Széli Kálmán Gróf Károlyi Tibor II. Az „Eötvös-alap országos tanítói segélyegyesületé“-ről. A »Eötvös-alap országos tanítói segély- egyesülete« az 1875-ik esztendőben alakult meg; jelenleg érvényben levő alapszabály­zatát az 1891-ik évi szeptember 3-án 38305 szám a'att kelt vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet hagyta jóvá. Egyesül­tünknek, a mely az alapszabályok 51 ik §-a értelmében a vallás- és közoktatásügyi m. kir. Miniszter Ur О Nugyméitóságának fő- felügyelete a’ait áll, az a feladata, hogy, az egylet ál al gyűjtőit és kezelt »Eötvös- alap«-bó! és az ezzel kapcsolatban levő alapokból : a) az egyesületi rendes tagok jó erkölcsű, szorgalmasan és jó sikerrel tanuló gyerme­kei számára ösztöndíjakat, — özvegyeik és árváik s esetleg kenyérkeresetre képtelen elnyomorodott utódaik részére segélyösr- szegeket nyújtson ; b) az eiaggott vagy elbetegesedett és e miatt hivatalaikban meg nem maradható, csekély nyugdíjban részesü ő szegénysorsu rendes egyesüeli tagokat segélyezze; c) a huzamosabb ideig tartó súlyos be- tegségben szenvedő tagoknak segélyössze­geket adjon s a gyógyithatlan bajokban szenvedő va у a magokkal jotehetetlenekké vált rendes tagok számára, amint csak eh­hez ereje leend. az ezen czélokra alkalmas helyeken menedékházakat állítson fel. Eötvös és a tanítóság. «А/. Eötvös által kijelölt irány, az általa megvont határok még ma is érvényesek. Báró Eötvös szelleme virraszt népiskoláink fölött. Virraszt tanítóink fölött.» * «... ő, a nemzet nagy tanítója, a nép tanítói elene is eszményeket tűzött ki . ..» Szász Károly. »A magyar közoktatásügy korszakalkotó alakját kötelességünk tisztelettel emlegetni; áldott végzetünk, hogy ez a férfiú egyu ta! a humanizmus nagy apostola is, kit szere­tünk, kiért lelkesedni tudunk.« ¥ »Ercsinél hazánknak ama »nagy könnye« feieít magasra emelkedő fokon messze ki­tekint egy hatalmas oszlop a magyarlakta sikságra s a/ ország szive felé, hirdetve, hogy ott nyugszik egy férfin, ki nekik ked ­ves volt, ki áramunkat megteremté.« György Aladár. »Emlékjele : eszméi győzede’me ; S melynek hűn áldozott egy életet Hajt már a mag, a melyet elvetett.« Szász Károly.

Next

/
Thumbnails
Contents