Kun-Halas, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1899-12-24 / 52. szám
Népies előadások Halason. A vármegye gazdasági egyesülete prog- tammjába véve a népies gazdasági előadások tartását elhatározta, hogy ily előadásokat Halas városban is fog tartani. Ae első előadás f. hé 11 és 12-én tartatott meg. Nem először tartatott már városunkban hasonló előadás az egyesület által mert 1897 év tavaszán midőn Serfőző Géza vármegyei gazdasági előadó a mezőgazdaságról és mezőrendörségről szóló 1897. ХП. t. cz.-et ismertette, Várady Lajos | Pa. Csábori birtokos tartott érdekes előadást a trágyázásról tekintettel a műtrágyák alkalmazására, mely előadás szétosztás végett pár száz pétdányban a városnak az egyesület által meg is küldetett. Térjünk át azonban a most tartott előadásokra és ismertessük azokat. Hétfőn 11-én d. e. 10 órára két előadás volt kitűzve a városházi tanács terembe. Daczára a kedvezőtlen időnek, gazdáink szép számmal jelentek meg, mert 128 volt a jelen levők száma. E napi előadások tárgya volt. Rácz Sándor m. kir. szőlészeti és borászati igazgató a szüretelési egyesületek s pincze-szövetkezetekről tartott tanulságos előadást, buzdítván termelőinket, hogy hasonló tes illetek létesítése által termel- vényeinknek biztos piaczot jó hírnevet, «»erezhetnek. Az előadó ur, ki már több ezer homoki szőlőtelepítésnél adta gyakorlati tudásának tanujelét, élénken vázolta hátráját annak, hogy termelendő fajtáikat nem jól választották meg, sok vagy becstelen fajtákat termelünk s azért nincs borunknak jellege, mig ha a helyi boroknak megfelelő 8-4 kipróbált jobb, nemes fajtát termelnénk, a halasi bornak jellegét meglehetne állapítani. Reá mutatott a szüretelésnél követett helytelen eljárásokra, I mely csak a kereskedő helyzetét nehezíti meg, a mennyiben a sok egyenlőtlen bort egyenlősitenie kell, mi munka s pénz kiadással jár a mit bizony a gazda fizet meg. Áttért ezután a szüretelési s pincze egyesületek alakítására, melynek czélja Ez a gondolat szorongatta Babó Károly szivét, a mikor este felé ott koczogott, a Bókreta-utczából kanyarodva ki a körútra. A tartozásokat volt kifizetni, aztán fordult egyet. Egy-egy fényesebb kirakat előtt megállapodott. A közeledő karácsonyi ünnepekre díszben volt minden kirakat. A mi csalogatő hívogató az üzletben van, ilyenkor mindenből raktak mutatóra valót. Az övéire gondolt a szegény Írnok. Milyen jó is volna egy szép ruhára való abból a csinos lodenből, Erzsikének; hát még ez a meleg téli kabát 15 frt. Odább vitte azt a mélységes sóhajtást, a mely a szivéből szakadt föl. Hosszan elnézte a játékszer kereskedésben azt a sok tetszetős bolondságot, a melyek olyan kedves kis holmik, hogy még az érett eszü ember is szívesen visz- sza fejlődnék miattuk. Mekkora öröme volna Károlykának, ha a Jézuska efféle ajándékkal kopogna be hozzájuk! . . . Micsoda hiába való ábrándok ezek ! ? .. Alig jut 50 kr. egy napra s ebből lehetne annyit megtakaritni, hogy a Jézus- kát fogadhassák szegény hajlékukba ! ? ... Miért is múlt el a csodák boldog korszaka ? 1 Miért nem eshetik meg egy őféle istenteremtésével, hogy egyszer csak egy zsák arany pottyanna le a mennyországból ? Bolond beszéd ! Egy zsák arany !. Még 10—-15 frt is olyan jó lenne most,! mint az égből alá hullt manna. Hirtelen á zsebéhez kapott, miután most a csodák helyett az a reális fordulat is | állhat be, hogy még 6 veszti el a rongyos pénztárczáját, a melyben a czipész i és hentes számlájára valót őrizgeti- i egyforma szüretelés s egyöntetű kezelése által nagyobb mennyiségű egyforma minőségű bor termelése, mert ha igy egyöntetűen kezelik a gazdák boraikat, emelik annak értékét, s jobb áron értékesíthetik. De — ami fő — nincsennek kitéve annak, hogy a szüret után azonnal kénytelenek boraikat értékesiteni, mert az igy kezelte együtt raktározott borokra a szövetkezet előlegeket szerezhet. Előadását rnóg az újabb szőlő betegségek s az ellenök való védekező- ismertetésével végezvén, felhívta a termelőket egy vagy több borértékesitő szövetkezet alakítására. Fontos dolog ez gazdatársak. Ne hagyjuk az eszmét elaludni, álljunk össze próbálkozzunk meg mit eredményez vállalkozásunk. Működésünket megkezdhetjük ha csak 2000 hectoliter termelői tárulnak, mert ha ez nem is nagy mennyiség, de mindenesetre elég tekintélyes arra, hogy piaczra léphessünk vele. Ne maradjunk meg a puszta beszélgetésnél, hanem lép jünk a tett mezejére, támaszunk lesz ebben bizonyára a vármegye gazd. egyesülete s a földmivelésügyi kormány is. A másik előadó Serföző Géza gazd. egyesületi titkár s vármegyei gazd. előadó volt, kinek előadása épen úgy mint Rácz igazgatóé a hallgatóság élénk tetszésével találkozott, pedig nem keztyűs kézzel kezelte a tárgyat, hanem keserű igazsá gokkal pirított a gazda közönségre. Előadása tárgya a gazda közönség tömörülése s a halasi gazdakör alakítása volt. Felemlítette azt, hogy Halas város térés, — 12 □ mértföldre terjedő határával a legkedvezőbb helyzetben van arra, hogy mező-gazdaság terén domináljon, határának jó talajjal biró része minden növény termelésére alkalmas, homokja pedig gyümölcsszőlő termelésre s homoki gazdaságai a baromfi nevelésre válik jól be, mégis Halas város mező-gazdaságilag nincs ott. ahol kellene lenni, minek oka nem az irányításban •— mert erre minden lépések megtétettek — hanem abban keresendő, hogy Halas város gazdái nem saját érde- kők előmozdításával nem tömörülnek. Nem keresi ennek indító okát csak constatálni kívánja azt, hogy magára hagyatva az erős is tehetetlenné válik, inig vállvetve erőssé lesz a gyenge is. Reá mutat arra, hogy egyetértve, vállvetve a mezőgazdasági téren mi minden hasznosat lehetne Halason is teremteni 1 Reá mutat arra, hogy mert, midőn minden termelési osztály a saját érdekei előmozdítására tömörül, épen a gazdaközön- . ség az, mely saját érdekével nem törődve megadja magát sorsának, panaszkodik, várja a sült galambot, a helyett hogy tömörülne, saját érdekében is tenne valamit. Ha minden városban, községben gazdakör alakulna s a községi körök járásonként szervezkedne egy vármegyei gazdatestü- lettő alakulnának egy oly hatalmas testületet alkothatnának, mely saját helyi érdekeiket előmozdítva — előmozdítaná egy egész vármegye mezőgazdasági érdekeit. Indítványozza ezek után, hogy alakuljon Halason egy gazdakör, mely saját belügyeire nézve független legyen, de legyen tagjai által szervi összeköttetésbe a vármegye gazdasági egyesületével, legyen kiegészítője a vármegye mezőgazdasági érdek képviseletének. Az előadás- a hallgatóság élénk helyeslése között fejeztetett be s úgy a borér- tékesitési mint a gazdakör létesítésének eszméje megvalósíttassák, rögtön egy bizottság kéretett fel az eszmét melegen pártoló Vári Szabó István polgármester elnöklete alatt, mely az alapszabályokat előkészíti s a gazdákat egy legközelebb tartandó nagyobb értekezletre illetőleg alakuló gyűlésre hívja fel. Az előadások második napján Serfőző Géza az állattenyésztésről különösebben a czélirányos szarvasmarha tenyésztésről tartott gyakorlati előadást. Vázolta azt, hogy Halas város szarvasmarha állománya minőségileg satnyul, mi a helytelenül megválasztott apa állatok a rósz táplálás s korai párosítás következménye; felhívja a gazdák és a város figyelmét jóminőségű apa állatok beszerzésére. Az előadás befejezte után érdekes vetített, nagyított képekben mutatta be az állatok boneztani szerkezetét, az egyes Szomorúan lépdelt. Sok fekete gondolat borította el az elméjét. A kemény járda helyett, egyszer csak valami került a lába alá. A keskeny, vékony czipő talpon át érezte, hogy valami négyszögletű tárgyra lépett. Lehajolt. Fölvette. Egyszerre megzsibbadt a tapintó érzéke, összefutott minden a szemei előtt. Mert hát a mire rálépett, a mit fölemelt a földről, az nem volt egyebb, mint egy meglehetősen viseltes, de annál duzzad- tabb bugyiláris. Hát nem múlt el a csodák kora !! . . . Ekkora vagyon hull alá az égből!! . . . Forgott vele az egész világ, a mikor belekukkanva a nagy bugyilárisba, akkora számokat látott a kék bankóra nyomva, a milyen még nem is volt a kezében 10 drb ezer forintos III... Milyen lehet az, mikor az ember lelke aljegyzi magát a pokollal ? Mikor rést enged azon a gonosz szellemnek ? . . . Egyet borzongott belől; aztán még azt a kis lelkifurdolást is kidisputálja onnét s rosszabbiki indulatja. Babó Károly rövid tusakodás után, hirtelen a kabátja belső zsebébe dugta a más pénzét. Mintha egy hatalmas kalapácsütés érte volna odabenn. Már elmúlt az is. Csak éppen a lábai vitték bizonytalanul. Jól esnék egy kissé pihenni. Betért az ép szemközt levő kávéházba. — Kérek egy pikolot. Hogy ránézett ez a pinezér. Olybá tűnt föl neki ez a nézés, mintha Röntgen-féle sugár volna a szemeiben, melylyel izekre bonczolja a belső embert. — Hozzék hírlapokat is. Senki sem ült annál a sarokban lévő asztalkánál, melynél Babó Károly meghúzta magát A hírlapot oda tartotta az ábrázata elé s e védő fal mögött szabad szárnyalást vettek gondolatai. Hát pár perez előtt még nyomorult, földhöz ragadt szegény ember volt és most . ekkora vagyonnak az ura. Megint egy szúrást érzett ott belül. Szót kért a lelkiismeret, j Vájjon ki veszítette el ezt a pénzt ? . . Öreg, elhasznált bugyiláris. Gazdag ; ember nem visel ilyet. De szegény ember Ihonnét venne annyi pénzt ?! Tarka képek vonultak el a lelke szemei előtt A pénzerszényt vetítette elé, odarögzött kuszáit elméjéhez: Látta magát, a fele- ! ségét meg azt a nyomorult kis porontyot I jó módban. Tágas, meleg lakás, amelynek padlóját nem Erzsi sikolja, de tükör fényessé keféli a cselédség. Pompás öltözetben járnak mindnyájan és készpénzzel fizetnek mindent. Nem néz rájuk görbe szemmel a sarki szatócs, attól való félelmében, hogy tán már sokat is hitelezett ennek a kódis famíliának . . . Vége a nélkülözésnek. Kezdődik az uri- mód. Van hozzá tehetsége. Adott az Isten . . . ügy ült ott Babó Károly jó félóráig, mint a kiből kiveszett minden élet. Annál viharosabban működött, az a villanygép, a melyen a gondolat vágtat a végtelenbe. Egyszer csak azt érezte, hogy minden szem rája irányul. Hirtelen olvasásba merült. Őrült tánezot jártak előtte a betűk. Egyetlen szó tagot se birt elolvasni. Szemei majd kiugrottak gödreikből, úgy erőltette őket a betűhöz. Egyszer aztán látott. Mintha égő betűk