Kun-Halas, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1899-01-01 / 1. szám

Január 1. KUN-HALAS. 1899. — Gyilkosság! kísérlet. Kmeth Sán­dor sertéskereskedő özvegyénél, a múlt kedd éj­szakáján, ismeretlen tettesek az ablakot kifeszí­tették s a lakásba behatoltak. A szobában aludt Egyed Izsák Sándor és felesége kik a bevilágító tol­vajlámpa fényére felébredtek s alig hogy ágyá­ban felült Izsák Sándor, a szobába két ember beszaladt, kik közül az egyik egy forgópisztoly- lyal nyakába lőtt. A lövésre felesége a nyitott ajtón menekült s segítségért kiáltozott. Erre a másik betörő a már elopott vadászfegyverrel utána lőtt, a mi azonban kárt nem tett, mert a háziak vallomása szerint vak töltés volt benne. Erre a zajra ébredt fel a harmadik szobában alvó özv. Kmeth Sándornó valamint előjött Ka- kuszJános kocsis is, de mialatt kijöttek, a betö­rők elmenekültek. A sebesült Izsák Sándort rögtön orvosi kezelés alá vették, a rendőrségnek azon­nal hirt adtak, s a rögtön foganatosított nyomo­zás során Kakusz Jánost a rendőrség letartóz­tatta, ki azonban kevés kikérdezés után ali­bit igazolt, mire szabadlábra helyezték. Izsák Sándor állapota veszélyes, a mennyiben a go­lyót nyakából rögtön el nem távolithattak' a daganat miatt. A rendőrség és csendőrség teljes erővel nyomoz. — Műkedvelői előadás, a „Kis-Kőrös izr. jótékony nőegylet’1 és a „Sárkány József- korház“ alapja javára a kls-kőrösi olvasó-egylet helyiségében 1898. évi deczeember hó 26-án Műkedvelői előadással egybekötött, tánczmulat- ságot rendezett. Színre kerültek Ábrányi Emil­nek „A végrehajtó“, Condinetnek „Valami hi­bája van“ czimű egy felvonásos vigjátókai. A műkedvelők: Dr Abonyi Ignácznó, Kovács Ma­riska, Tardy Edith, Tepliczky Ágnes és Spitzer Renóe urhölgyek. továbbá: Dr. Abonyi, Biró, Horváth, Oroszi és Sárffy urak voltak, akik tem­peramentumos játukukkal s ügyes alakításukkal többször derült kedvre hangolták a szép szám­mal egybegyült közönséget, — a mihez ha hozzá vesszük Dr. Mandel Edénó úrnőnek czi- gány kísérettel előadott bájos ének számait, el­mondhatjuk, hogy az egybegyűltek nagyon ked­ves műélvezetben részesültek. Kiküldött és in­kognito élvező kritikusunk, mint mellékest, még azon körülményt is feljegyezte, hogy midőn a hainali ^vonat égyik első osztályú kocsijába be­vágta magát, akkor még a vig muzsikaszó s az fürge táncz javában járta. — A mintákért jövő évi budgettje. Pest-Pilis-Solt-Kis-Kuu vármegye gazdasági egyesülete Halas városi faiskolájának és szőlő­telepének költségvetési tervezete 1899. évre a következő: Szükséglet: I. Általános rósz. 1750 írt. II. Faiskolai kiadások. 700 frt. III. Meglevő szőlőtelep kiadásai. 900 frt. IV. Uj szőlőtelep ültetése. 250 frt. Főösszeg 3600 frt. Eemólhető fedezet: Kiadható 5000 drb fa á 20 kr. 1000 frt. A termésben levő 10 m. hold szőlő után várható 89 mm. 986 frt. Méz és gyümölcsből 150 frt. Szőlő vesszőből 300 frt. Főösszeg 2886 frt. Be­vétel 2886 frt. Kiadás 3600 frt. Hiány 1214. — A f. évre legtöbb adót-fizetök (vi- rilisek) névsora: Takarékpénztár 1620 33 Dr. Farkas Imre 1433-54 Kolozsváry Kis István 779’77 Hoffer Endre 540 96 Halasi gazdasági bank 518 Bibó Dénes 474’80 Vári Szabó István 474’26 Berki Antal 447’54 Mészöly István 426 23 Dr Babó Mihály 412-72 Ónodi Jánosné 412-26 Tóth Já­nos 404'90 Hofmeister testvérek 403-64 Bergl Józsefnó 388-75 Halász D. Ferencz 326-07 Bibó György 298’94 Török Elek 294-12 Pázsit István 287-23 Szilády Aron 278’98 id. Csonka B. Ferencz 276-15 Pázsit Antal 260-31 Mákos Cz. József 258-17 ifj. Gáspár Imre 252-21 Pé­ter Dénes 249 -35 Zseni Ferencz 244-42 ifj. Pá­zsit József 241-17 Kolozsváry Kis Sándor 232-72 Papp Mihály 232-62 Schilling Elek 23P24 Vé- ber István 228-42 Dr. Pázsit Antalnó 209-47 Király Gy. Károly 206-47 Zseny Mór 206-38 id. Gál Lajos 202-16 Katona Antal 201-49 Pá­zsit Imre 200 03 Nagy Pál Sándor 197-99 Pá­zsit Józsefnó 195-75 Túróczy István 192.13 Bessenyey Károly 192-00 Szalay László 191-70 Dr. Zilah Benő 188-06 Vájná János 187-99 Reform. Egyház 187-68 Beck Miksa 18P66 Suba Imre 177-68 id. Gyenizse Istvánná 177 29 özv. Krammer Ferencznó 176-73 Végh Istvánná 176-30 özv. Dr. Tóth Józsefnó 175-63 ifj. Tóth Já­nos 175-60 Hollender Áron 169 38 Róbók Imre 165-57 Vájná Sándor 163-78 László István 159-27 Modok Sándor 156-81 Nagy T. Már­tonná 156-56 Kellner Benő 15P58 Sándor Imre 149-84 Szüle Lajos 149 19 Gyenizse An­tal 148 64 Dobozy István 147-20 Nagy L. András 146-38 Zseny István 144 64 Topán Mi­hály 143-57 Schilling Edénó 142-12 Präger Li- pót 14D31 Pázsitllona 14P04 István 141-04Irén 141-04 Szekér Józsefnó 139-79 Gyenizse V. Sándor 139 03 id. Zilah István 138*29 özv. Darányi Imrónó 188 1 Zilah János 134.56 Csincsák Béla 134-00 Kriszháber Lajos 132 95 Baracskai Mihálynó 132-50 Roucsek József 129 45 Propper Sándor 129-13 Kovács Istvánná 128‘84 Török István 128-72 Darányi Antal 127-93 Nagy K. Sándor 125-20 Péter Károly 124-83 Kohn Lipót 124-02 Póttagok: Einwiller Károly 123-94NagyK. János 122-94 Baki István 122-17 Kurka Ferencznó 123-88 Pintér Barna­bás 12000 ifj. Nagy K. József 119 67 Figura Antal 119 0Ó Balázs József 118-19 Babó János 118-12 Nagy Cz. Imre 117-72 Babó Béni 116-37 Dr. Tomcsányi László 116-18 özv. Szentpótery Antalné 115 62 Stern József 114*06 Babó Gábor kiskorú 113 34 Róbék Sándor 113 04 Vanyur József 112-83 Tóth G. Imre 111 -42 Babó László 110-65 Kis István 110 50. —- A „Rejtelmes Világ“, a modern spiritizmus eme kiváló orgánuma, szerkesztőt s gazdát cserélt. Legújabb száma, mely két ivén gazdag s változatos tartalmával magasan kiemel­kedik a hasonirányu termékek közül, már Mül­ler A. jónevii budapesti könyvkereskedő kiadá­sában jelent meg. Az uj kiadó sem a fáradságot, sem a költséget nem kíméli, hogy a lap, — mely ezentúl hetenkint fog megjelenni, — már külső csínja révén is imponáljon. A szellemi vezetés gyakorlott kezekben van s a lap hasábjai a spi- ritisztikus gárda legkiválóbb s legtekintélyesebb Íróit foglalkoztatják. A mostani szám tartalmá­ból kiemeljük a következőket: A spiritisztikus jelenségek csoportosítása. — Hazaiseanczeok. — A jövendő mondás és a spiritizmus. Kísértetek. — Egyről-másról, — A spiritisztikus irodalom. — Tárcza: A spiritizmus napjainkban és Szel- lemidózés. Hogyan lett Cyriax, a hírneves orvos - tanár spiritiszta? (könyvalakban, 16 oldal.) Az előnyös változás, — mint látható, — egészen uj korszakot teremtett a lap életében, a mit bi­zonyára csak örömmel vesznek tudomásul nem­csak a spiritizmus hívei, hanem általában a misz- ticzizmus iránt érdeklődők is. S vájjon van-e olyan értelmes lény a földön, ki a túl világi lót rejtelmes honából előderengő világosság felé kíváncsisággal ne fordulna? — A lap nagy ter­jedelme s rendes heti megjelenése daczára az előfizetési árak maradtak a régiek : t. í. egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyed évre 1 frt 50 kr., finom pipirosra nyomva pedig: egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyed évre 2 frt 50 kr., mely psszeget a lep kiadóhivatalához, Budapest, VIII., Üllői-ut 12., kell küldeni. VEGYESEK. * A, fehér ember tekintélye. Az Egyesült-Államok kormánya néhány esztendő­vel ezelőtt egy magasabb rangú katonatisztet küldött ki a Kongoállamban, hogy ennek az or­szágnak viszonyai felől jelentést tegyen. Willi- ams ezredes most nyilvánosságra hozta tapasz­talatait s meglepő dolgokat mesél el arról a rendszerről, amelylyel a fehér ember a feketék­ben tiszteletet és rettegést akar kelteni. Néha — igy ir William ezredes — a fehér ember villa­mos battériátt rejt el a kabát ujjábán s ha meg szorítja a fekete felebarátja kezeit, akkor ez olyan ütést érez, amely alaposan következtet a fehér ember erejére. A fehér ember' elővesz azután a zsebéből egy szivart s gyújtó üveggel rágyújt, e közben magyarázza, hogy hála a nap­pal való összeköttetéseinek abban a helyzetben van, hogy a fekete ember fejét is felgyújthatja azzal az üveggel. Végül a fehér ember megtölt a fekete előtt egy fegyvert, amelyből ügyesen ki­veszi a golyót, aztán ráparancsol a feketére, hogy lőjjön rá. A fekete ember elsüti a fegyvert és borzalommal vegyes csodálattal látja, hogy a fehér ember a következő pillanatban vagy a zsebéből vagy a czipőjéből veszi elő a golyót, így uralkodnak a fehérek a Kongóállamban. Nagy bölcsesség nem kell ehhez, csak egy kis ügyesség. Valami esepürágó, vagy bűvész ember ott hatalmi s úrrá lehet. * A kitüntetések után. Tegnap este fölkerestem az öreg Diogenest, a ki még mindig kopott hordójában lakik. Az öreg az esti szürkü­letben a hivatalos lapot tanulmányozgatta. Lát­tam, hogy fanyar arezot vág hozzá. Egyszerre csak lecsapta az újságot, rágyújtott a lámpájára, megmarkolta és indulásra készült. — Hová, hová Diogenes barátom ? Kér­dem tőle. — Nagy útra indulok. — Mindjárt gondoltain, amint a készülő­déseidet láttam, vén csataló. — - Bejárom a világot és keresek — egy tekintetes urat .... * A kulacs megtöltése. íme, egy aktu­ális tanács! A kulacs megtöltését a legtöbbször a cselédre bízzák; ez persze még annyi bort ki­folyat, a mennyit beletölt. A kulacs szájába egy kisebb tölcsért teszünk s igy kár nélkül meg­tölthetjük. Ha pedig csak egy tölcsérrel rendel­kezünk, akkor annak az oldalára vékonyan önt­jük a bort, inig a kulacs meg nem telik. Ha pe­dig tölcsérünk nincs, úgy azt papírból is készít­hetünk az üvegek megtöltéséhez; csakhogy egy kissé felemeljük, hogy az üveg szájához ne ta­padjon és oldalt levegőt kapjon. * Bor nyulösodása ellen. Megnyulóso- dott borba, minden hektoliterre 5 gramm csersav (tanin) adandó, és tiszta karóval jól fel korbá­csoljuk, aztán fejtjük le és pedig úgy, hogy a levegővel minél jobban érintkezzék. Ez elérendő, ha lefejtésnél minden sajtár bor nyirfaseprővel, mint valami habverővel, fel lesz verve 2—3 nap múlva a bor vizahólyaggal vagy gelatinnal derítendő, s ha megtiszult (10—14 nap múlva) ismét lefejtendő. Kisebb mértékű nyulósódásnál a derítés el is maradhat. * Nyíllak ellen. A nyulak kártékony állatok. Ezt sajnosán tapasztaljuk évenként szőlőinkben is, de különösen fiatal gyümölcsöse­inkben. Ezért a füleseket pusztítani kell, a mennyire csak lehet. Szőlősgazdáink saját területükön le is lőhetik, vagy összefogdoshalják. Egyik védő eszköz ellenük a kerítés is. A süni gledicsia vagy ákácz-élőkeritésen nem búvik át a nyúl. Nádból, napraforgóból is könnyen csinál­hatunk kerítést. A nádszálakat ássuk a földbe és közepetájt fonjuk be dróttal. * Rézgálicz fogyasztás Magyarorszá­gon. Köztudomású dolog, hogy a peronospora, vagyis a szőlő-penész óriási károkat okozott s okoz ma is országszerte. Szőlőinknek határozot­tan pusztitóbb betegsége ez a phylloxeránál, s ha nem volna rézgálicz, e betegség kipusztitotta volna már a szőlőt a föld kerekségéről is. Szerencsére a rézgáliczban hatalmas védőszert fedeztünk fel e baj ellen, s a rézgáliczoldattali permetezést használja is ma minden intelligens szőlősgazda. Mig ezelőtt 10 évvel csak 100 waggon rézgálicz fogyott el egész Magyarorszá­gon, addig a múlt évben csupán kiilfödről 47. 300 métermázsa hozatott be az országba, legnagyobb részt Fiúmén keresztül Amerikából és pedig elég drága áron, többnyire gyengébb minőségű. Tehát ezen a czimen is igen jelenté­keny összeggel adózunk a külföldnek, a helyett, hogy igyekeznénk ezen szükségletünket az ország belsejében előállítani. A szegény ügyről. — Irta: Vasadi Balugh Lajos. — (Folytatás és vége.) . Még beszélhetnénk tovább, mely mind azt mutatja, hogy a szegényügy nincs rendezve, szégyenére a szeretett vallásnak, szégyenére magas műveltségűnknek s nagy kárára, romlására édes hazánknak, kedves nemzetünknek. Szeretném, ha e rövid rajzom, melyet a mindennapi élet szomorú tapasztalata támogat, harsogó riadó volna, mely a szegény ügy rende­zésére sorba állítaná, s munkába vinné azokat, kiknek kezébe van letéve a közügy vezetése. Ha tovább is ily elhagyatott állapotba marad a sze­gényügy, ez válsággal fenyegetné mezőgazdasá­gunkat, nemcsak ások kártétel által, de megront­hatja ez a mezőgazdasági munkásokat, s leront­hatja cselédügyünket, a vándorlásnak, a csavar­gásnak pedig útját egyengeti. Megvan a törvény, hajtsuk végre. Igaz, hogy a szegónytigy kérdését széttagoltam községenként megoldani teljesen nem lehet. Itt országos vagy jobban mondva megyei intézkedés

Next

/
Thumbnails
Contents