Kun-Halas, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1899-10-08 / 41. szám
Ill évfolyam. Kun-Halas, 1899. október 8. 41. szám. Előfizetési ár: Egéez évre ... 5 frt — kr. Fél évre ........ 2 „ 50 „ Negyedévre... 1 „ 25 „ Egyes szám ára 10 ii s Megjeleli minden vasárnap Közgazdasági és társadalmi hetilap. Hirdetések dija: 3 hasábos petitsor előfizetőknek 3 kr., nem előfizetőknek 5 kr. Nyilttér: három hasiból petltsor 10 kr Szerkesztőség és kiadóhiv at al,Fő-utcza 1254. A református egyház bajai. Közöltük múlt számunkban a f. hó 27-én megtartott értekezleten elfogadott emlékirat befejező részét, — ez alkalommal egész terjedelmében közreadjuk a dunamelléki ev. ref. egyház kerület főgondnokához : Dr. Szilágyi Dezsőhöz intézet emlékiratot — a befejező rész kivételével. E kínos ügyre vonatkozó észrevételeinket legközelebb megfogjuk tenni. Az emlékirat igy hangzik : Nagywóltóságu Főgondnok ur! Veszélyeztetett egyházunk, ennek féltékenyen őrzött főgymnásiuma, az egyházközség ismét megtámadott jogai érdekében, a végből, hogy az egykor hatalmas, ma már vezető hivatalos férfiai menthetetlen eljárása miatt a tönk szélén álló halasi ev. ref. egy ház feldúlt békéjét vissza szerezhesse, s ennek áldásos hatása alatt a boldogulás utjai közegyetértéseel egyengethetők legyenek, — fordulunk bizalomteljes őszinteséggel Nagy méltóságod bölcsessége a jóakaratához, a szenvedett, és orvosolandó sérelmeket előterjesztvén az alábbiakban : Kegyelmes urunk 1 Midőn a halasi ev. ref. főgymnásiuin fo- ozatos fejlődése következtében az iskolaépület a követelményeknek, s az állami íe! sőbb hatóságok kívánalmainak meg nem feleit, — a presbyterium gondoskodása tárgyává kellett, hogy tegye az építkezés ügyét. л. presbyterium ezen feladatának teljesítését megkísérelte, de elnökségének eszközévé engedvén át magát, törvényt félre téve oly eljárást követett, mely az ideig adósság nél kül állott egyházunkat anyagilag tönkre tette. Ugyanis az egyháztanács ámbár az építkezésre utalványozott 25.000 írt államsegély felül több összeg felett sza badon nem rendelkezett, az egyházközség megkérdezése nélkül, püspök ur ő Méltósága által magával hozott Kauser József müépi tesz számítása szerint 80.000 írtnál kevéssel többe kerülő épület kiépítését Szilády Áron lelkész ur hosszas előterjesztésére a •/. alatt mellékelt jegyzőkönyv szerint 1891. évi már czius 8-án elhatározta, kimondván, hogy segély gyűjtést rendez. Ezen intézkedés volt a könnyelműség első megnyilatkozása, amennyiben részletes terv és költségvetés ismerete nélkül bár rendelkezésre csakis 25.000 írt állt, az átalány 80.000 frtért ajánlkozott vállalkozó mellőzésével a megtakaritás hangoztatásával és elő térbe állításával a műépítész nyilatkozata szerint 80.000 frtnál többe kerülő épület építése elhatároztatott anélkül, hogy a leg alább 55.000 frt, hiány mikénti fedezésére csak tájékoztatás is adatéit volna, egyébb mint az, hogy a főgymnásium pénzén égetett, tégla meg van és az, hogy : az építkezés a hitközség megkérdezése, az egyházmegyei jóváhagyás kieszközlése, terv- és költségvetés szakértői felül vizsgá- iása és a fedezet mikénti előállításának meg határozása nélkül megkezdetett, ámbár az államsegély 25.000 írton felül az egyház csupán 3655 frtot tudott önerejéből előterem teni, úgy, hogy 1500 frtért eladta a régi temető egy részét, 2155 frtért pedig az egy házközség megkérdezése nélkül a leány ne velő intézet épületét, s ezen felül befolyt az előre senki áltat nem reményeit 12322 írt 54 kr. adomány összeg; tehát nem volt az egyháznak 40Э77 frt 54 krjánál többje; és mégis elég merész volt volt az elnökség belevinni a presbyteriumot oly építkezésnek házilag leendő eszközlésébe melyről elhatározásakor tudta, hogy 80.000 frtnál többe kerül, s a kiadást még fokozni fogja a ki- kerüihetlen keritkezés, melynek kiadásait előre senki számba nem vette: A második könnyelmű lépés volt tehát a házi építkezés, s általában az építés tényle ges megkezdése a nélkül, hogy a kétségtelen hiány mikénti fedezéséről előre tervszerűen gondoskodva lett volna, s menthetlen az a meggondolatlanság, melylyel még ily kö rülmények között is mallőztetett a hitközségi — és ki nem kéretett a felsőbb hatóság engedélye, Nem csoda, hogy ily körülmények között csakhamar beállt a pénzszükség, úgy ? pesbyte rek, mint a közönség mind hangosabban adtak kifejezést elégedetlenségüknek s azon aggodalmuknak, hogy az egyház eladósittatik s majd adókivetés fog bekövetkezni. Szilády Áron lelkész ur, ki a főgondnokot saját énjébe beolvasztotta, s a presbyteriumot puszta eszközzé tette, a kedélyek megnyugtatására a presbyteryumban azt nyilvánította, s a templomban szószékről is kihirdette, hogy a „főiskola építkezéséből kifolyólag senki könyvébe som fog adó íratni,“ mely kijelentése után a kétkedők is némileg megnyugod tak, bizván a leikész ur kijelentésében azon okon, mert összeköttetési nagyságánál fogva reményekéi, miszerint a szükséges pénzt adósság csinálás nélkül, állami, — vagy felsőbb egyházi segélyből előteremtendő Ugyde kopogtatott a szükség és ekkor a helyett, hogy az érdekelt, s intézkedésre egyedül jogosult egyházközségi közgyűlést egybehívta és annak elhatározását kikérte volna, lelkész ur főgondnokával egyszerűen belement, s belevitte az egyháztanácsot az adósság csinálásba. Ugyanis: 1891 november 28-án kelt, az egyháztanács által e napon elfogadtatott kötelezvényre, 30,000 frt kölcsönt folyósittatott a Halasi Takerékpénztámál. Ezen kötezvényt, 1891 november 30-án ily záradékkal, „az egyházkerület, mint illetékes egyházi főhatóság részéről s annak nevében az egyházkerületi elnökség által ezennel helyber.hsgyatik és megerősíti étik“ egyedül ft. és mélt. Szász Károly püspök ur irta alá, hagyta jóvá, jóllehet Péter Dénes főgondnok és Szilády Áron urak által aláirt ezen kötelezvényben a kölcsönösszeg és járulékai biztosítására leköttetik a halasi reform, egyháznak min dennemü vagyona és jövedelme. De ez csak kezdet volt, ezután jött a váltó nyargalás, hogy mely felsőbb egyházi hatóság jóváhagyásával, azt kipuhatolnunk nem sikerült, de az tény, hogy : 1892 deczember 12-én kelt, Péter Dénes főgondnok és Szilády Áron lelkész urak által aláirt kötelezvényre újból 10,000 frt vétetett kölcsön, mely adóslevelet a főtiszte- lendő és méltóságos püspök ur Ismét egyedül a következő napon 1892 deczember 13-án ezen záradékkal látott el „a dunamelléki reform, egyházkerület részéről. Láttam és megerősítem. Az egyházkerületi elnökség nevében Szász Károly püspök.“ Ezen kötelezvényben már az egyház ingatlanaira a zálogjog bekebele ése is engedélyezve van a takarékpénztár javára, s azt még az egyháztanácsi a püspök ur intézkedése után 1892 deczember 30 án lárgyalta, s tagadta el a püspöki tekintély nyomása alatt azon felfogással, hogy azt az egyház- kerület (hol nem is terjesztetett elő) már jóváhagyta, végzésében kiemelvén az ogyház- tanács, hogy „a 10,000 írtról kiállított ezen kötelezvény, mely a főgymnásium építési költségeire az elnökség által felvett váltó kölcsönnek jelen kölcsön-Ugyletté való átváltoztatásából származik, jóváhagyató, az egyházközönséget terheiőleg (?) elfogadtató.“ Ezt a 10,000 frtot tehát bár jogtalanul az egyházközönséget terhelő adósságnak nyilvánítja az egyháztanács, holott tudta, hogy ehhez joga nincsen, mi kétségtelen abból, hogy : előzőleg, 1892 szeptember 25-én tartott ülésében, 2 /. alatti végzésével igy hatá roz: „a Schilling Etek tanar ur által felajánlott s átvett 10,000 frt, — hasonlóképpen Balajthy Dénes tanár urtói felvett 4000 frt kölcsönt 5% os kamatfizetés mellett az egyháztanács saját tartozásába átveszi“, tehát önmagát és tagjait, de nem az egyház közönségét kötelezte fizetésre, — a minthogy nem is kötelezhette. S igy sem a most jelzett 14,000 Irt, sem a fenti 10,000 frt % halasi reform, egyház adósságait nem képezi. Protestáns egyházunk sarkalatos jogai alapján és törvényeink szelleme értelmében tiltakozunk az ellen, hogy a hivek Összegéből álló hitközség, illetve most már képviselete a gazdasági gyűlés megkérdezése, beleegyezése
