Kun-Halas, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1899-10-01 / 40. szám
Varnak itt, akik egyházunk ügyeit ná la műi! jobban ismerik, nagyobb tehetséggel bonczo'ják mint én, kik as egyházi ügyekben velem és azokkal, kik nézeteimet osztják — ellenkező felfogásban élnek, ezeket felkérem, hogy az eszmecserében vegyenek részt, biztosítom, hogy szívesen meghallgat juk, czéinnk lévén az ügyek, tárgyilagos megvilágításával, feltalálni a kibontakozásra vezető utat, melyen együtt baladva, egyházunkat mindanynyian szolgálhatnánk. E'után elnökül Dr. Farkas Imre, jegyzőül Szekér Endre felkéretvén felolvastatott aDr. Szilágyi Dezső egyház kerületi főgondnokboz intézni szándékolt terjedelmes emlékirat, s elnök jelenvoltakat hozzá szólásra felkéri. Mészöly lttvdn, a kérelmi részben különösen kiemel etni kívánja, hogy az egyház és fő gymnázium vagyonai s erre vonatkozó ügyei választásának külön. Qdl Lajos megyjegyzi, hogy a múltban ftry voP, most azonban össze van a leltárba“ foglalva, s ha az egyháznak nincs pénze el veszi a főgymnáziumóból. Vdry Szabó István polgármester a kérelmi részben Mészöly István javaslatát beigtatha- tÓDak véli annál inkább, mert ugyan sít ő és másik presbiterek már az egyháztanács ban követelték, de sikertelenül. Kolozsvári Kiss István országgyűlési kép viselő, pártolja Mészöly javaslatát, az egyház bajának oka — úgy mond — a pap és fő gondnok, kik rosszul gazdálkodtak, я az, az embert kiemeli a mindennapiasság légköréből, megtisztítja a föld göröngyeitől.. . Hogy örült a hitvestárs ennek, hogy én már hónapok óta, mint valami francziskanus bnvom a szent könyveket — és nem kurizálok a czirkus kisasszonyoknak sem. No de én az asszony részéről észre sem vettem a becsapást hogy elvont minden földi dolgoktól s velem hónapokon át csak szentirást olvastatott. Keresztelő János napja volt, hát én is úgy találomra megteszem, az az telütöm sz. János „Jelei tések könyvét“ olvasom ... olvasom .. . „Hallod 1 asszony, anyjuk, mama, Sárkány 1 a k*i rész mit mond : „Mit mond az irás ?“ „Es aiidőn felbontotta volna az Ur a hetedik pecsétet, lön nagy csendesség menyben úgy mint félóráig 11“ Abá 1 ime itt a bizonyíték és pedig a szentek könyvéből, mert ha a menyországban csak félóráig is csend volt, akkor lehetetlen, hogy ottan asszonyok létezzenek. A Katának vesztett fogadása volt 1 Az érv bizonyító erővel hatott. Kopogtattak az Ajtón. „Szabad I A református Tisztelettel tisztelgett; persze hogy hamar a domináló thémára került a Bor, в a tiszteletes Összegezvén a téuyálladékot következő salamoni ítéletet hangoztatta: „Szórul szóra igaz János jelentésének 8 része: hogy lön nagy esendesség menyben, úgymint félóráig, — de ebből még nem következik, hogy asszonyok nem volnának a mennyben, mivel tudva vagyon az is, hogy az asszonyoknak „kimenőjük" is leheíett“! „No kedves életem párja, ba az asszonyok n&k még a menyországból is kimenőjük van, akkor marsdj csak te itt lent nálam, légy te itt e földön az én — Menyországcm I“ „Amen Г mondta rá a Tiszteletes 1 hogy presbyteriumban a pép egyedül gyakorolja az olnöki jogokat, akaratát forszírozza, ha néha sikerül is leszavaztatni, a hozott határozat teljesedésbe nem mehet, mert másik gyűlésen másként határoztak Aliitja, hogy a számvizsgáló bizottság a főgymnasiutai szá madást nem csak jóváhagyatni nem j vaso!- ta, do sőt azt újból készítendőnek nyilváni tóttá és pedig a jelenyoltak (ö, Kuti Sz. Imre és Gyulai István) egy érteimüieg, s miután ezt jngyzőkönyveztetni kívánták, Pé tér Dénes őket ott hagyta. Félre téve a politikai és személyes sérelme két, annak óhajt érvényt szerezni, hogy saját ügyeiben a közönség maga intézze a gazdálkodást. Gyulai István részietekbe terjeszkedő panaszokat sorol fel, de meg győződvén, hogy azok az értekezlet tárgyát nem képez hetik — egyszerűm elfogadja az emlék iratot. Dr, Zilah Benő kir. járásbiró sajnálja, bogy az emlékirat felolvasásakor nem volt jelen, s igy azt most tekintvén be, csupán azt kéri, hogy abból az egyház megyoi bíróságnak a főgonduok s preubyterek válasz tása elenni panaszos ügyben követtek eíjá rásánzk felemlitése is hagyassák ki, nehogy arra a feltevésre adjon alkalmat, hogy pre- sziot akarunk gyakorolni, mert igaz, hogy az indokolásában is szűkszavú egyházmegyéi ítélet bírálatra adott alkalmat, de az felébe zés alatt állván, nekünk abban állást foglalni nem volna helyes. Dr. Babó Mihály főjegyző megjegyzi, hogy sem biráiat, sem kérelem az egyház- megyei bíróság iíéiete és eljárására nézve az emlékiratban nem foglaltatik, aminthogy abban helye nem is lehet, de fel kelleti említeni, mert az abban elbírált ügy az egyház beléletét legközvetlenebbül érinti, egyébbiráat az a rész (pár szó), mely személyi ronatko zással van fogalmazva, szerinte is kihagyandó, s az értekezlet által ki is hagyatott; ezután még Dr. Babó Mihály emeli ki, hogy az emlék irat illetékes helyről kér intézkedést az egyház és a főgymnasium érdekében, s a közönség nyugalma szempontjából. Ezt tenni keli a jövő érdekében, mert meg van győződve, hogy miud-n jóravaló rofos uiátus ragaszkodik egyházához, s annak szeme fényét : a főgym- nasiumot fenntartani kívánja, aminthogy ér. telmes ember a főiskola ellen sóba szót nem emelt s most is csupán a-; a jogosu l, kifogás teszi bogy annak szükségleteiről vagyona és jőve delmeiröl a közönség tájékozva nincsen, s az hogy az építkezés íitokszcrtt eszközlésével, a közönség hire, tudta nélkül, oly addóssá- gok keletkeztek, melyek felvétele óvatos előrelátással kikerülhetők lettek volna, s az hogy tulajdonképpen ma sem tudja senki, hogy az adósság mennyi, mily uton-módon és mennyi idő alatt lösz i iűzetve. Ismétli, hogy a fögymnaslom ellen senki szót nem emel, s megvan győződve, bogy ami annak fennállására szükséges, azt a maga rendes u-ján a közönség mindig készséggel megadja mindany yiszor. a hányszor kellő felvilágosítássá! meggyőződtek a kiadás szükséges és hasznos voltáról. Ezen meggy Ölödéiben, hogy egyházunk, főgimnásiumunk és városunknál is jó szolgálatot tesz sz értekezlet — sz emlékiratot el-ogadásra ajánlja, Ellene ezó nem, emeltetvén elnök az emlék iratot sz értekezlet által elfogadottnak kijelenti. Az emlékirat befejező része ebként hangzik ; Nagyméllóságu Főgondnok Ur! Kegyelmes Urunk 1 Előadtuk azokat a körülményeket, melyek hitközségünk lelkészének és fögondnokának jogtalan, törvénytelen és önkényes eljárása folytán adósságtól mentes egyházunk anyagi ügyeit összekuszálták, tarthatatlanná tették, s egyházunk életében tűrhetetlen állapotokat teremtettek ; beigazolták az elnökség állal nyilvánosságra hozott főgymnssinm építési számadására vonatkozó bizonyítékainkkal, hogy az elnökség a presbyterium jóhiszeműségét kiaknázva tetemes, pontosan meg sem határozható adósságokat csinált, bebizonyítottuk, hogy a főiskolai alapítványok túlnyomó részét jogellenesen felhasználta, s tette mindezeket a törvények semmibe vételével a hitközség közgyükének megkérdezése s beleegyezése nélkül : s kimutattuk, hogy a hitközség határozata ellenére egyházi adót vetett ki, még pedig oly évtől kezdve, a melyre vonatkozó költségvetés hiányt fel nem tüntetett. Kiemelésével annak, hogy a számadás szerint 75,751 írt 84 kr. adósság jogilag az egyházat nem terheli, — tudatában annak, hogy az egyház, ily teher kiegyenlítésére képtelen, hangsúlyozásával annak, hogy a kibontakozás iránti érzék és akarat elnökségünkben fel nem található, — s figyelembe ajánlva azon elégé uem sajnálható, de viszonyainkra jellemző tényt, hogy már a •/. alatti bizonyitvásy tanúsága szerint is egyházunkból kilépve 63 család lett felekozott uélkülivé az egyházi adó kérdés miatt s rámutatva aira, hogy e szám az adóvégrehajtás elrendelése esetén ijesztő mérvben emelkedni fog s ezzel bizonyítva azt, hogy egyházunkban egyházi vezető férfiaiuk hibó jábói az erkölcsi kötelékek mindinkább 1-. zulnak; nehogy hallgatásukkal az egyházat fenyegető veszély előmozdifisnak mondathassunk — immár elérkezettnek látjuk az időt szavunk felemelésére és alázattal kérj ük Nagyroéitóságodat miszerint: magas hivatása és még magasabb hivatott* ságánál fogva kegyeskedjék ezen emlékiratunkat figyelemre méltatni, s zsinati törvény 175. § ában biztosította jogával élve közgyűlési törvény 484. §. alapj iü intézkedést tétetni az iránt, hogy: a halasi ev, ref. egyház főgyamasium anyagi ügyeinek pártatlan és részletes vizsg gáiata egyházközségünk arra hivatott több tagjának bevonásával felsőbb egyházhatósá gilag felül vizsgáltassuk, s áiiapitassék meg, hogy a főgymnásium épitése körül követett eljárás során kit és mily mérvű felelősség terhe!: vétessenek számba és pedig külön az egyház s külön a főgymnasium alapítványai (az utóbbiak száma eléri a buszát) azok ál* !agának tettleges létezése kezelésének helyessége konstatáltassói, egyház és iskola vagyonai elválasztatván külön kezelés rendel* tessék e!; derittessék fel, hogy sz egyház és főgymnasium jövedelmei mily módon szá molSaítak el és fordittattak előirt ezéjaikra, az esetleg felelősséget megállapító mulasztások elkövetői ellen a törvényes eljárás sür* gösen és szigorral foganatositíassék és tétessék intézkedés a közönség megnyugtatására, arra nézve, hogy egykázuuk vagyoni helyzete a maga valóságában megállapittatván, illetékes